A legújabb AMD pletykák: mit hoz a Zen 5 architektúra?

Az informatika világában kevés dolog gerjeszt akkora izgalmat, mint egy új processzorarchitektúra érkezése. Főleg, ha az az AMD-től érkezik, mely az elmúlt években a Zen-generációkkal szó szerint felturbózta a processzorpiacot, és az egykor egyeduralkodó Intelt valós versenyre kényszerítette. Most a figyelem a horizontra szegeződik, ahol a pletykák és szivárogtatások homályából már kirajzolódni látszik a következő nagy dobás: a Zen 5 architektúra, kódnevén „Nirvana”. Mire számíthatunk ettől a generációtól, és mi az, ami már most borítékolható, vagy legalábbis erősen valószínűsíthető?

Az AMD Zen-generációi – az első Zen forradalmi megjelenésétől a Zen 2 sokszálas teljesítményéig, a Zen 3 játékokban aratott győzelméig, és a Zen 4 AM5 platformra lépéséig – mind komoly előrelépéseket hoztak. A Zen 5-től is valami hasonlóra, ha nem nagyobb áttörésre számíthatunk, különös tekintettel a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésére és az ehhez szükséges hardveres gyorsításra. Lássuk részletesebben, milyen kulcsfontosságú területeken várhatunk fejlődést!

Teljesítmény ugrás: IPC és órajelek

Minden új processzorarchitektúra legfontosabb ígérete a megnövekedett teljesítmény. A Zen 5 esetében a legtöbb pletyka az IPC (utasítás per ciklus) jelentős javulásáról szól, amely a processzor egy órajelciklus alatt végrehajtható utasításainak számát jelöli. A legtöbb forrás 15-20%-os IPC növekedésről beszél a Zen 4-hez képest, de egyes optimista forgatókönyvek ennél is nagyobb, akár 25-30%-os javulást vizionálnak, különösen bizonyos munkaterhelések esetén. Ez utóbbi már tényleg egy generációváltáshoz méltó, impozáns szám lenne.

Hogyan éri ezt el az AMD? A részletek természetesen titkosak maradnak a hivatalos bejelentésig, de a belső információk és szakértői elemzések szerint a Zen 5 magjai számos mikroarchitekturális fejlesztésen estek át:

Szélesebb végrehajtási egységek: A pletykák szerint a Zen 5 magok képesek lesznek egyszerre több utasítást feldolgozni, ami javítja a párhuzamosítást.
Továbbfejlesztett elágazás-előrejelzés: Egy pontosabb elágazás-előrejelző kevesebb hibás „találgatást” eredményez, így a processzor hatékonyabban tudja feldolgozni az utasításokat, kevesebb „büntetéssel” járó tévedéssel.
Mélyebb pufferek és nagyobb gyorsítótárak: Az utasítások és adatok ideiglenes tárolására szolgáló pufferek, valamint az L1, L2 és L3 gyorsítótárak mérete és hatékonysága is növekedhet, csökkentve a memóriahozzáférés késleltetését.

Az órajelek tekintetében valószínűleg nem látunk majd drámai ugrást. Az AMD az utóbbi időben az órajelsebesség helyett inkább az IPC javítására és az energiahatékonyságra koncentrált. Egy mérsékelt, néhány száz megahertzes emelkedés várható a boost órajelekben, de a fő hangsúly a magasabb IPC-n keresztül történő valós teljesítményjavuláson lesz.

A mesterséges intelligencia kora: XDNA 2 és NPU-k

Ha van egy terület, ami a Zen 5-tel kapcsolatban a legtöbb figyelmet kapja, az a mesterséges intelligencia. A Microsoft Windows Copilot+ PC koncepciójával és az AI-specifikus hardver iránti megnövekedett igénnyel az AMD sem maradhat le. A Zen 5 architektúra kulcsfontosságú eleme lesz a második generációs XDNA neurális feldolgozó egység (NPU), az XDNA 2.

Az első generációs XDNA az AMD Ryzen 7040 és 8040 sorozatú APU-iban debütált, és már ígéretes teljesítményt nyújtott az AI-feladatokban. Az XDNA 2 azonban jelentősen erősebb lesz, állítólag akár 50 TOPS (tera operáció per másodperc) AI teljesítményre is képes lehet. Ez kritikusan fontos lesz az AI-funkciók, mint például a valós idejű fordítás, a fejlett zajszűrés, a kép- és videófeldolgozás, vagy éppen a Copilot funkciók helyi (offline) futtatásához.

Az AI-motor integrálása nem csak az APU-k kiváltsága lesz. Bár a dedikált Ryzen CPU-k (Granite Ridge) valószínűleg nem kapnak NPU-t, az APU-k (Strix Point, Strix Halo) lesznek a fő zászlóshajók az AI-korszakban, laptopokba és mini PC-kbe szánva. Az AMD ezzel felveszi a kesztyűt az Intel NPU-kkal, sőt, a Qualcomm Snapdragon X Elite és Plus processzoraival szemben is, melyek kifejezetten AI-feladatokra vannak optimalizálva.

Gyártástechnológia és hatékonyság

A processzorok fejlődésének egyik alappillére a gyártástechnológia. A Zen 5 architektúra várhatóan a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) fejlett N4 vagy N3 eljárásán készül. A Zen 4 már a TSMC N5 eljárását használta, ami jelentős előrelépés volt. Az N4 (4 nanométer) egy optimalizált N5 változat, míg az N3 (3 nanométer) egy teljesen új generáció, amely még sűrűbb tranzisztorokat és jobb energiahatékonyságot tesz lehetővé.

A választott gyártástechnológia kulcsfontosságú lesz a Zen 5 teljesítménye és energiafogyasztása szempontjából. Egy kisebb csíkszélesség általában:

Nagyobb tranzisztorsűrűséget eredményez, ami több magot vagy komplexebb architektúrát tesz lehetővé ugyanazon a lapkaterületen.
Jobb energiahatékonyságot biztosít, azaz kevesebb energiát fogyaszt ugyanazért a számítási teljesítményért.
Magasabb órajelek elérését teheti lehetővé, bár az AMD valószínűleg az energiahatékonyságot preferálja.

A pletykák szerint a különböző Zen 5 termékek más-más node-ot használhatnak: az asztali CPU-k és APU-k az N4-et, míg a szerverprocesszorok (EPYC) egyes részei akár az N3-at is bevethetik a maximális sűrűség és hatékonyság érdekében.

Termékpaletta: Asztalitól a szerverekig

Az AMD a Zen 5 architektúrát az összes fontos piaci szegmensben bevezeti, a mainstream asztali számítógépektől kezdve a nagyteljesítményű laptopokon át, egészen a szerverekig és munkaállomásokig.

Asztali PC-k: Granite Ridge (Ryzen 9000 sorozat)

Az asztali szegmensben a Granite Ridge kódnév alatt futó Ryzen 9000 sorozat várható. Ezek a processzorok továbbra is az AM5 foglalatot fogják használni, ami kiváló hír a felhasználóknak, hiszen ez azt jelenti, hogy a meglévő AM5 alaplapok és DDR5 memóriák továbbra is kompatibilisek lesznek. Ez csökkenti a platformfrissítés költségeit és könnyebbé teszi a váltást.

A Granite Ridge CPU-k várhatóan Zen 5 magokat tartalmaznak majd, dedikált grafikus chip nélkül (bár az AM5 platformon alapértelmezett az integrált RDNA 2 iGPU a chiplet-ben). A magszámok valószínűleg a Zen 4 generációhoz hasonlóak lesznek, azaz maximum 16 magot kapunk a legerősebb modellekben, de a magasabb IPC miatt a teljesítmény még így is jelentősen növekedni fog.

APU-k: Strix Point és Strix Halo

A mobil szegmens (laptopok és mini PC-k) lesz a legizgalmasabb, ahol két fő APU termékcsalád várható:

Strix Point: Ez lesz a mainstream és felső-közép kategóriás APU. Zen 5 CPU magokat, RDNA 3.5 alapú integrált grafikát (az RDNA 3 továbbfejlesztett változata), és a már említett XDNA 2 NPU-t tartalmaz. Várhatóan maximum 12 CPU maggal (8 Zen 5 és 4 Zen 5c) és 16 CU (compute unit) iGPU-val érkezik. Ez lehet a következő generációs „mobil király” az energiahatékonyság és a AI-képességek terén.
Strix Halo: Ez a csúcsmodell, kifejezetten nagyteljesítményű laptopokhoz és gaming mini PC-khez tervezve. Jóval több Zen 5 CPU maggal (akár 16 maggal, vagy még több Zen 5c maggal), és jelentősen erősebb RDNA 4 alapú integrált grafikával (akár 40 CU!) érkezik. Gyakorlatilag egy dedikált grafikus kártyát helyettesíthet a középkategóriában. Természetesen az XDNA 2 NPU itt is alapfelszereltség lesz. A pletykák szerint ez a chip a prémium játék laptopok és mobil munkaállomások piacát célozza meg.

Mindkét APU típus LPDDR5X memóriát használ majd, ami magasabb sávszélességet és alacsonyabb energiafogyasztást biztosít a mobil eszközök számára.

Szerverek: Turin (EPYC 9000 sorozat)

Az adatközpontok és felhőszolgáltatók számára az AMD a Turin kódnevű EPYC processzorokat hozza el. Ezek a processzorok az Zen 5 és a Zen 5c magokat (a Zen 5 energiatakarékos változata, amely nagyobb magszámot tesz lehetővé alacsonyabb órajeleken) kombinálják majd. A pletykák szerint a Turin processzorok akár 256 Zen 5c magot is tartalmazhatnak a legkomolyabb konfigurációkban, ami hihetetlen számítási teljesítményt jelent a sűrűségre optimalizált környezetekben. Az EPYC processzorok a Zen 4 „Genoa” és „Bergamo” utódai lesznek, és a magasabb magszámmal, IPC javulással és továbbfejlesztett I/O-val még hatékonyabb és költséghatékonyabb megoldást kínálnak majd a szerverpiacon.

Munkaállomások: Shimada Peak (Threadripper)

A nagyteljesítményű munkaállomások számára érkezik a Shimada Peak kódnevű Threadripper széria. Ezek a processzorok valószínűleg a Turin EPYC chiplapkáit használják majd, de egy olyan platformra optimalizálva, ami az egyedi munkaállomások igényeit szolgálja ki. Hatalmas magszámra (akár 96 mag vagy több), sok PCIe sávra és nagy memóriakapacitásra számíthatunk, ami ideális a professzionális tartalomgyártáshoz, mérnöki szimulációkhoz és más erőforrás-igényes feladatokhoz.

Megjelenés és a piacra gyakorolt hatás

A pletykák és szivárogtatások alapján a Zen 5 architektúrára épülő első termékek – valószínűleg a Ryzen 9000 (Granite Ridge) asztali CPU-k és a Strix Point APU-k – 2024 második felében, vagy legkésőbb 2025 elején kerülhetnek piacra. Az EPYC Turin szerverprocesszorok és a Strix Halo APU-k várhatóan valamivel később, 2025 folyamán jelennek meg. A Threadripper modellek valószínűleg szintén 2025-re várhatók.

A Zen 5 érkezése újabb fejezetet nyit az AMD és az Intel közötti versenyben. Az Intel is gőzerővel fejleszti a következő generációs processzorait (pl. Arrow Lake, Lunar Lake), amelyek szintén nagy hangsúlyt fektetnek az AI-ra és a hatékonyságra. A Zen 5 a várakozások szerint tovább erősíti az AMD pozícióját a nagy teljesítményű számítástechnika terén, és versenyképes alternatívát kínál a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt. A várható IPC ugrás, az erőteljes AI gyorsítás, és a meglévő AM5 platform támogatása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a Zen 5 az AMD történetének egyik legsikeresebb architektúrája legyen.

A pletykák árnyékában: Mit higgyünk el?

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti információk jelentős része pletykákon, szivárogtatásokon és elemzői becsléseken alapulnak. Bár sok forrás megbízhatónak bizonyult a múltban, az AMD hivatalos bejelentéséig ezeket az információkat fenntartásokkal kell kezelni. A végleges specifikációk, megjelenési dátumok és teljesítményadatok eltérhetnek a jelenlegi várakozásoktól. A technológia világa dinamikus, és a tervek változhatnak.

Ennek ellenére a pletykák ereje abban rejlik, hogy előzetes képet adnak arról, mire számíthatunk. Felkészítenek minket a jövőbeli innovációkra, és fenntartják az izgalmat a technológia iránt. Az AMD az elmúlt években bebizonyította, hogy képes a komoly áttörésekre, és a Zen 5 ígéretes jövőt vázol fel.

Összefoglalás: Mire várunk valójában?

A Zen 5 architektúra nem csupán egy evolúciós lépés lesz az AMD számára, hanem egy paradigmaváltás a mesterséges intelligencia integrációja miatt. Az IPC javulás, az XDNA 2-vel érkező AI gyorsítás, és a széles termékpaletta, amely minden szegmenst lefed, mind azt jelzi, hogy az AMD komolyan veszi a vezető szerepét a processzorpiacon.

Akár játékos vagy, aki a legújabb Ryzen CPU-ra vágyik, akár tartalomgyártó, aki a Threadripper erejét használná ki, vagy egy vállalkozás, amely adatközpontját szeretné modernizálni EPYC processzorokkal, a Zen 5 generáció valószínűleg jelentős előrelépéseket hoz. A végső szó természetesen az AMD-é, de a várakozások magasak, és joggal. Készüljünk fel a jövőre – a Zen 5-tel az AMD ismét forradalmasíthatja a számítástechnikát.