Képzeljük el a ’90-es évek végét: a modem zúgva kapcsolódik az internethez, a számítógép még mindig óriási és bézs színű, a CD-ROM pedig a legmodernebb multimédiás élményt nyújtja. Ebben a környezetben robbant be a köztudatba egy operációs rendszer, amely sokunk számára a személyi számítógépekkel való első, igazi találkozást jelentette. Ez volt a Windows 98. Bár ma már mosolyogva gondolunk vissza a „kék halál” rettegett pillanataira, a Windows 98 valójában egy gigantikus technológiai ugrás és egy igazi forradalom jelképe volt: a 32 bites architektúra elterjedésének és megszilárdulásának koronája.
De miért is volt annyira jelentős? Ahhoz, hogy ezt megértsük, kicsit vissza kell mennünk az időben, egészen a 16 bites éráig, és megnéznünk, miért volt elkerülhetetlen a váltás, és milyen ígéreteket hordozott magában a 32 bites világ.
A 16 bites korlátok és a 32 bites ígéret
A Windows 3.1 és korábbi verziói, ahogyan a MS-DOS maga is, 16 bites architektúrára épültek. Ez azt jelentette, hogy a processzorok egyszerre 16 bitnyi adatot tudtak feldolgozni, és a memória címzésére is korlátozottan, mindössze 1 megabájtig (igaz, trükkökkel, mint az „expanded” és „extended” memória, ezt ki lehetett terjeszteni). Ez a korlát drasztikusan befolyásolta az alkalmazások teljesítményét és az operációs rendszer stabilitását. A multitasking (többfeladatú működés) még primitív, „kooperatív” módon zajlott, ami azt jelentette, hogy az egyes programoknak „udvariasan” át kellett adniuk az irányítást egymásnak. Ha egy alkalmazás hibázott vagy lefagyott, magával ránthatta az egész rendszert, ami gyakran a rettegett „Általános Védelmi Hiba” (General Protection Fault) üzenetben kulminálódott.
A 32 bites architektúra ígérete sokkal csábítóbb volt. Jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet, sokkal több memória címzésének képességét (akár 4 gigabájtig, ami akkoriban felfoghatatlan mennyiség volt), és ami a legfontosabb: a védett üzemmód (Protected Mode) bevezetését hozta el. A védett üzemmód lehetővé tette, hogy minden futó program saját, elkülönített memória területen dolgozzon, így az egyik alkalmazás hibája nem okozta azonnal az egész rendszer összeomlását. A Windows 95 már egy hibrid, részben 32 bites rendszer volt, amely elkezdte lerakni az alapokat, de a Windows 98 volt az, amelyik ezt az ígéretet valóban beteljesítette és széles körben elterjesztette.
A Windows 98, mint a 32 bites forradalom csúcsa
A Windows 98 nem egy alapjaiban újraírt operációs rendszer volt, inkább a Windows 95 kifinomultabb, stabilabb és funkcionalitásban gazdagabb utódja. Még mindig a DOS-ra épült, mint alapra, de a felhasználók számára ez már gyakorlatilag észrevehetetlen volt. Amit viszont láttunk és éreztünk, az a 32 bites világ előnyeinek mindennapi megtapasztalása volt.
Technológiai alapok és a Win32 API
A Windows 98 teljes mértékben kihasználta a 32 bites processzorok képességeit. A védett üzemmód és a virtuális memória nem csupán elméleti fogalmak voltak, hanem a rendszer stabilitásának és a multitasking hatékonyságának alapkövei. A preemptív multitasking végre valósággá vált a 32 bites alkalmazások számára: az operációs rendszer volt az, ami eldöntötte, melyik program mikor kap processzoridőt, nem pedig a programok maguk, így egy lefagyott alkalmazás sem tudta blokkolni az egész rendszert. Persze, a 16 bites programok továbbra is kooperatívan futottak, és okozhattak problémákat, de a tendencia egyértelmű volt.
A fejlesztők számára a Win32 API (Application Programming Interface) vált a szabvánnyá. Ez a 32 bites függvénykönyvtár sokkal gazdagabb és robusztusabb funkciókat kínált, mint elődjei, és lehetővé tette a programok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a hardver képességeit. Ennek köszönhetően jelentek meg a bonyolultabb, vizuálisan gazdagabb és stabilabb alkalmazások.
Hardverintegráció és a Plug and Play valósága
A Windows 98 egyik legnagyobb ígérete a Plug and Play (PnP) technológia továbbfejlesztése volt. Bár a Windows 95 is támogatta, a 98-ban vált igazán éretté – vagy legalábbis „valamennyire” éretté. Az ígéret az volt, hogy egyszerűen behelyezzük az új hardvert (hangkártyát, videokártyát, modemet), és az operációs rendszer automatikusan felismeri, konfigurálja és telepíti a hozzá tartozó illesztőprogramokat. A valóságban ez gyakran még mindig bonyolult IRQ (megszakítási kérelem) és DMA (közvetlen memória hozzáférés) konfliktusokkal járt, de kétségtelenül hatalmas előrelépés volt a kézi konfigurációhoz képest.
A Windows 98 volt az az operációs rendszer, amely igazán széles körben bevezette és elterjesztette az USB (Universal Serial Bus) portokat. Kezdetben csak kevés eszköz használta, de a 98-as verzió támogatása alapvető fontosságú volt az USB elterjedésében, ami forradalmasította a perifériák csatlakoztatásának módját, és végre megszabadított minket a soros és párhuzamos portok kábelrengetegétől és konfigurációs rémálmaitól. Emellett támogatta az AGP (Accelerated Graphics Port) foglalatot, ami kulcsfontosságú volt a grafikus kártyák teljesítményének növelésében, különösen a játékok szempontjából.
Multimédia és játékok: A DirectX korszaka
Ha van egy terület, ahol a Windows 98 valóban forradalmat hozott, az a multimédia és a PC játékok világa volt. A Microsoft ekkor már javában fejlesztette a DirectX API-t, amely lehetővé tette a játékfejlesztők számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek a hardverhez, és kihasználják a grafikus kártyák és hangkártyák teljesítményét. A Windows 98 volt az a platform, amelyen a DirectX igazán szárnyra kapott. A korszak olyan klasszikusai, mint a Half-Life, a StarCraft, a Quake III Arena vagy a Need for Speed sorozat, mind ezen az operációs rendszeren futottak optimálisan, és 3D-s grafikájukkal elvarázsolták a felhasználókat.
A Windows 98 DVD-lejátszási képességeket is hozott, ami akkoriban még ritkaságszámba ment, és támogatta az Intel MMX technológiáját, ami a multimédiás alkalmazások és játékok sebességét növelte. A hangzásvilág is fejlődött a jobban optimalizált hangkártya-illesztőprogramoknak köszönhetően.
Az Internet hajnala
A ’90-es évek végén az internet egyre inkább beszivárgott a mindennapjainkba. A Windows 98 ezt teljes mértékben kihasználta azáltal, hogy még szorosabban integrálta az internetes funkciókat. Az Internet Explorer 4.0 (később az 5.0) mélyen beépült az operációs rendszerbe, lehetővé téve a böngészést a fájlkezelőben is, és interaktív asztali elemeket (Active Desktop) kínált, amelyek valós idejű információkat jeleníthettek meg.
Bár a legtöbb háztartásban még a lassú betárcsázós modemek voltak az uralkodóak, a Windows 98 felkészült a szélessávú internetre is, és alapvető hálózati funkciókat biztosított. Az Outlook Express e-mail kliens és a NetMeeting videókonferencia szoftver mind hozzájárultak ahhoz, hogy a felhasználók könnyedén csatlakozhassanak a világhálóhoz és kommunikálhassanak egymással.
Felhasználói élmény és a „kék halál”
A felhasználói felületet tekintve a Windows 98 jelentős javulást hozott a Windows 95-höz képest, bár a külső nem változott drámaian. Javítottak a Start menün, a Tálcán, és általánosan reszponzívabbá tették a rendszert. Az „Active Desktop” lehetővé tette a weboldalak beállítását háttérképként, ami akkoriban futurisztikusnak számított.
A stabilitás tekintetében a Windows 98 megosztotta a felhasználókat. Bár a 32 bites mag és a védett üzemmód javulást hozott, még mindig sok volt az összeomlás. A hírhedt „kék halál” (Blue Screen of Death, BSoD) továbbra is gyakori vendég volt a képernyőn, emlékeztetve minket a 16 bites örökség és a gyakran még éretlen illesztőprogramok korlátaira. A rendszer karbantartására szolgáló eszközök, mint a Lemezkarbantartó (Disk Cleanup) és a Scandisk, kulcsfontosságúak voltak a rendszer működésének fenntartásában.
A Windows 98 SE (Second Edition) – A kifinomultság
A Windows 98 sikere nem maradt el, de a stabilitással és az illesztőprogramokkal kapcsolatos problémák miatt a Microsoft 1999-ben kiadta a Windows 98 SE (Second Edition) verziót. Ez a frissítés nem hozott radikális újításokat, sokkal inkább a meglévő funkciók javítására és a hibák kijavítására összpontosított. Jelentősen javult az USB támogatás, bevezetésre került az Internet Connection Sharing (ICS), ami lehetővé tette több számítógép számára, hogy egyetlen internetkapcsolaton osztozzon, és megjelent a WDM (Windows Driver Model), ami egységesebb illesztőprogram-architektúrát biztosított, javítva a hardverkompatibilitást. A 98 SE sokak szerint a legstabilabb és legteljesebb verziója volt a Windows 9x sorozatnak, és sokáig népszerű maradt.
A Windows 98 öröksége és utóhatása
A Windows 98 nem csupán egy operációs rendszer volt, hanem egy korszak lezárása és egy új kezdet. Ez volt az utolsó Microsoft otthoni operációs rendszer, amely még a DOS-on alapult, és átmenetet képezett a szigorúan üzleti célú NT vonal és a fogyasztói piac között. Utat nyitott a Windows 2000 és a rendkívül sikeres Windows XP előtt, amelyek már teljes mértékben az NT kernelre épültek, és így sokkal stabilabbak lettek.
A Windows 98 megszilárdította a 32 bites architektúra pozícióját a személyi számítógépeken, és alapjaiban változtatta meg a szoftverfejlesztés módját. A DirectX és az USB elterjedésével egy olyan szabványosított platformot teremtett, amely lehetővé tette a hardver- és szoftvergyártók számára, hogy innovatív termékeket hozzanak létre, melyek kiszolgálják a multimédia és a játékok egyre növekvő igényeit. Bár ma már elavultnak tűnhet, és emlékeinkben a „kék halállal” párosul, a Windows 98 volt az a rendszer, amely bevezette a nagyközönséget a modern számítástechnika világába, és lerakta a ma is használt technológiák alapjait. Öröksége tagadhatatlan, és helye a számítástechnika történelmében megkérdőjelezhetetlen.
Konklúzió
A Windows 98 egy olyan operációs rendszer, amely sokunk szívébe belopta magát, részben nosztalgiából, részben pedig azért, mert valóban forradalmi volt a maga korában. A 32 bites architektúra erejének bemutatásával, a Plug and Play és az USB elterjesztésével, valamint a DirectX által lehetővé tett lenyűgöző játékélmény biztosításával a Windows 98 méltán érdemli ki a „korszakváltó” jelzőt. Hibái ellenére, mint a gyakori összeomlások, ez a rendszer volt az ugródeszka, amely a személyi számítógépeket a hobbi szintű eszközökből a mindennapi élet nélkülözhetetlen részévé emelte, és megteremtette az alapokat a digitális kor eljöveteléhez. Emlékét őrizzük, hiszen anélkül, hogy valaha is elindítottuk volna a Windows 98-at, a mai számítógépek sem lennének azok, amik.
Leave a Reply