A leggyorsabb tömörítési módszer kiválasztása a 7-Zip programban

Képzeljük el, hogy egy hatalmas fájlgyűjteményt kell feltöltenünk a felhőbe, vagy gyorsan átküldenünk egy kollégának. Az idő kulcsfontosságú, és minden perc számít. Ilyenkor jön jól a fájltömörítés, ami nemcsak helyet takarít meg, hanem a hálózaton való adatátvitelt is felgyorsíthatja. A 7-Zip, a népszerű nyílt forráskódú archívumkezelő az egyik leggyakrabban használt eszköz erre a célra. Bár sokan ismerik a kiváló tömörítési arányáról, kevesebben tudják, hogyan hozhatják ki belőle a maximális sebességet, amikor a tömörítési idő a legfontosabb szempont. Ez a cikk részletesen bemutatja, hogyan válasszuk ki a leggyorsabb tömörítési módszert 7-Zipben, és milyen beállításokkal érhetjük el a legoptimálisabb sebességet.

A tömörítés alapvetően azt jelenti, hogy a fájlok redundanciáit, ismétlődő mintáit és felesleges adatait eltávolítjuk vagy hatékonyabban kódoljuk. Képzeljük el, hogy egy „aaaaabbbccc” karakterláncot tömörítünk: ezt lehet írni „5a3b3c” formában is, ami jóval rövidebb. Minél több ilyen mintát talál az algoritmus, annál jobb lesz a tömörítési arány. Azonban ennek ára van: a minta keresése és a kódolás időbe telik, és erőforrásokat igényel. Ez az a pont, ahol a sebesség és a tömörítési arány közötti kompromisszum elkerülhetetlenné válik.

A 7-Zip számos különböző tömörítési algoritmust kínál, mindegyiknek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. Az alapértelmezett, és sokak által ismert 7z formátum az LZMA vagy LZMA2 algoritmust használja, amely kiváló tömörítési arányt biztosít. Azonban, ha a cél a sebesség, akkor más beállításokat kell fontolóra vennünk.

A tömörítési sebességet befolyásoló kulcstényezők

A 7-Zip tömörítési sebességét számos tényező befolyásolja, amelyek megértése elengedhetetlen a gyorsításhoz:

Tömörítési módszer (algoritmus): Ez a legfontosabb tényező. A különböző algoritmusok eltérő komplexitással és sebességgel dolgoznak.
Tömörítési szint (Compression Level): Minden algoritmushoz több szint is tartozik, a „Store” (tárolás) szinttől az „Ultra” (ultra) szintig. Minél magasabb a szint, annál több időt szán az algoritmus a tömörítésre, ami jobb arányt eredményez, de lassabb lesz.
Szótárméret (Dictionary Size): Főleg az LZMA/LZMA2 algoritmusoknál releváns. Ez határozza meg, hogy az algoritmus milyen nagy mintákat keressen a fájlban. Nagyobb szótárméret jobb tömörítést eredményez, de több memóriát és hosszabb időt igényel. Sebesség szempontjából a kisebb szótárméret előnyösebb.
Szóhossz (Word Size): Egyes algoritmusoknál beállítható, hogy milyen hosszú szóismétlődéseket keressen. Ennek csökkentése gyorsíthatja a folyamatot.
CPU szálak száma (Number of CPU threads): A 7-Zip képes kihasználni a modern többmagos processzorok erejét. Minél több szálat engedélyezünk, annál gyorsabb lehet a tömörítés, feltéve, hogy az algoritmus támogatja a párhuzamosítást. Az LZMA2 és a Deflate is profitál ebből.
Bemeneti adatok típusa: Nem minden fájl tömöríthető egyformán. A már tömörített fájlok (pl. JPG képek, MP3 zenék, MP4 videók, ZIP archívumok) alig, vagy egyáltalán nem tömörödnek tovább, és az ezeken végzett tömörítési próbálkozás csak időveszteség. A szöveges dokumentumok, adatbázisok és programfájlok viszont általában jól tömöríthetők.
Hardver: Egy gyors processzor, elegendő RAM és egy gyors SSD meghajtó jelentősen hozzájárul a gyors tömörítéshez és kibontáshoz.

Tömörítési módszerek összehasonlítása sebesség szempontjából 7-Zipben

Nézzük meg, melyek azok a 7-Zipben elérhető tömörítési módszerek, amelyek a leginkább szóba jöhetnek, ha a sebesség a prioritás:

1. Store (Tárolás)

Sebesség: Ez a leggyorsabb módszer, mivel valójában nem végez tömörítést. Egyszerűen csak becsomagolja a fájlokat az archívumba, anélkül, hogy megváltoztatná azokat.
Tömörítési arány: Nincs tömörítés, az arány 1:1, a fájlméret nem csökken.
Mikor érdemes használni?: Amikor már eleve tömörített fájlokat (pl. JPEG, MP3, MP4) archiválunk, vagy amikor a fájlok mérete egyáltalán nem számít, csak a gyors összecsomagolás egyetlen archívumba. Kiválóan alkalmas sok kis fájl gyors archiválására is.
Formátum: Elérhető .7z és .zip formátumban is.

2. Deflate (ZIP kompatibilis)

Sebesség: A Deflate algoritmus, amelyet a .zip formátum használ, általában gyorsabb, mint az LZMA/LZMA2 algoritmus alacsonyabb tömörítési szinteken. A „Fastest” (leggyorsabb) vagy „Fast” (gyors) szinttel rendkívül gyors tömörítés érhető el, elfogadható, bár nem kimagasló tömörítési arány mellett.
Tömörítési arány: Közepes. Nem éri el az LZMA/LZMA2 hatékonyságát, de jobb, mint a „Store” módszer.
Mikor érdemes használni?: Amikor gyors tömörítésre van szükség, és a létrehozott archívumot más operációs rendszereken vagy programokkal is meg kell nyitni, amelyek nem támogatják a 7z formátumot. A ZIP formátum a legszélesebb körben támogatott archívumtípus.
Beállítások: Válaszd a .zip formátumot, és állítsd a tömörítési szintet „Fastest” vagy „Fast” értékre.

3. LZMA / LZMA2 (7z formátum)

Sebesség: Az LZMA/LZMA2 a 7z formátum alapértelmezett algoritmusa, amely kiváló tömörítési arányt nyújt. Bár alapvetően a tömörítési hatékonyságra optimalizálták, megfelelő beállításokkal meglepően gyors is lehet.
Tömörítési arány: Nagyon jó, gyakran felülmúlja a többi algoritmust.
Mikor érdemes használni?: Amikor a sebesség fontos, de mégis szükség van valamilyen mértékű tömörítésre, és elfogadható, hogy a kimeneti fájl valamivel nagyobb legyen. Ha a cél a *leggyorsabb tömörítés*, akkor a „Fastest” szintet, kisebb szótármérettel kell választani.
Beállítások: Válaszd a .7z formátumot, állítsd a tömörítési szintet „Fastest” (leggyorsabb) értékre. Fontos: **csökkentsd a szótárméretet**! A „64 MB” vagy „32 MB” helyett próbálj meg „16 MB”, „8 MB” vagy akár „4 MB” méretet használni. Ez drasztikusan csökkentheti a tömörítési időt, bár a tömörítési arány romlik. A CPU szálak számát állítsd „Automatikus” vagy a maximumra. Az LZMA2 kiválóan skálázódik több magra.

4. BZip2 és PPMd

Ezek az algoritmusok általában lassabbak, mint a Deflate vagy az LZMA/LZMA2 „Fastest” beállítása. A BZip2 jobb tömörítést nyújt, mint a Deflate, de lassabb. A PPMd rendkívül lassú, kizárólag maximális tömörítésre, főleg szöveges fájloknál ajánlott. Ha a sebesség a prioritás, kerüld el ezeket a módszereket.

Összefoglalva: a leggyorsabb tömörítés 7-Zipben szinte mindig a „Store” módszer. Ha valamennyi tömörítésre is szükség van, de a sebesség továbbra is elsődleges, akkor a .zip „Fastest” szintje, vagy a .7z „Fastest” szintje, alacsony szótármérettel a nyerő.

Gyakorlati lépések a sebesség optimalizálásához 7-Zipben

Most pedig nézzük meg lépésről lépésre, hogyan állíthatjuk be a 7-Zipet a maximális sebesség eléréséhez:

Indítsuk el a 7-Zip Fájlkezelőt (7-Zip File Manager).
Jelöljük ki a tömöríteni kívánt fájlokat vagy mappákat.
Kattintsunk az „Hozzáadás” gombra (Add), vagy jobb gombbal a kijelölt elemekre, majd válasszuk a „7-Zip” -> „Hozzáadás az archívumhoz…” opciót. Megjelenik a „Hozzáadás az archívumhoz” párbeszédpanel.

A sebességoptimalizáláshoz az alábbi beállításokra fókuszáljunk:

Archívum formátum (Archive format):
- A leggyorsabb módszer a fájlok egyszerű becsomagolására: válasszuk a „zip” vagy „7z” formátumot, majd a „Tömörítési szint” legördülő menüben válasszuk a „Store” (Tárolás) opciót. Ez a leggyorsabb, de nem csökkenti a méretet.
- Ha egy kis tömörítésre is szükség van, de a sebesség a fő: válasszuk a „.zip” formátumot és a „Tömörítési szintet” állítsuk „Fastest” (Leggyorsabb) értékre.
- Alternatívaként „.7z” formátumot is választhatunk, és a „Tömörítési szintet” szintén „Fastest” (Leggyorsabb) értékre állítsuk. Ezt kiegészítve, csökkentsük a „Szótárméretet” (Dictionary size) egy kisebb értékre, például **”4 MB” vagy „8 MB”**-ra.
Tömörítési szint (Compression level): Mindig állítsuk „Store” vagy „Fastest” értékre a maximális sebesség érdekében. Ez a legfontosabb beállítás a sebesség szempontjából.
Szótárméret (Dictionary size): Csak a .7z (LZMA/LZMA2) formátumnál releváns. A sebesség maximalizálása érdekében válasszuk a legkisebb elérhető értéket, pl. „4 MB”. Ne feledjük, ez rontja a tömörítési arányt.
CPU szálak száma (Number of CPU threads): A modern processzorok kihasználásához állítsuk **”Automatikus”** értékre, vagy válasszuk ki manuálisan a processzorunk által támogatott maximális szálak számát. Az LZMA2 és a Deflate is profitál a több magból, jelentősen felgyorsítva a tömörítést.
Tömörítés szilárd blokként (Solid Block Size): A szilárd tömörítés javítja a tömörítési arányt, de lassabb lehet a tömörítés és a kibontás is. Ha a sebesség a fő, válasszuk a „Non-solid” (Nem szilárd) opciót, vagy hagyjuk kikapcsolva (ez a 7-Zip alapértelmezése ZIP formátumnál, de 7z-nél bekapcsolt). A „Non-solid” beállítás a kibontást is gyorsabbá teszi.

Miután beállítottuk ezeket az értékeket, kattintsunk az „OK” gombra a tömörítés elindításához. Meg fogjuk tapasztalni a jelentős sebességnövekedést.

Mikor érdemes a sebességet választani a tömörítési arány helyett?

Felmerülhet a kérdés, hogy mikor éri meg feláldozni a jobb tömörítési arányt a sebesség oltárán. Íme néhány eset:

Ideiglenes archívumok: Ha csak rövid időre kell összecsomagolni fájlokat, például egy gyors feltöltéshez, vagy egy átmeneti tároláshoz, és a méret nem kritikus.
Már tömörített adatok: Ahogy már említettük, a JPEG képek, MP3 zenék, MP4 videók stb. tömörítése alig ad hozzá értéket a fájlméret csökkentéséhez, de időt vesz el. Itt a „Store” módszer a legideálisabb.
Gyors adatátvitel: Ha nagy mennyiségű adatot kell gyorsan átküldeni egy helyi hálózaton, vagy USB meghajtón, és a szűk keresztmetszet a tömörítési idő, nem pedig a hálózati sávszélesség vagy a tárolókapacitás.
Rendszeres biztonsági mentések: Különösen inkrementális (növekményes) biztonsági mentéseknél, ahol sok kicsi változás történik, a gyors tömörítés felgyorsítja a mentési folyamatot.

Tippek saját beállítások teszteléséhez

A legjobb módja annak, hogy megtaláljuk az optimális beállításokat a saját rendszerünkön, az a tesztelés.

Használjunk reprezentatív fájlokat: Ne csak egy fájlt, hanem egy mappát, amely különböző típusú fájlokat tartalmaz (szöveg, kép, videó, programfájlok) – olyasmiket, amiket valójában tömöríteni szoktunk.
Mérjük az időt: Használjunk stoppert, vagy figyeljük a 7-Zip által jelzett időt a különböző beállítások mellett. Jegyezzük fel az eredményeket.
Hasonlítsuk össze a fájlméreteket: Mérjük meg a tömörített archívumok méretét is, hogy lássuk, mekkora kompromisszumot kötünk a tömörítési arány terén.
Használjuk a 7-Zip beépített benchmark funkcióját: Az „Eszközök” -> „Mérőpad…” (Tools -> Benchmark) menüpontban egy belső tesztet futtathatunk, amely méri a tömörítési és kibontási sebességet különböző szótárméretek és CPU szálak száma mellett. Ez egy kiváló kiindulópont a processzor teljesítményének felmérésére.

Konklúzió

A 7-Zip egy rendkívül sokoldalú eszköz, amely nemcsak a kiváló tömörítési arányáról ismert, hanem képes a villámgyors működésre is, ha megfelelően konfiguráljuk. Ahogy láthattuk, a leggyorsabb tömörítési módszer kiválasztása 7-Zipben nem csupán egyetlen beállításról szól, hanem több tényező komplex kölcsönhatásáról: az archívum formátumáról, a tömörítési szintről, a szótárméretről, és a processzor szálainak kihasználásáról.

Ne feledjük, a legfőbb üzenet: a sebesség és a tömörítési arány fordítottan arányosak. Ha az idő a legfontosabb, ne habozzunk a „Store” vagy „Fastest” opciót választani, és ne féljünk lejjebb vinni a szótárméretet. Kísérletezzünk a beállításokkal, és találjuk meg azt a kompromisszumot, amely a legjobban megfelel az egyedi igényeinknek. Így a 7-Zip valóban a leghatékonyabb társunkká válhat a fájlok kezelésében, legyen szó gyors archiválásról, vagy adatok átviteléről.