A legfontosabb PostgreSQL parancsok, amiket minden nap használni fogsz

Üdvözöllek, adatbázisok szerelmese! Akár fejlesztő vagy, adatbázis-adminisztrátor (DBA), vagy egyszerűen csak valaki, aki mélyebbre akar ásni a relációs adatbázisok világában, nagy eséllyel találkoztál már a PostgreSQL-lel. Nem véletlenül: a PostgreSQL az egyik legfejlettebb, legmegbízhatóbb és legfunkciókban leggazdagabb nyílt forráskódú adatbázis-rendszer a piacon. De mi van, ha már telepítetted, esetleg használtad is, de úgy érzed, elveszel a parancsok útvesztőjében? Semmi gond! Ez a cikk azért született, hogy rendszerezze és bemutassa azokat a kulcsfontosságú parancsokat, amelyeket nap mint nap használni fogsz a PostgreSQL-lel való munkád során.

Célunk, hogy átfogó képet adjunk, a csatlakozástól kezdve az adatbázisok és táblák kezelésén át, egészen az adatok manipulálásáig és a legfontosabb adminisztrációs feladatokig. Készülj fel, mert egy izgalmas utazás vár ránk a PostgreSQL parancsok világába, emberi hangvétellel, érthetően és gyakorlati példákkal fűszerezve!

Miért pont a PostgreSQL?

Mielőtt belevágnánk a parancsokba, érdemes megemlíteni, miért is érdemes időt fektetni a PostgreSQL elsajátításába. A PostgreSQL nem csupán egy adatbázis; egy robusztus platform, amely kifinomult funkciókkal (például JSONB támogatás, földrajzi adatkezelés a PostGIS-szel, teljes szöveges keresés) rendelkezik, miközben rendkívül stabil és nagy teljesítményű. Skálázható, megbízható, és hűségesen szolgálja a legkülönfélébb alkalmazásokat a kisméretű weboldalaktól kezdve a komplex vállalati rendszerekig. A PostgreSQL-parancsok ismerete tehát nem csupán egy képesség, hanem egyfajta szupererő, amellyel hatékonyabban tudsz dolgozni az adatokkal.

1. Csatlakozás és alapszintű navigáció a psql konzolban

A psql a PostgreSQL interaktív terminál kliense, egy igazi svájci bicska, amivel a legtöbb feladatot elvégezheted. Ez lesz a leggyakrabban használt eszközöd.

Csatlakozás egy adatbázishoz:

A leggyakoribb módja a csatlakozásnak a következő:

psql -U felhasználónév -d adatbázisnév -h hostnév -p port

-U (--username): A felhasználónév, amivel csatlakozol (gyakran postgres az alapértelmezett admin felhasználó).
-d (--dbname): Az adatbázis neve, amihez csatlakozni szeretnél. Ha kihagyod, a felhasználóneveddel azonos nevű adatbázishoz próbál csatlakozni.
-h (--host): A szerver címe (pl. localhost vagy egy IP-cím).
-p (--port): A portszám (az alapértelmezett 5432).

Például:

psql -U postgres -d sajat_adatbazis -h localhost

Ha a felhasználónév megegyezik az operációs rendszer felhasználónevével, és a helyi gépen fut, gyakran elég ennyi:

psql

Alapszintű psql meta-parancsok:

Amint bent vagy a psql konzolban, számos meta-parancs áll rendelkezésedre, amelyekkel anélkül tudsz információt szerezni és navigálni, hogy SQL lekérdezéseket kellene írnod.

l vagy list: Kilistázza az összes elérhető adatbázist. Ez az egyik első parancs, amit használni fogsz.
c adatbázisnév vagy connect adatbázisnév: Váltás egy másik adatbázisra anélkül, hogy ki- és újra be kellene lépned a psql-ből.
dt: Kilistázza az aktuális adatbázis sémájában található összes táblát.
d táblanév: Megjeleníti egy adott tábla részletes szerkezetét (oszlopok, típusok, indexek, megkötések). Pótolhatatlan, ha egy tábla felépítését akarod megismerni.
dn: Kilistázza az adatbázisban lévő sémákat (schemas).
du: Megmutatja az összes felhasználói szerepkört (roles) és azok jogosultságait.
q: Kilépés a psql konzolból. Ne felejtsd el, ha végeztél!

2. Adatbázis és felhasználó kezelés

Az adatbázisok és felhasználók létrehozása, módosítása és törlése alapvető feladatok, amelyekkel gyakran találkozni fogsz.

Adatbázisok:

CREATE DATABASE adatbázisnév;: Egy új adatbázis létrehozása. Például: CREATE DATABASE webshop_db;
DROP DATABASE adatbázisnév;: Egy adatbázis törlése. Rendkívül óvatosan használd, mert az összes adat véglegesen elveszik!

Felhasználók (Roles):

A PostgreSQL a „roles” (szerepkörök) fogalmát használja a felhasználók és csoportok kezelésére.

CREATE USER felhasználónév WITH PASSWORD 'jelszó';: Egy új felhasználó létrehozása. Például: CREATE USER admin_user WITH PASSWORD 'titkosjelszo';
ALTER USER felhasználónév WITH PASSWORD 'új_jelszó';: Egy felhasználó jelszavának megváltoztatása.
DROP USER felhasználónév;: Egy felhasználó törlése.

Jogosultságok kezelése:

GRANT ALL PRIVILEGES ON DATABASE adatbázisnév TO felhasználónév;: Teljes jogosultságok adása egy adatbázishoz.
REVOKE ALL PRIVILEGES ON DATABASE adatbázisnév FROM felhasználónév;: Jogosultságok visszavonása.
GRANT SELECT ON TÁBLANÉV TO FELHASZNÁLÓNÉV;: Specifikus jogosultságok (pl. csak olvasás) adása egy táblához.

3. Táblakezelés (DDL – Data Definition Language)

A táblák az adatbázisok építőkövei. Létrehozásuk, módosításuk és törlésük mindennapos feladatok.

Tábla létrehozása:

Ez az egyik legfontosabb parancs, amivel az adatstruktúrákat definiálod.

CREATE TABLE termekek (
    id SERIAL PRIMARY KEY,
    nev VARCHAR(255) NOT NULL,
    leiras TEXT,
    ar NUMERIC(10, 2) NOT NULL,
    raktaron INT DEFAULT 0
);

SERIAL: Egy automatikusan növekvő egész szám (autoincrement).
PRIMARY KEY: Egyedi azonosító a sorok számára.
VARCHAR(255): Változó hosszúságú karakterlánc, maximum 255 karakter.
NOT NULL: Az oszlop értéke nem lehet üres.
TEXT: Hosszú szöveges adatok tárolására.
NUMERIC(10, 2): Numerikus típus 10 számjegy tárolására, ebből 2 tizedes.
DEFAULT 0: Alapértelmezett érték, ha nem adunk meg semmit.

Tábla módosítása:

A sémamódosítások (schema migration) során gyakran van szükség az alábbi parancsokra.

Oszlop hozzáadása:
```
ALTER TABLE táblanév ADD COLUMN új_oszlop_név adattípus;
```
Például: ALTER TABLE termekek ADD COLUMN kep_url VARCHAR(255);
Oszlop törlése:
```
ALTER TABLE táblanév DROP COLUMN oszlop_név;
```
Légy óvatos, mert az oszlopban lévő összes adat elveszik!

Oszlop adattípusának módosítása:

ALTER TABLE táblanév ALTER COLUMN oszlop_név TYPE új_adattípus;

Oszlop átnevezése:

ALTER TABLE táblanév RENAME COLUMN régi_oszlop_név TO új_oszlop_név;

Tábla átnevezése:

ALTER TABLE régi_táblanév RENAME TO új_táblanév;

Tábla törlése és tartalmának ürítése:

DROP TABLE táblanév;: Egy tábla teljes törlése. Ez visszafordíthatatlan művelet, minden adat és a tábla szerkezete is elveszik!
TRUNCATE TABLE táblanév;: Az összes adat törlése egy táblából, de a tábla szerkezete megmarad. Gyorsabb, mint a DELETE FROM, és reseteli az SERIAL típusú ID-kat is.

4. Adatmanipuláció (DML – Data Manipulation Language)

Ezek azok a parancsok, amelyekkel valójában interakcióba lépsz az adatokkal: létrehozod, lekérdezed, módosítod és törlöd őket.

Adatok beszúrása:

A INSERT parancs segítségével tudsz új sorokat felvenni egy táblába.

INSERT INTO termekek (nev, leiras, ar, raktaron) VALUES
('Laptop X', 'Erős laptop munkához és játékhoz', 1200.00, 50),
('Egér Y', 'Ergonomikus vezeték nélküli egér', 25.50, 200);

Ha minden oszlopba akarsz adatot beszúrni, és sorrendben adod meg az értékeket, kihagyhatod az oszlopok listáját:

INSERT INTO termekek VALUES (DEFAULT, 'Billentyűzet Z', 'Mechanikus billentyűzet', 75.00, 150);

(A DEFAULT kulcsszó a SERIAL ID generálásához szükséges.)

Adatok lekérdezése:

A SELECT a leggyakrabban használt és a legösszetettebb parancs. Ezzel kérdezed le az adatokat az adatbázisból.

Összes adat lekérdezése egy táblából:
```
SELECT * FROM termekek;
```
Specifikus oszlopok lekérdezése:
```
SELECT nev, ar FROM termekek;
```
Szűrés feltétel alapján (WHERE klauzula):
```
SELECT * FROM termekek WHERE ar > 100 AND raktaron > 10;
```
Gyakori operátorok: =, !=, <, >, <=, >=, AND, OR, IN, LIKE (szöveges keresés % wildcard karakterrel).
Rendezés (ORDER BY):
```
SELECT nev, ar FROM termekek WHERE raktaron > 0 ORDER BY ar DESC;
```
(DESC csökkenő, ASC növekvő sorrend, utóbbi az alapértelmezett.)
Korlátozás és eltolás (LIMIT, OFFSET): Paginációhoz hasznos.
```
SELECT * FROM termekek ORDER BY id LIMIT 10 OFFSET 20;
```
(Lekérdez 10 sort a 20. sor után.)

Aggregált függvények és csoportosítás (COUNT, SUM, AVG, MIN, MAX, GROUP BY):

SELECT COUNT(*) AS osszes_termek, AVG(ar) AS atlag_ar FROM termekek;

SELECT nev, COUNT(*) FROM rendelesek GROUP BY nev HAVING COUNT(*) > 5;

Táblák összekapcsolása (JOIN): A relációs adatbázisok ereje.
```
SELECT t.nev, k.kategoria_nev
        FROM termekek t
        INNER JOIN kategoriak k ON t.kategoria_id = k.id;
```
(Számos JOIN típus létezik: INNER JOIN, LEFT JOIN, RIGHT JOIN, FULL JOIN.)

Adatok módosítása:

Az UPDATE parancs segítségével tudod frissíteni a meglévő adatokat.

UPDATE termekek SET ar = 1250.00 WHERE id = 1;

UPDATE termekek SET raktaron = raktaron - 1 WHERE nev = 'Laptop X';

Fontos: Mindig használj WHERE klauzulát az UPDATE parancsnál, különben az összes sor módosulni fog! (Hacsak nem ez a szándékod.)

Adatok törlése:

A DELETE parancs eltávolítja a sorokat egy táblából.

DELETE FROM termekek WHERE id = 2;

DELETE FROM termekek WHERE raktaron = 0;

Fontos: Akárcsak az UPDATE-nél, itt is elengedhetetlen a WHERE klauzula, különben az összes adat törlődik a táblából! Ez a művelet visszafordíthatatlan, hacsak nincs backupod vagy tranzakción belül vagy és visszagörgetheted (ROLLBACK).

5. Adatbázis karbantartás és utility parancsok

A napi munka során gyakran szükséged lesz adminisztrációs és karbantartási feladatokra is.

Backup és Restore:

Az adatok biztonsági mentése (backup) és visszaállítása (restore) létfontosságú.

Backup egy adatbázisról (a terminálból, psql-en kívül):
```
pg_dump -U felhasználónév -d adatbázisnév -h hostnév -p port > mentés.sql
```
Például: pg_dump -U postgres -d sajat_db > sajat_db_backup.sql
Adatbázis visszaállítása (először hozd létre az adatbázist!):
```
psql -U felhasználónév -d adatbázisnév -h hostnév -p port < mentés.sql
```
Például: psql -U postgres -d uj_sajat_db < sajat_db_backup.sql
Összes adatbázis és szerepkör mentése:
```
pg_dumpall -U postgres > teljes_mentes.sql
```

Karbantartási parancsok (a psql konzolon belül):

VACUUM ANALYZE;: Törölt adatok helyének felszabadítása (ha nem FULL), statisztikák frissítése a lekérdezés-optimalizáló számára. A VACUUM FULL; felszabadítja a lemezterületet, de zárolja a táblát.
REINDEX TABLE táblanév; vagy REINDEX DATABASE adatbázisnév;: Indexek újraépítése, ha azok elavulttá váltak vagy torzultak.
SHOW paraméter_név;: Különféle szerverbeállítások (pl. SHOW data_directory;, SHOW port;) megtekintése.

Információk lekérdezése az adatbázisról:

SELECT pg_size_pretty(pg_database_size('adatbázisnév'));: Egy adatbázis méretének lekérdezése emberi olvasható formában.
SELECT pg_size_pretty(pg_relation_size('táblanév'));: Egy tábla méretének lekérdezése.

Konklúzió

Gratulálok! Most már ismered a PostgreSQL azon alapvető parancsait, amelyekkel a mindennapi munkád során találkozni fogsz. A psql konzol kezelésétől kezdve az adatbázisok és táblák létrehozásán, módosításán át, az adatok manipulálásáig – mindezek kulcsfontosságúak a hatékony adatbázis-kezeléshez.

Ne feledd, a gyakorlat teszi a mestert! Minél többet használod ezeket a parancsokat, annál magabiztosabbá válsz. Kezdj el játszani egy tesztadatbázissal, hozz létre táblákat, szúrj be, frissíts és törölj adatokat. Fedezd fel a psql meta-parancsok teljes spektrumát (? segít!), és olvasd el a PostgreSQL hivatalos dokumentációját, amely hihetetlenül részletes és hasznos forrás.

A PostgreSQL egy hatalmas és sokoldalú rendszer, és ez a cikk csak a jéghegy csúcsa. Azonban az itt bemutatott parancsok szilárd alapot adnak ahhoz, hogy elindulj, vagy hatékonyabban folytasd utadat ezen a fantasztikus adatbázis-platformon. Sok sikert a PostgreSQL-lel!