A digitális játékforgalmazás világában a Steam a mai napig az egyik, ha nem a legdominánsabb platform. Milliós felhasználói bázisával, kiterjedt katalógusával és folyamatos innovációival a Valve cég által üzemeltetett szolgáltatás gyakorlatilag egyenlő a PC-s játékkal. Azonban az út a mai modern Steamig korántsem volt egyenes. Tele volt kísérletekkel, sikerekkel és kudarcokkal. Ezek közül az egyik legmeghatározóbb, egyben legvitatottabb fejezet a Steam Greenlight története, amely egy rövid, de annál intenzívebb időszakra teljesen átformálta az indie játékok piacra jutásának módját.
Bevezetés: Egy ígéret hajnala
2012 augusztusában, amikor a Valve bejelentette a Steam Greenlight elindítását, a független játékfejlesztők és a játékosok egyaránt hatalmas reményekkel tekintettek a jövőbe. Akkoriban a Steamre való felkerülés rendkívül nehézkes és időigényes folyamat volt. A Valve egy szűk és zárt kapun keresztül engedte be a játékokat, ami elsősorban a nagyobb kiadók címeit jelentette. A kisebb stúdióknak, az innovatív, de kevésbé ismert projekteknek alig volt esélyük, hogy bemutatkozzanak a szélesebb közönség előtt a platformon.
A Greenlight célja az volt, hogy demokratizálja ezt a folyamatot. Lényegében egy közösségi szavazóplatformot hozott létre, ahol a fejlesztők feltölthették játékaik koncepcióját, képeket, videókat, és a Steam felhasználók szavazhattak, mely projekteket szeretnék látni a végleges áruházban. Az alapötlet egyszerű és briliáns volt: hadd döntse el maga a közösség, mire van igénye. A Valve csupán a technikai hátteret biztosította, és időről időre „zöld utat” adott a legtöbb szavazatot kapó címeknek. Ez az ígéret, a független játékok korlátlan lehetősége és a játékosok ereje – ez volt a Steam Greenlight tündöklése.
A tündöklés: A függetlenek aranykora?
Az első időszakban a Greenlight valóban egy forradalmi platformként működött. Egy teljesen új utat nyitott a független játékfejlesztők előtt, akik korábban sosem álmodhattak volna ekkora elérésről. A hagyományos kiadói modell, amely gyakran elfojtotta a kreatív szabadságot és hatalmas befektetést igényelt, hirtelen elavultnak tűnt. A Greenlight lehetővé tette, hogy a merész, egyedi ötletek is megtalálják a közönségüket, kizárólag a minőségük és az innovációjuk alapján – legalábbis kezdetben.
Számos ma már klasszikusnak számító indie játék köszönheti a Greenlightnak a kezdeti áttörését. Gondoljunk csak a Papers, Please-re, amely egyedi mechanikájával és komoly témájával azonnal magával ragadta a játékosokat. Vagy ott van a Stardew Valley, amely egyetlen fejlesztő szenvedélyes munkájából nőtte ki magát globális jelenséggé, és milliók szívébe lopta be magát a nyugodt farmos élettel. Az Undertale, az Rust, vagy a Kerbal Space Program szintén a Greenlight-on keresztül szerezte meg a szükséges ismertséget és a Steamre való bejutást, bizonyítva, hogy a közösségi döntéshozatal valóban képes a rejtett gyöngyszemek felszínre hozatalára.
Ez az időszak hatalmas lelkesedést váltott ki mind a fejlesztők, mind a játékosok körében. A fejlesztők úgy érezték, végre van egy platform, ahol a tehetség és az innováció számít, nem a marketingbüdzsé. A játékosok pedig izgatottan válogattak a rengeteg új ötlet között, és örömmel éltek a lehetőséggel, hogy beleszólhatnak a Steam katalógus alakításába. A Greenlight megtestesítette a közösségi szavazás erejét és a demokratikus játékkiadás ígéretét.
Az árnyoldal és a bukás első jelei
Ahogy az lenni szokott, minden ígéretkeltő kezdet után jön a valóság. A Greenlight nyitott ajtó politikája, amely annyi lehetőséget rejtett magában, hamarosan a vesztévé vált. A „zöld utat” kapó játékok száma drámaian megnőtt, és ezzel együtt a platformra feltöltött projektek mennyisége is – és sajnálatos módon, a minőségük is drasztikusan lecsökkent. A Steam Greenlight bukása első jelei a mennyiségi túlsúlyban és a minőségi romlásban mutatkoztak meg.
Minőségi hanyatlás és spam áradat
A Greenlight túl nyitott kapuja, a Valve által hiányosnak bizonyuló kuráció oda vezetett, hogy elárasztották a platformot a gyenge minőségű, félkész, vagy egyenesen hamis projektek. Megjelentek az úgynevezett „asset flipek„, ahol a fejlesztők minimális befektetéssel, előregyártott elemek (assetek) összedobásával próbáltak gyorsan pénzt csinálni. Ezek a játékok gyakran bugosak voltak, unalmasak, vagy egyszerűen játszhatatlanok.
Emellett egyre többször fordult elő, hogy „troll” projektek, viccnek szánt, vagy éppen csak figyelemfelkeltő, de semmilyen valós tartalommal nem rendelkező bejegyzések szemetelték tele a felületet. A komoly fejlesztők projektjei elmerültek ebben az információs zajban, és egyre nehezebbé vált, hogy a minőségi játékok megtalálják a szükséges szavazatokat és láthatóságot.
Manipuláció és visszaélések
A nyitott rendszer sajnos a manipulációra is lehetőséget adott. Megjelentek a „szavazatvásárlás” jelenségei, ahol botok vagy fizetett „farmok” segítségével próbáltak mesterségesen feltornázni egy-egy projekt népszerűségét. Voltak „concept” játékok, amelyek kizárólag a figyelemfelkeltés céljából születtek, sosem valósultak meg, de a Greenlight platformot marketingfelületként használták. A legkártékonyabb jelenség azonban a „kártya farmolás” volt. A Steam kereskedési kártyáinak bevezetésével néhány fejlesztő kizárólag azért töltött fel értéktelen, filléres játékokat, hogy a játékosok megvásárolják azokat, és a játékidő után kapott kártyák eladásából profitáljanak. Ez csak tovább rontotta a platform megítélését és a kínálat minőségét.
Játékosfáradtság és fejlesztői frusztráció
A játékosok eleinte lelkesen szavaztak, de a minőségi hanyatlás és a spam áradata miatt hamarosan eluralkodott a játékosfáradtság. Egyre nehezebbé vált a valódi gyöngyszemek kiszűrése a hatalmas tömegből. A lelkesedés alábbhagyott, és sokan felhagytak a Greenlight böngészésével. Ez pedig a minőségi indie fejlesztők számára okozott hatalmas frusztrációt. A jó játékok is elvesztek a zajban, és a bejutás a Steamre nem a játék minőségétől, hanem a marketing erejétől, vagy akár a manipulációtól függött. A bizonytalanság, hogy a rengeteg munka után egy projekt egyáltalán „zöld utat” kap-e, demotiválóan hatott.
A Greenlight leáldozása és az utód: Steam Direct
A Valve is felismerte, hogy a Greenlight nem tartható fenn a korábbi formájában. A problémák túlmutattak a kezelhető szinten, és a platform már inkább rontotta, mintsem javította a Steam hírnevét és a független játékok megítélését. 2017 februárjában a Valve bejelentette, hogy megszünteti a Steam Greenlightot, és helyette bevezeti a Steam Direct rendszert.
A Steam Direct egy gyökeresen eltérő megközelítést alkalmazott. A közösségi szavazás helyett a fejlesztők közvetlenül tölthették fel játékaikat a Steamre, miután kifizettek egy egyszeri, visszatérítendő 100 dolláros díjat minden egyes feltöltött címért. Ennek a díjnak a célja kettős volt: egyrészt kiszűrni azokat a projekteket, amelyek mögött nincs valós szándék vagy minimális befektetés, másrészt pedig valamelyest kompenzálni a Valve adminisztrációs költségeit. A díjat egyébként a játék első eladásából származó bevétel fedezi, és ha a játék elér egy bizonyos bevételi küszöböt, a díj visszatérítésre kerül.
A Steam Direct bevezetése némileg javított a helyzeten. A legkirívóbb spam és a „kártya farmolás” céljából készült játékok száma csökkent, hiszen már egy minimális anyagi küszöböt is át kellett lépni. Azonban az új rendszer sem oldotta meg teljesen a Steam áruház egyik alapvető problémáját: a túl sok gyenge minőségű játék problémáját. Bár a Greenlight-hoz képest kevesebb a kifejezett „scam”, a 100 dolláros díj még mindig nem elég magas ahhoz, hogy elrettentse a rengeteg unalmas, rosszul optimalizált vagy éppen klónozott címet. A kuráció továbbra is a Valve egy kényes pontja maradt, de legalább megszűnt a direkt manipuláció lehetősége.
Örökség és tanulságok: Mi maradt a Greenlight után?
A Steam Greenlight paradox örökséget hagyott maga után. Egyrészt kétségtelenül a független játékfejlesztés egyik legfontosabb katalizátora volt. Megnyitotta az utat a tehetséges, de ismeretlen stúdiók előtt, és bizonyította, hogy a közösség ereje valóban képes felfedezni és felkarolni a forradalmi ötleteket. Számos sikertörténetet generált, amelyek nélkül ma szegényebb lenne a játékipar. Hozzájárult ahhoz, hogy az „indie” szó ne egy szitokszó, hanem egy minőségi, innovatív tartalomra utaló jelző legyen.
Másrészt viszont fájóan rámutatott a teljesen decentralizált és kurálatlan rendszerek veszélyeire. Megmutatta, hogy a közösségi szavazás önmagában nem elegendő a minőség fenntartásához, és megfelelő felügyelet nélkül könnyen káoszba torkollhat. A Valve számára egy fájdalmas, de annál fontosabb tanulási folyamat volt arról, hogyan találja meg az egyensúlyt a nyitottság és a minőségellenőrzés között. A Greenlight egy kísérlet volt, amely – ha kudarcot vallott is a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából – rengeteg tanulsággal szolgált a digitális disztribúció jövőjére nézve.
Befolyása túlmutatott a Steamen is. Más platformok, mint például az itch.io, szintén próbálnak utat engedni a független fejlesztőknek, de mindannyian figyelembe veszik a Greenlight hibáit és próbálnak jobb egyensúlyt találni a nyitottság és a minőség között. A Greenlight ráirányította a figyelmet arra, hogy a játékfejlesztés ma már nem csak a nagyvállalatok privilégiuma, hanem bárki számára elérhető, aki kellő tehetséggel és szorgalommal rendelkezik – feltéve, ha eljut a közönséghez.
Konklúzió: Egy korszak vége, egy új kezdet
A Steam Greenlight tündöklése és bukása egy összetett és tanulságos fejezet a videójáték történelemben. Egy forradalmi ötlet, amely a legjobb szándékokkal indult, de a megvalósítás és a hiányzó felügyelet miatt végül önmaga árnyékává vált. Megmutatta a közösség erejét, de azt is, hogy ezen erő irányításához szigorú szabályokra és aktív kurációra van szükség. Nélküle a Steam valószínűleg sosem vált volna a mai, sokszínű és hatalmas áruházzá, de a jelenlegi formájában sem maradhatott volna fenn. A Greenlight egy szükséges, de hibás lépcsőfok volt a digitális játékkiadás fejlődésében, amelynek öröksége a mai napig érezhető a Steam és az egész játékipar működésén. A Steam Direct egyfajta evolúciót jelent, de a platformoknak továbbra is azon kell dolgozniuk, hogy megtalálják azt az arany középutat, ahol az innováció és a minőség kéz a kézben járhat.
Leave a Reply