A legfontosabb parancsok, amiket minden Arch Linux felhasználónak ismernie kell

Üdvözöljük az Arch Linux világában, ahol a szabadság és a kontroll kéz a kézben jár! Az Arch nem egy átlagos Linux disztribúció. Itt nincs előre beállított grafikus felület, nincsenek felesleges sallangok, csak Ön és a rendszer tiszta, minimalista alapjai. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy egy rendkívül gyors, stabil és pontosan az Ön igényeire szabott rendszert építsen fel. Azonban, mint minden erőteljes eszköznek, az Arch Linuxnak is megvan a maga tanulási görbéje. Ennek a görbének a szívében pedig a parancsok állnak. A terminál a legjobb barátja lesz, és ezen parancsok elsajátítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja az Archban rejlő potenciált.

Ez a cikk útmutatóként szolgál, bemutatva azokat a legfontosabb parancsokat, amelyeket minden Arch Linux felhasználónak – legyen szó kezdőről vagy haladóról – ismernie kell. Ne ijedjen meg, ha eleinte soknak tűnik; gyakorlással és türelemmel hamar magabiztosan fogja kezelni a rendszert.

A Rendszer Szíve: Pacman – A Csomagkezelő

Az Arch Linux legnagyobb erőssége, és egyben legfontosabb eszköze a Pacman (Package Manager). Ez a segédprogram felelős a szoftverek telepítéséért, eltávolításáért, frissítéséért és a rendszer karbantartásáért. Anélkül, hogy ismerné a Pacmant, az Arch szinte használhatatlan lenne, ezért kezdjük vele!

Rendszerfrissítés és Szinkronizálás

sudo pacman -Syu: Ez a parancs az Arch Linux alapkője. A -S szinkronizálja az adattárakat, a -y frissíti a csomaglistákat, a -u pedig elvégzi a rendszerfrissítést. Mindig futtassa ezt a parancsot, mielőtt új szoftvert telepítene, vagy mielőtt bármilyen nagyobb rendszermódosítást végezne, hogy biztosítsa a legfrissebb és legstabilabb csomagok használatát.

Csomagok Telepítése és Eltávolítása

sudo pacman -S <csomagnév>: A csomagok telepítésének parancsa. Például, ha a népszerű szövegszerkesztőt, a vim-et szeretné telepíteni, írja be: sudo pacman -S vim. Több csomagot is telepíthet egyszerre, szóközökkel elválasztva: sudo pacman -S firefox thunderbird.
sudo pacman -R <csomagnév>: Csomagok eltávolítására szolgál. Ez a parancs csak magát a csomagot távolítja el, de a hozzá tartozó függőségeket, amik más csomagoknak nem kellenek, meghagyja.
sudo pacman -Rs <csomagnév>: Ez a parancs eltávolítja a megadott csomagot, *és* azokat a függőségeket is, amelyek a eltávolított csomaghoz lettek telepítve, és már egyetlen más csomag sem használja őket. Ez segít tisztán tartani a rendszert. Használja óvatosan, nehogy olyan függőséget távolítson el, ami valamilyen más, később használni kívánt programnak kellhet.
sudo pacman -Rns <csomagnév>: Ez még tovább megy: eltávolítja a csomagot, a felesleges függőségeket, *és* a konfigurációs fájlokat is. Ez a legteljesebb eltávolítási mód.

Csomagok Keresése és Információk

pacman -Ss <kulcsszó>: Keresés az adattárakban a megadott kulcsszóra. Például: pacman -Ss browser listázza az összes böngészővel kapcsolatos csomagot.
pacman -Si <csomagnév>: Részletes információt ad egy adott csomagról, mielőtt telepítené (méret, függőségek, leírás stb.).
pacman -Qi <csomagnév>: Információt ad egy már telepített csomagról.
pacman -Ql <csomagnév>: Kilistázza egy telepített csomag összes fájlját és azok elérési útjait a fájlrendszerben. Rendkívül hasznos hibakereséskor vagy ha tudni szeretné, hol helyezkednek el egy program fájljai.
pacman -Qk <csomagnév>: Ellenőrzi egy telepített csomag fájljainak integritását.

A Pacman Cache Kezelése

sudo pacman -Sc: Törli a régi, nem használt csomagok gyorsítótárát. Megőrzi az aktuálisan telepített csomagok legújabb verzióit. Ezzel helyet takaríthat meg.
sudo pacman -Scc: Törli az ÖSSZES csomagot a gyorsítótárból, beleértve az aktuálisan telepített csomagok verzióit is. Ezt csak akkor használja, ha biztos benne, hogy nem lesz szüksége a korábbi verziókra.

A Pacman mellett gyakran találkozhat az AUR (Arch User Repository) fogalmával. Ez egy hatalmas, közösség által karbantartott gyűjteménye a csomagoknak, amelyek nincsenek a hivatalos adattárakban. Bár a Pacman nem kezeli közvetlenül az AUR-t, számos AUR segédprogram (pl. yay, paru) létezik, amelyek nagyban megkönnyítik az onnan történő telepítést. Ezek használata erősen ajánlott, de mindig legyen tisztában azzal, mit telepít, mivel az AUR-ban lévő csomagokat nem ellenőrzi az Arch fejlesztői csapat.

A Rendszer Szolgáltatásainak Kezelése: Systemd és Systemctl

Az Arch Linux (és sok más modern Linux disztribúció) a Systemd init rendszert használja, amely a rendszer indulását, a szolgáltatások futását és a naplózást kezeli. A systemctl parancs a fő interfész a Systemd-vel való interakcióhoz.

systemctl status <szolgáltatásnév>: Megmutatja egy szolgáltatás aktuális állapotát (fut-e, leállt-e, engedélyezve van-e, stb.). Például: systemctl status sshd.
sudo systemctl start <szolgáltatásnév>: Elindít egy szolgáltatást.
sudo systemctl stop <szolgáltatásnév>: Leállít egy futó szolgáltatást.
sudo systemctl restart <szolgáltatásnév>: Újraindít egy szolgáltatást.
sudo systemctl enable <szolgáltatásnév>: Engedélyezi egy szolgáltatást, hogy automatikusan elinduljon a rendszerindításkor. Ez kulcsfontosságú, ha azt szeretné, hogy egy program (pl. webkiszolgáló, hálózati menedzser) mindig fusson.
sudo systemctl disable <szolgáltatásnév>: Letiltja a szolgáltatás automatikus indítását.
systemctl list-units --type=service: Kilistázza az összes elérhető és/vagy aktív szolgáltatást.
journalctl -u <szolgáltatásnév>: Megtekinti egy adott szolgáltatás naplóbejegyzéseit. Hatalmas segítség hibakereséskor!
journalctl -f: Valós időben követi a rendszer naplóbejegyzéseit.

Fájlrendszer és Navigáció

A fájlrendszer megértése és a navigáció alapvető a Linuxban. Ezek a parancsok segítenek Önnek mozogni a könyvtárak között, fájlokat kezelni és informácíókat gyűjteni.

ls: Kilistázza az aktuális könyvtár tartalmát.
ls -l: Hosszú formátumban listázza a tartalmat, részletes információkkal (jogosultságok, tulajdonos, csoport, méret, dátum).
ls -a: Megmutatja az összes fájlt, beleértve a rejtetteket is (amik ponttal kezdődnek).
cd <könyvtár>: Könyvtárváltás. Például: cd /home/felhasznalo/Dokumentumok. A cd .. egy szinttel feljebb visz, a cd önmagában pedig a saját kezdőkönyvtárába viszi Önt.
pwd: Kiírja az aktuális munkaútvonalat (azt a könyvtárat, amiben éppen tartózkodik).
mkdir <könyvtárnév>: Új könyvtár létrehozása. Például: mkdir uj_projekt.
rmdir <könyvtárnév>: Üres könyvtár eltávolítása.
rm -r <könyvtárnév>: Nem üres könyvtár eltávolítása (-r a rekurzív eltávolításhoz). Figyelem! Az rm parancs visszavonhatatlan. Használja nagyon óvatosan, különösen a -rf (rekurzív, erőltetett) opciót!
cp <forrásfájl> <célfájl/könyvtár>: Fájlok másolása. Pl.: cp dokumentum.txt uj_helyre/.
mv <forrásfájl> <célfájl/könyvtár>: Fájlok áthelyezése vagy átnevezése. Pl.: mv régi_nev.txt uj_nev.txt.
rm <fájlnév>: Fájl törlése.
touch <fájlnév>: Üres fájl létrehozása, vagy egy létező fájl hozzáférési/módosítási idejének frissítése.
cat <fájlnév>: Egy fájl tartalmának kiírása a terminálra. Rövid fájlokhoz ideális.
less <fájlnév> vagy more <fájlnév>: Hosszabb fájlok lapozható megtekintése. A less fejlettebb, pl. keresni is lehet benne.
grep <keresett_szó> <fájlnév>: Szöveg keresése fájlokban. Pl.: grep "hiba" /var/log/syslog.
find <útvonal> -name <fájlnév_minta>: Fájlok keresése a fájlrendszerben. Pl.: find /home -name "*.jpg".

Fájlrendszer Jogosultságok és Tulajdonjogok

A Linux biztonságának alapja a felhasználói és csoportjogosultságok rendszere. Ezek a parancsok kritikusak, különösen, ha szervereket üzemeltet, vagy megosztott fájlokat kezel.

chmod <jogosultságok> <fájlnév>: Fájlok és könyvtárak engedélyeinek módosítása. Pl.: chmod 755 script.sh (végrehajthatóvá teszi a scriptet a tulajdonosnak, olvashatóvá és futtathatóvá másoknak).
chown <felhasználó>:<csoport> <fájlnév>: Fájlok és könyvtárak tulajdonosának és csoportjának módosítása. Pl.: sudo chown root:root /etc/myconfig.conf.

Felhasználó- és Csoportkezelés

Ha a rendszerét több felhasználó is használja, vagy ha csak szeretné rendszerezni a jogosultságokat, ezek a parancsok elengedhetetlenek.

sudo useradd -m <felhasználónév>: Új felhasználó létrehozása saját kezdőkönyvtárral (-m).
sudo passwd <felhasználónév>: Jelszó beállítása vagy módosítása egy felhasználóhoz.
sudo usermod -aG <csoportnév> <felhasználónév>: Felhasználó hozzáadása egy csoporthoz. Pl.: sudo usermod -aG wheel felhasznalo (hozzáadja a felhasználót a wheel csoporthoz, ami lehetővé teszi a sudo használatát).
sudo userdel -r <felhasználónév>: Felhasználó törlése és a kezdőkönyvtárának eltávolítása (-r).
sudo groupadd <csoportnév>: Új csoport létrehozása.
sudo groupdel <csoportnév>: Csoport törlése.
su - <felhasználónév>: Váltás egy másik felhasználóra (vagy root-ra, ha nincs felhasználónév megadva).
sudo <parancs>: Egy parancs futtatása root jogosultsággal. Ez az a parancs, amit a legtöbbször fog használni, ha rendszerszintű módosításokat végez. Ne felejtse el a sudo konfigurációját a visudo paranccsal végezni!

Rendszerinformációk és Erőforrás-felhasználás

A rendszer állapotának nyomon követése, az erőforrás-felhasználás megértése alapvető fontosságú a stabil működéshez és a hibakereséshez.

df -h: Megmutatja a lemezhasználatot, emberileg olvasható formában (GB, MB).
du -sh <könyvtár>: Megmutatja egy adott könyvtár teljes méretét.
free -h: Megmutatja a memória (RAM) és a swap terület használatát.
top vagy htop: Valós idejű processzfigyelő. A htop egy felhasználóbarátabb, interaktívabb változat, amelyet külön kell telepíteni. Ezekkel láthatja, mely programok fogyasztják a legtöbb CPU-t vagy memóriát.
uname -a: Kiírja a kernel verzióját és egyéb rendszerinformációkat.
lsblk: Kilistázza a blokkeszközöket (merevlemezeket, partíciókat) hierarchikus formában. Nagyon hasznos, ha a lemezpartíciókkal dolgozik.
lspci: Kilistázza a PCI eszközöket (grafikus kártya, hálózati kártya stb.).
lsusb: Kilistázza az USB eszközöket.
ip a: Megmutatja a hálózati interfészek IP-címeit és állapotát.
ping <domain/IP>: Hálózati kapcsolat tesztelése.
ss -tuln: Megmutatja a nyitott hálózati portokat és a rajtuk figyelő programokat.

Egyéb Hasznos Parancsok

man <parancs>: Előhívja egy parancs kézikönyv oldalát (manual page). Ez az egyik legfontosabb eszköz a tanuláshoz! Ha nem tudja, mit csinál egy parancs, vagy milyen opciói vannak, írja be: man <parancs>.
<parancs> --help: Sok parancs rendelkezik egy rövid súgóval, amit a --help opcióval hívhat elő. Ez gyakran gyorsabb, mint a man oldal.
history: Kilistázza a korábban begépelt parancsokat. A fel és le nyilakkal is böngészhet a terminálban.
!!: Az utolsó parancs ismétlése.
sudo !!: Az utolsó parancs ismétlése sudo-val, ha elfelejtette beírni.
exit: Kilépés a terminálból vagy az aktuális felhasználói sessionből.

Konklúzió

Gratulálunk! Már azzal, hogy elolvasta ezt a cikket, hatalmas lépést tett az Arch Linux megértése felé. Ez a lista korántsem teljes, de lefedi azokat az alapvető parancsokat és koncepciókat, amelyekkel a mindennapi Arch használat során a leggyakrabban találkozni fog.

Ne feledje, az Arch Linux a DIY (Do It Yourself) filozófiára épül. Ez azt jelenti, hogy Ön irányítja a rendszert, és nem fordítva. A parancsok megismerése és a terminálban való otthonosság kulcsfontosságú ahhoz, hogy ezt a kontrollt ki tudja használni. Legyen türelmes magával, kísérletezzen bátran (de óvatosan, különösen a sudo használatakor!), és ne féljen a man oldalak és az online Arch Wiki (ami egy hihetetlenül részletes és pontos tudásbázis) segítségét igénybe venni.

Ahogy egyre magabiztosabbá válik, felfedezi, hogy az Arch Linux nemcsak egy operációs rendszer, hanem egy oktatási élmény is. Minden parancs, minden konfigurációs fájl megértése mélyebb betekintést nyújt a Linux működésébe. Élvezze az utazást, és a terminál legyen Önnel!