A leggyakoribb Node.js interjúkérdések és a helyes válaszok

Üdvözöllek, leendő Node.js fejlesztő! Napjaink digitális világában a Node.js egyre inkább alapkövet képez a skálázható, nagy teljesítményű webes alkalmazások és API-k fejlesztésében. Ha Node.js állásokra pályázol, vagy épp csak most ismerkedsz a technológiával, hamar rájössz, hogy az állásinterjúk során kulcsfontosságú a felkészültség. Egy jól strukturált, magabiztos válasz nemcsak a tudásodat tükrözi, hanem a problémamegoldó képességedet és a technológia iránti szenvedélyedet is. Ez a cikk célja, hogy átfogó útmutatót nyújtson a leggyakoribb Node.js interjúkérdésekhez és a rájuk adandó, meggyőző válaszokhoz, segítve téged abban, hogy a következő interjúdon brillírozz.

Készülj fel, merüljünk el a Node.js világának legfontosabb sarokköveiben!

1. Node.js Alapok és Architektúra

Mi az a Node.js és miért népszerű?

A Node.js egy nyílt forráskódú, szerveroldali JavaScript futtatókörnyezet, amely a Google Chrome V8 JavaScript motorjára épül. Lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy JavaScriptet használjanak szerveroldali alkalmazásokhoz, így egységes nyelvi környezetet biztosít a frontend és a backend fejlesztéshez. Népszerűsége több tényezőnek is köszönhető:

Aszinkron, nem blokkoló I/O: Ez a legfőbb jellemzője. A Node.js nem várja meg az I/O műveletek (pl. adatbázis lekérdezés, fájl olvasás) befejezését, hanem azonnal folytatja a többi feladatot, és egy callback-et hív meg, amint az I/O művelet befejeződött. Ez rendkívül hatékonnyá teszi a nagyszámú párhuzamos kérés kezelésében.
Skálázhatóság: Az aszinkron modellnek köszönhetően könnyen skálázható alkalmazásokat építhetünk vele.
V8 Motor: Rendkívül gyors JavaScript kód végrehajtást biztosít.
NPM (Node Package Manager): A világ legnagyobb szoftveres ökoszisztémája, ami rengeteg újrahasználható modult és könyvtárat kínál.
Valós idejű alkalmazások: Kifejezetten jól használható chat alkalmazások, streamelt adatok és egyéb valós idejű megoldások fejlesztésére.

Mi a különbség a Node.js és a JavaScript között?

Ez egy alapvető, de annál fontosabb kérdés a különbségtétel megértéséhez:

JavaScript: Egy programozási nyelv. Főként böngészőkben fut, de önmagában nem képes fájlrendszer-hozzáférésre, hálózati kérések küldésére szerveroldalon, vagy adatbázis-kapcsolatok kezelésére.
Node.js: Egy futtatókörnyezet (runtime environment). Ez egy olyan platform, amely lehetővé teszi, hogy a JavaScript nyelvet a böngészőn kívül, például szervereken, asztali alkalmazásokban vagy IoT eszközökön is futtassuk. A Node.js biztosítja azokat az API-kat (pl. fájlrendszer I/O, hálózati kommunikáció), amelyekre a JavaScriptnek szüksége van a szerveroldali feladatok elvégzéséhez. Lényegében a Node.js kiegészíti a JavaScriptet, hogy teljes értékű szerveroldali nyelvként funkcionálhasson.

Hogyan működik a Node.js egyetlen szálon, mégis képes nagyszámú kérés kezelésére?

Ez a Node.js egyik leggyakrabban félreértett, mégis legfontosabb jellemzője. A Node.js valóban egyetlen szálon futtatja a JavaScript kódot, ami az úgynevezett Event Loop-ot jelenti. A trükk a következő:

Event Loop: A Node.js nem egy szálat használ minden egyes bejövő kéréshez (ellentétben például a Javával vagy PHP-vel), hanem egyetlen Event Loop-ot alkalmaz. Ez a hurok folyamatosan figyeli az események (pl. bejövő HTTP kérés, adatbázis válasz) bekövetkezését.
Nem blokkoló I/O: Amikor egy I/O műveletet (pl. adatbázis lekérdezés, fájl olvasás, hálózati kérés) kezdeményezünk, a Node.js nem várja meg annak befejezését. Ehelyett az I/O műveletet átadja az operációs rendszernek (vagy egy belső, C++-ban írt Worker Pool-nak, amit a libuv könyvtár kezel), és azonnal visszatér az Event Loop-hoz, hogy más feladatokat dolgozzon fel.
Callback-ek: Amikor az I/O művelet befejeződik, az operációs rendszer egy üzenetet küld vissza a Node.js-nek, amely a megfelelő callback függvényt beállítja a végrehajtásra az Event Loop következő iterációjában.

Ez a modell rendkívül erőforrás-hatékony, mivel nem igényel sok szál létrehozását és kezelését, ami overhead-et és komplexitást okozna. A CPU-intenzív feladatok esetén azonban a Node.js egyetlen szálas jellege hátrányt jelenthet, mert blokkolná az Event Loop-ot. Ezt gyakran a cluster modul vagy Worker Threads használatával orvosolják.

2. Aszinkron Programozás és Eseménykezelés

Mi az Event Loop a Node.js-ben és hogyan működik?

Az Event Loop a Node.js aszinkron természetének szíve és lelke. Ez egy végtelen ciklus, amely figyeli az Event Queue-t, és végrehajtja a sorban lévő callback függvényeket. Az Event Loop különböző fázisokból áll:

Timers: `setTimeout()` és `setInterval()` callback-jeit futtatja.
Pending Callbacks: Rendszeres callback-ek, mint például a TCP hibák.
Idle, Prepare: Csak belső használatra.
Poll: Keresi az új I/O eseményeket, és végrehajtja az I/O-val kapcsolatos callback-eket (pl. fájl olvasás, HTTP kérések válaszai). Ez a fázis blokkolhatja az Event Loop-ot, ha nincs callback, amit futtatni kellene, és van beállított `setImmediate()` hívás, ami a Check fázisban futna.
Check: `setImmediate()` callback-jeit futtatja.
Close Callbacks: `close` esemény callback-jeit futtatja (pl. `socket.on(‘close’, …)`).

Ezen fázisokon kívül léteznek a microtask queue-k (`process.nextTick()` és Promise-ok). Ezek prioritást élveznek: minden egyes Event Loop fázis után, mielőtt a következő fázisra lépne, a Node.js kiüríti a microtask queue-kat.

Magyarázza el a Callback Hell problémát és hogyan kerülhető el.

A Callback Hell, más néven „Pyramid of Doom”, akkor jelentkezik, amikor túl sok aszinkron műveletet láncolunk egymásba, egymásba ágyazott callback függvényekkel. Ez a kód rendkívül nehezen olvashatóvá, karbantarthatóvá és hibakereshetővé válik. Például:


fs.readFile('file1.txt', (err, data1) => {
    if (err) throw err;
    fs.readFile('file2.txt', (err, data2) => {
        if (err) throw err;
        db.query('SELECT * FROM users', (err, users) => {
            if (err) throw err;
            // ... és így tovább
        });
    });
});

Elkerülésének modern módszerei:

Promises: A Promise objektum egy aszinkron művelet végső befejezését (vagy sikertelenségét) reprezentálja. Képes a callback-ek láncolására `then()` és `catch()` metódusok segítségével, ami sokkal olvashatóbb kódot eredményez.
Async/Await: Ez a JavaScript modern aszinkron szintaxisa, amely Promise-okra épül. Lehetővé teszi, hogy aszinkron kódot írjunk, ami szinkronnak tűnik. Az `await` kulcsszó megállítja a függvény végrehajtását, amíg a Promise fel nem oldódik, a hívó függvény pedig nem blokkolódik. Ez a legtisztább és legelterjedtebb módja az aszinkron kód kezelésének ma.

Mi a különbség a Promise, Async/Await és a Callback között?

Mindhárom az aszinkron műveletek kezelésére szolgál, de különböző szinteken és stílusokban:

Callback-ek: A legrégebbi és alapvető módszer. Egy függvényt adunk át argumentumként egy aszinkron függvénynek, amelyet az majd meghív, amikor a művelet befejeződött. Hátránya a Callback Hell.
Promises: Egy objektum, amely egy aszinkron művelet jövőbeli értékét vagy hibáját reprezentálja. Három állapota van: pending (függőben), fulfilled (teljesítve) és rejected (elutasítva). Láncolhatók (`.then().catch()`), ami sokkal jobb olvashatóságot és hibakezelést biztosít, mint a callback-ek.
Async/Await: Szintaktikai cukor a Promises-ek felett, bevezetve az ES2017-ben. Lehetővé teszi, hogy aszinkron kódot írjunk, ami szinkron stílusúnak tűnik. Az `async` kulcsszóval jelölünk egy függvényt, ami Promise-t ad vissza, az `await` kulcsszóval pedig megvárjuk egy Promise feloldását egy `async` függvényen belül. Ez a leginkább emberbarát és olvasható megoldás az aszinkron kódra.

3. Modulok és Csomagkezelés

Mi az a Node.js modul és milyen típusai vannak?

A Node.js modul egy olyan egységbe zárt kódrészlet, amely funkcionalitást exportál, és importálható más fájlokba vagy modulokba. Segíti a kód szervezését, újrafelhasználhatóságát és karbantarthatóságát. Fő típusai:

Beépített (Core) Modulok: A Node.js futtatókörnyezet része. Ilyenek például a `fs` (fájlrendszer), `http` (HTTP szerver), `path` (elérési utak kezelése). Ezeket a `require()` vagy `import` függvénnyel lehet betölteni.
Helyi (Local) Modulok: A saját projektünkön belül írt és szervezett modulok. Ezeket abszolút vagy relatív útvonalon keresztül töltjük be.
Harmadik Fél (Third-party) Modulok: Az npm (Node Package Manager) segítségével telepített modulok. Pl. Express, Lodash, Mongoose. Ezeket név szerint hívjuk meg.

A Node.js támogatja a CommonJS modulrendszert (`require`/`module.exports`) és az ECMAScript modulokat (ESM) (`import`/`export`) is, bár az ESM támogatás viszonylag újabb és még mindig vannak különbségek a kettő között.

Mi az npm és mire használjuk?

Az npm (Node Package Manager) a világ legnagyobb szoftveres csomagkezelője és az alapértelmezett csomagkezelő a Node.js számára. Fő feladatai:

Csomagok telepítése: Lehetővé teszi a külső könyvtárak és modulok egyszerű telepítését egy Node.js projektbe (`npm install <package-name>`).
Függőségek kezelése: Segít nyomon követni a projekt függőségeit a `package.json` fájlon keresztül. Ez a fájl tartalmazza a projekt metaadatait (név, verzió, leírás) és a szükséges csomagok listáját.
Parancsfájlok futtatása: Lehetővé teszi egyedi scriptek definiálását és futtatását (pl. `npm start`, `npm test`).
Verziókezelés: Kezeli a telepített csomagok verzióit, segítve a függőségi konfliktusok elkerülését.

Mi a különbség a `dependencies` és `devDependencies` között a `package.json`-ban?

A package.json fájl két kulcsfontosságú szekciója a dependencies és a devDependencies, amelyek különböző típusú projektfüggőségeket tárolnak:

dependencies: Ezek azok a csomagok, amelyekre az alkalmazásnak futásidőben szüksége van a megfelelő működéshez. Például egy webes keretrendszer, mint az Express.js, vagy egy adatbázis illesztőprogram. Ha az alkalmazást telepítik éles környezetben (production), ezeket a függőségeket is telepíteni kell.
devDependencies: Ezek azok a csomagok, amelyekre csak a fejlesztés és tesztelés során van szükség. Ide tartoznak például a tesztelési keretrendszerek (Jest, Mocha), fordítók (Babel), linterek (ESLint) vagy bundlerek (Webpack). Ezeket nem szükséges telepíteni éles környezetben, mivel nem részei a futó alkalmazás logikájának.

Ez a szétválasztás segít optimalizálni az éles környezetbe telepített alkalmazások méretét és gyorsaságát.

4. Webes Keretrendszerek és Adatbázisok

Melyik a legnépszerűbb webes keretrendszer Node.js-ben? Ismertesse az előnyeit.

A Express.js vitathatatlanul a legnépszerűbb és legelterjedtebb webes keretrendszer Node.js-ben. Minimális, rugalmas és robusztus funkciókészletet biztosít webes és mobil alkalmazásokhoz, valamint API-khoz.

Főbb előnyei:

Minimalista: Csak a legszükségesebb alapfunkciókat tartalmazza, így a fejlesztő szabadon választhatja meg a további modulokat és middleware-eket. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy pontosan a projekt igényeihez igazodó megoldást építsünk.
Middleware alapú: Az Express.js egy láncolt middleware rendszerre épül. A middleware függvények hozzáférhetnek a kérés (request) és válasz (response) objektumokhoz, és módosíthatják azokat. Ez a modularitás megkönnyíti a hitelesítést, naplózást, adatok feldolgozását stb.
Robusztus útválasztás (Routing): Egyszerű és hatékony útválasztási mechanizmust biztosít a különböző HTTP metódusokhoz és URL-ekhez.
Nagy közösségi támogatás: Hatalmas közössége és az npm-en keresztül elérhető rengeteg modul miatt szinte bármilyen problémára találunk megoldást vagy kiegészítést.
Gyors fejlesztési ciklus: Az egyszerű API-nak és a JavaScript egységes használatának köszönhetően gyorsan lehet vele prototípusokat és éles alkalmazásokat fejleszteni.

Hogyan kapcsolódhat adatbázishoz Node.js-ből? Milyen típusú adatbázisokat támogat?

A Node.js rendkívül sokoldalú az adatbázis-kapcsolatok terén, és számos típusú adatbázist támogat a relációs és NoSQL adatbázisoktól kezdve. A kapcsolódás általában egy dedikált npm csomag (illesztőprogram) segítségével történik.

Relációs Adatbázisok (SQL):
- PostgreSQL: `pg` csomag, vagy ORM-ek, mint a Sequelize, TypeORM.
- MySQL: `mysql2` vagy `sequelize`.
- SQLite: `sqlite3` csomag.
A kapcsolódás során meg kell adni az adatbázis hostját, portját, felhasználónevét, jelszavát és az adatbázis nevét. Az ORM-ek (Object-Relational Mappers) segítségével JavaScript objektumokká absztrahálhatjuk az adatbázis tábláit, ami megkönnyíti az adatkezelést.
NoSQL Adatbázisok:
- MongoDB: Az egyik legnépszerűbb NoSQL adatbázis Node.js-ben. A `mongoose` (ODM – Object Data Modeling) könyvtár egyszerűsíti a MongoDB-vel való interakciót, séma-definiálásokat és adatintegritás-ellenőrzést biztosítva.
- Redis: In-memory adatstruktúra tároló, gyakran használják gyorsítótárazásra, munkamenetek kezelésére. `redis` npm csomag.
- Cassandra, Couchbase, stb.: Saját dedikált illesztőprogramokkal rendelkeznek.

A választott adatbázistól függően az API-k eltérőek lesznek, de az alapelv ugyanaz: egy kliens könyvtár segítségével létesítünk kapcsolatot, küldünk lekérdezéseket, és kezeljük a válaszokat.

5. Hiba Kezelés és Teljesítmény Optimalizálás

Hogyan kezeljük a hibákat Node.js alkalmazásokban?

A megfelelő hibakezelés kritikus a stabil és robusztus Node.js alkalmazásokhoz. Mivel aszinkron a működés, a hagyományos `try-catch` blokkok nem mindig elegendőek.

Callback alapú hibakezelés: Az „error-first callback” minta. Az első argumentum mindig a hibaobjektum (ha van), a második pedig az eredmény.
Promises `catch()` metódusa: A Promises láncban a `.catch()` blokk kezeli az előző `then()` blokkokban vagy magában a Promise-ban bekövetkező hibákat.
Async/Await `try-catch` blokkja: Mivel az `async/await` szinkronnak tűnő kódot tesz lehetővé, a hagyományos `try-catch` blokkokat használhatjuk az await-elt Promise-ok hibáinak elkapására. Ez a legtisztább módszer.
Esemény alapú hibák: Az `EventEmitter` osztály `error` eseménye. Ha egy `EventEmitter` egy `error` eseményt bocsát ki, és nincs rá regisztrálva handler, az alkalmazás összeomolhat.
Globális hibakezelés: `process.on(‘uncaughtException’, …)` és `process.on(‘unhandledRejection’, …)` eseményfigyelőkkel kezelhetők a nem elkapott szinkron kivételek és a nem kezelt Promise reject-ek. Fontos: ezeket vészmegoldásként használjuk, nem a mindennapi hibakezelésre, és az ilyen események után az alkalmazást újra kell indítani.

Milyen eszközökkel lehet Node.js alkalmazásokat debuggolni és profilozni?

A hatékony fejlesztéshez elengedhetetlen a megfelelő debugging és profilozás:

Node.js Debugger (Inspector Protocol): A Node.js beépített debuggert kínál, ami a Chrome DevTools-szal vagy más IDE-kkel (pl. VS Code) használható. A `node –inspect index.js` paranccsal indítva megnyitható a Chrome DevToolsban egy speciális URL-en keresztül, ahol töréspontokat (breakpoints) állíthatunk be, változókat figyelhetünk meg, és léptethetjük a kódot.
VS Code Debugger: A Visual Studio Code natívan támogatja a Node.js debuggolását. A `launch.json` konfigurációval könnyen indítható, és rendkívül felhasználóbarát felületet biztosít.
console.log(): Bár nem egy fejlett debugger, a `console.log()` továbbra is hasznos a gyors értékellenőrzésre a fejlesztés során.
Profiling Eszközök:
- Chrome DevTools Profiler: Az inspector protokollon keresztül a Chrome DevTools-ban profilozni is lehet a Node.js alkalmazásokat, teljesítménybeli szűk keresztmetszeteket keresve.
- perf_hooks modul: A Node.js beépített modult kínál a teljesítmény mérésére.
- clinic.js: Egy külső eszközcsomag, amely kiváló vizualizációs eszközöket biztosít a Node.js alkalmazások profilozásához és optimalizálásához (pl. CPU, memória, Event Loop kihasználtság).
- PM2: Egy folyamatkezelő, amely monitorozási és logolási funkciókat is kínál, segíthet a teljesítmény nyomon követésében éles környezetben.

Milyen stratégiákat ismer a Node.js alkalmazások teljesítményének javítására?

A teljesítmény optimalizálás kulcsfontosságú a Node.js-ben, különösen a nagyszámú párhuzamos kérés kezeléséhez:

Clustering: A Node.js `cluster` modulja lehetővé teszi, hogy több worker folyamatot indítsunk el, amelyek osztoznak a szerver portján. Ez kihasználja a többmagos CPU-kat, és megakadályozza az Event Loop blokkolását CPU-intenzív feladatok esetén.
Aszinkronizálás: Győződjünk meg róla, hogy minden I/O művelet (adatbázis, fájlrendszer, hálózati hívások) aszinkron módon történik, hogy ne blokkolja az Event Loop-ot. Használjunk Promises-t vagy Async/Await-et.
Caching: Alkalmazzunk caching stratégiákat az gyakran lekérdezett adatokhoz (pl. Redis segítségével), hogy csökkentsük az adatbázis terhelését és felgyorsítsuk a válaszidőt.
Adatbázis optimalizálás: Optimalizált lekérdezések, indexek használata az adatbázisban, hogy minimalizáljuk a várakozási időt.
Statikus fájlok kiszolgálása: Statikus tartalmakat (képek, CSS, JS) szolgáljunk ki egy speciális statikus fájlszerverről (pl. Nginx, CDN), ne az Express.js alkalmazásunkkal.
Terheléselosztás (Load Balancing): Több Node.js példány futtatása terheléselosztó mögött, hogy a bejövő kéréseket elosszák közöttük.
Kód optimalizálás: Kerüljük a hosszú, blokkoló számításokat. Ha ilyenre van szükség, használjunk Worker Threads-et. Optimalizáljuk az algoritmusokat.
Logolás: Csak a szükséges információkat naplózzuk, és kerüljük a túlzott logolást, ami I/O terhelést okozhat.

6. Biztonság és Gyakorlatok

Melyek a leggyakoribb biztonsági kockázatok Node.js alkalmazásokban és hogyan védekezhetünk ellenük?

A biztonság minden alkalmazás alapja. Néhány gyakori Node.js specifikus és általános webes biztonsági kockázat:

Függőségi sebezhetőségek (Dependency Vulnerabilities): Az npm ökoszisztéma hatalmas, de a függőségek is tartalmazhatnak biztonsági réseket.
- Megoldás: Rendszeresen frissítsük a függőségeket, használjunk `npm audit` parancsot a sebezhetőségek ellenőrzésére.
Injekciós támadások (SQL/NoSQL Injection): Malicious input segítségével manipulálják az adatbázis lekérdezéseket.
- Megoldás: Mindig használjunk parameterized queries-t vagy ORM/ODM könyvtárakat, amelyek automatikusan tisztítják a bemeneteket. Soha ne fűzzünk össze nyers felhasználói bemenetet a lekérdezésekkel.
Cross-Site Scripting (XSS): Kártékony szkriptek injektálása egy weboldalra, amelyet aztán más felhasználók böngészője futtat.
- Megoldás: Alaposan szűrjünk és tisztítsunk minden felhasználói bemenetet, mielőtt megjelenítenénk az oldalon. Használjunk Content Security Policy (CSP) headereket.
Cross-Site Request Forgery (CSRF): A támadó egy érvényes, hitelesített felhasználó nevében küld kéréseket anélkül, hogy a felhasználó tudna róla.
- Megoldás: Használjunk CSRF tokeneket.
DDoS támadások (Denial of Service): Az alkalmazás túlterhelése rengeteg kéréssel.
- Megoldás: Alkalmazzunk rate limiting-et, tűzfalat, CDN-t.
Információkiszivárgás: Érzékeny adatok (jelszavak, API kulcsok) tárolása a kódban vagy a verziókövetésben.
- Megoldás: Használjunk környezeti változókat (`process.env`) az érzékeny adatok tárolására, soha ne commit-oljuk őket a kódba.
HTTP Header sebezhetőségek: Hiányzó vagy hibás biztonsági headerek.
- Megoldás: Használjunk `helmet.js` middleware-t az Express.js-ben, amely automatikusan beállítja a biztonsági headereket.

Melyek a jó gyakorlatok (best practices) Node.js fejlesztésben?

A minőségi és karbantartható Node.js alkalmazások fejlesztéséhez elengedhetetlen a bevált gyakorlatok követése:

Modularitás: Bontsuk a kódot kisebb, jól definiált modulokra (fájlokra), amelyek egyetlen feladatot látnak el. Használjuk a CommonJS vagy ES modulokat a szervezéshez.
Aszinkron programozás: Mindig használjuk a Promise-okat vagy az Async/Await-et az aszinkron műveletek kezelésére. Kerüljük a Callback Hell-t.
Hibakezelés: Implementáljunk robusztus hibakezelési mechanizmusokat mindenhol, ahol aszinkron műveletek történnek. Használjuk a `try-catch` blokkokat `async/await` esetén.
Környezeti változók: Az érzékeny információkat (adatbázis-kapcsolati stringek, API kulcsok, portszámok) mindig környezeti változókból olvassuk be (`process.env`). Használjunk `.env` fájlokat fejlesztéshez (de ne commit-oljuk őket).
Naplózás (Logging): Használjunk professzionális logolási könyvtárat (pl. Winston, Pino) a hibák, figyelmeztetések és fontos események naplózására. Soha ne logoljunk érzékeny adatokat.
Tesztelés: Írjunk egységteszteket (unit tests), integrációs teszteket és végponttól végpontig tartó teszteket (end-to-end tests) a kód funkcionalitásának biztosítására (pl. Jest, Mocha, Supertest, Cypress).
Teljesítményfigyelés: Monitorozzuk az alkalmazás teljesítményét (CPU, memória, Event Loop kihasználtság) éles környezetben.
Dokumentáció: Dokumentáljuk az API-kat és a komplex kódrészleteket.
Kód stílus és linterek: Használjunk lintereket (pl. ESLint) és formázókat (pl. Prettier) a konzisztens kódstílus fenntartásához a csapaton belül.
Biztonság: Tartsuk szem előtt a fenti biztonsági kockázatokat és a megelőzésükre szolgáló stratégiákat minden fejlesztési szakaszban.

Gratulálunk! Átfogó képet kaptál a leggyakoribb Node.js interjúkérdésekről és a rájuk adandó meggyőző válaszokról. Ne feledd, a tudás mellett a magabiztosság és a problémamegoldó gondolkodásmód is sokat számít. Gyakorold a válaszokat, értsd meg az alapokat, és mutasd meg, hogy te vagy a tökéletes jelölt a pozícióra. Sok sikert a következő interjúdhoz!