Az Ethereum és a cenzúra: mennyire ellenálló a hálózat?

A decentralizált technológiák, mint az Ethereum, alapvető ígérettel kecsegtetnek: egy olyan digitális ökoszisztémát hoznak létre, amely mentes a központi kontrolltól és a cenzúrától. A felhasználók szabadon tranzaktálhatnak, alkalmazásokat futtathatnak anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy egy központi entitás – legyen az kormány, vállalat vagy bármilyen hatóság – blokkolja, megváltoztatja vagy manipulálja az adataikat. Azonban az elmúlt évek eseményei, különösen az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által bevezetett szankciók és az Ethereum technológiai fejlődése, mint a Merge, rávilágítottak arra, hogy ez az ígéret korántsem magától értetődő. Felmerül a kérdés: mennyire ellenálló valójában az Ethereum hálózata a cenzúrával szemben?

Az Ethereum decentralizált alapjai és a cenzúraállóság ígérete

Az Ethereumot a kezdetektől fogva úgy tervezték, hogy egy decentralizált, engedély nélküli platform legyen. Ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen központi szerver vagy entitás, amely irányítaná, vagy leállíthatná. A hálózatot világszerte több ezer független csomópont (node) és azóta – a Merge óta – validátor üzemelteti, akik közösen biztosítják a hálózat működését és a tranzakciók érvényességét. Ez a decentralizált felépítés elméletileg rendkívül magas fokú cenzúraállóságot biztosít.

Korábban a hálózat a Proof of Work (PoW) konszenzus mechanizmuson alapult, ahol a bányászok versengtek a blokkok létrehozásáért. A 2022 szeptemberében végrehajtott Merge (Egyesülés) során azonban az Ethereum átállt a Proof of Stake (PoS) rendszerre. A PoS modellben a bányászokat felváltották a validátorok, akiknek ETH-t kell lekötniük (stakelniük) ahhoz, hogy részt vehessenek a blokkok érvényesítésében és javasolásában. Ez a váltás környezetbarátabbá tette a hálózatot és megváltoztatta a hálózati konszenzusban résztvevők dinamikáját, de új kérdéseket is felvetett a cenzúraállósággal kapcsolatban.

A cenzúraállóság alapja a blokklánc elve: amint egy tranzakció bekerül egy blokkba és az a blokklánc részévé válik, szinte lehetetlen megváltoztatni vagy visszavonni. Ez az immutable (megváltoztathatatlan) természet garantálja, hogy a rögzített adatok örökre megmaradnak. Azonban a kihívás nem a már rögzített adatok megváltoztatásában rejlik, hanem abban, hogy bizonyos tranzakciók egyáltalán ne kerüljenek be a láncba.

A Merge és a PoS korszak kihívásai: MEV és a validátorok szerepe

A Proof of Stake rendszerben a validátorok felelősek a tranzakciók gyűjtéséért, blokkokba rendezéséért és javasolásáért a hálózat számára. Ezzel együtt jár az a jelenség, amit Maximal Extractable Value (MEV) néven ismerünk. A MEV az az érték, amelyet a blokkgyártók (jelen esetben a validátorok) kinyerhetnek a blokkba való tranzakciók sorrendjének, beillesztésének vagy kihagyásának manipulálásával.

Míg a MEV korábban is létezett PoW alatt, a PoS rendszerben a validátorok közvetlen szerepe a blokkok építésében és javasolásában új dimenzióba helyezte azt. A MEV optimalizálásának érdekében fejlődött ki a MEV-Boost, egy olyan szoftvereszköz, amely lehetővé teszi a validátorok számára, hogy úgynevezett „blokképpítőktől” (block builders) vásároljanak komplett blokkokat, ahelyett, hogy maguk építenék azokat. Ezek a blokképpítők specializált entitások, amelyek optimalizálják a tranzakciók sorrendjét a maximális MEV kinyerés érdekében, és ennek egy részét felajánlják a validátoroknak. A MEV-Boost relay (közvetítő) szolgáltatók hidat képeznek a validátorok és a blokképpítők között.

Ez a rendszer hatékony, de koncentrációs kockázatokat rejt magában. Ha kevés blokképpítő és MEV-Boost relay dominálja a piacot, és ők dönthetnek arról, milyen tranzakciók kerüljenek egy blokkba, az befolyásolhatja a hálózat cenzúraállóságát.

Az OFAC szankciók árnyékában: Tornado Cash és MEV-Boost

A legdrámaibb példa a cenzúra valós fenyegetésére 2022 augusztusában következett be, amikor az OFAC szankciókat vezetett be a Tornado Cash nevű Ethereum alapú kriptopénz-keverő (mixer) szolgáltatás ellen. Az indoklás szerint a Tornado Cash-t pénzmosásra és szankciók kijátszására használták. Ezzel egy időben az OFAC feketelistára tette a Tornado Cash okosszerződéshez tartozó Ethereum címeket is.

Ez a lépés precedens nélküli volt, és mélyreható hatással járt az Ethereum ökoszisztémájára. Az amerikai joghatóság alá tartozó entitások, köztük számos validátor és MEV-Boost relay szolgáltató, jogi kötelezettséget éreztek arra, hogy betartsák az OFAC szankciókat. Ennek eredményeként egyes MEV-Boost relay-ek elkezdték szűrni a blokkjaikat, kihagyva belőlük azokat a tranzakciókat, amelyek feketelistázott címekkel léptek kapcsolatba. Mivel a validátorok nagy része ezeket a relay-eket használja a magasabb profit érdekében, gyorsan megnőtt az „OFAC-kompatibilis” blokkok aránya.

Egy időben az összes blokk javaslatok jelentős része (akár 70-80%-a) OFAC-kompatibilis relay-ekről érkezett. Ez azt jelenti, hogy ezek a blokkok szándékosan kihagytak bizonyos tranzakciókat. Fontos megjegyezni, hogy maguk a validátorok döntik el, melyik relay-t használják, és a legtöbbjük az anyagi ösztönzők miatt választotta a legprofitábilisabb (gyakran OFAC-kompatibilis) relay-t. Ez nem a protokoll szintű cenzúra, hanem a hálózati szereplők gazdasági döntéseiből fakadó, önkéntesnek tekinthető cenzúra.

A cenzúra mechanizmusa és a validátorok szerepe

Hogyan történhet tehát a cenzúra az Ethereumon? Egyrészt, ahogy láttuk, a MEV-Boost relay-ek és blokképpítők szintjén. Ők dönthetnek úgy, hogy nem tartalmaznak bizonyos tranzakciókat a blokkjaikban, mielőtt azokat elküldenék a validátoroknak. Másrészt, maga a validátor is dönthet úgy, hogy nem javasol egy adott tranzakciót tartalmazó blokkot, vagy ha saját maga építi a blokkot, kihagyja azt. Azonban, ha egy validátor nem használ MEV-Boostot, vagy egy nem cenzúrázó relay-t használ, és saját maga épít blokkokat, akkor ő továbbra is be tudja illeszteni a „cenzúrázott” tranzakciókat a blokkjaiba.

Az Ethereum hálózatában sok ezer validátor működik, és még ha a többségük is cenzúrázna bizonyos tranzakciókat, mindig lesznek olyan validátorok, akik hajlandóak és képesek lesznek befogadni azokat. Mivel a blokklánc alapvetően engedély nélküli, addig, amíg legalább egy validátor készen áll egy nem-szűrő blokk javasolására, a cenzúrázott tranzakciók előbb-utóbb bekerülnek a láncba, bár talán hosszabb várakozási idővel.

A valódi veszély abban rejlik, ha a validátorok elsöprő többsége, mondjuk 51%-a vagy annál is több, állami nyomásra vagy gazdasági ösztönzők hatására kollektíven és szisztematikusan kezdené el cenzúrázni a tranzakciókat. Ebben az esetben a hálózat alapvető engedély nélküli természete sérülhetne. Ez azonban egy rendkívül nehezen megvalósítható forgatókönyv a hálózat globális és sokszínű validátor bázisa miatt.

Megoldások és a jövő útja: A cenzúraállóság erősítése

Az Ethereum közössége és fejlesztői aktívan dolgoznak a cenzúraállóság erősítésén, felismervén a Tornado Cash incidens tanulságait. Több stratégia is létezik:

1. Proposer-Builder Separation (PBS): Ez az egyik legfontosabb protokoll szintű fejlesztés, amelynek célja a MEV centralizációjának csökkentése és a cenzúraállóság növelése. A PBS elkülöníti a blokkjavaslat (proposer) és a blokképítés (builder) szerepét. A javasló validátor csak egy blokk fejlécét írja alá, a blokk tartalmát pedig egy független blokképpítő állítja össze. Ezáltal a javasló validátor nem tudja, milyen tranzakciók vannak a blokkban, mielőtt aláírná, így nem tudja azokat cenzúrázni sem. Ez drasztikusan csökkentené a validátorok cenzúra-képességét és növelné az anonimitást a tranzakciók befogadásában.

2. Relay Diverzitás és decentralizáció: Fontos, hogy ne csupán egy-két nagy MEV-Boost relay dominálja a piacot. Minél több, földrajzilag és joghatóságilag diverzifikált relay működik, annál nehezebb egyetlen ponton cenzúrát kikényszeríteni. A közösség ösztönzi a nem-cenzúrázó relay-ek használatát és fejlesztését.

3. Kliensszoftver diverzitás: Az Ethereum hálózat stabilitása és cenzúraállósága szempontjából alapvető fontosságú, hogy több, független fejlesztőcsapat által készített kliensszoftver létezzen mind a végrehajtási (execution), mind a konszenzus (consensus) rétegen. Ha egyetlen kliensszoftver dominálna, és abban egy hiba vagy egy kényszerített változás történne, az az egész hálózatot veszélyeztethetné. A diverzitás biztosítja, hogy ha egy kliensszoftver meghibásodik vagy kompromittálódik, a hálózat továbbra is működőképes maradjon más kliensekkel.

4. Megosztott Validátor Technológia (DVT – Distributed Validator Technology): A DVT lehetővé teszi több entitás számára, hogy együttesen működtessen egyetlen validátort anélkül, hogy egymásban maximálisan megbíznának. Ez csökkenti az egyedi validátorok kockázatát, növeli a hibatűrést és decentralizálja a stakelés folyamatát. Kisebb stakelők számára is lehetővé teszi a kollektív validálást, csökkentve ezzel a központosítási kockázatokat.

5. A „társadalmi réteg” ereje: Az Ethereum cenzúraállóságának végső védvonala maga a közösség. Ha a hálózaton széles körű, szisztematikus cenzúra alakulna ki, a közösségnek – a fejlesztőknek, validátoroknak, felhasználóknak – lehetősége van beavatkozni. Ez akár egy hard fork formájában is megvalósulhat, ahol a közösség elutasítja a cenzúrázó blokkláncot, és egy új, nem cenzúrázó láncra tér át. Bár ez egy drasztikus lépés, az a tudat, hogy ez a lehetőség fennáll, erős elrettentő erőt jelenthet a potenciális cenzorok számára.

A cenzúra spektrum: Teljes tilalom vagy szelektív blokkolás?

Fontos különbséget tenni a cenzúra különböző formái között. Az Ethereum hálózatát gyakorlatilag lehetetlen teljesen leállítani vagy „betiltani” globális szinten. A csomópontok és validátorok széles körű elosztása miatt egyetlen államnak sincs meg a hatásköre ahhoz, hogy ezt megtegye. A jelenlegi vita nem arról szól, hogy le lehet-e állítani az Ethereumot, hanem arról, hogy egyes tranzakciókat ki lehet-e szelektíven blokkolni vagy késleltetni anélkül, hogy ez a hálózat alapvető funkcionalitását veszélyeztetné. Jelenleg ez a fajta szelektív blokkolás a valószínűbb forgatókönyv, de a fent említett technológiai és társadalmi megoldások célja ennek a minimalizálása.

Következtetés

Az Ethereum egy rendkívül robusztus és cenzúraálló hálózat, köszönhetően decentralizált felépítésének, nyílt forráskódú természetének és az erős közösségi támogatásnak. Azonban, ahogy a Tornado Cash incidens megmutatta, a hálózat nem teljesen immunis a külső nyomásokkal szemben, különösen ott, ahol gazdasági ösztönzők és jogi kötelezettségek találkoznak.

A Merge utáni PoS rendszerrel járó MEV optimalizálási technikák, mint a MEV-Boost, új kihívásokat hoztak, de a fejlesztői közösség proaktívan dolgozik a protokoll-szintű megoldásokon, mint a PBS, és ösztönzi a relay-ek és kliensek diverzitását. A validátorok szerepe kulcsfontosságú, és az ő döntéseik, valamint a szélesebb Ethereum közösség elkötelezettsége a decentralizáció és a cenzúraállóság iránt, fogja meghatározni a hálózat jövőbeli ellenállását.

Összességében az Ethereum továbbra is a digitális szabadság egyik legerősebb bástyája, de a cenzúra elleni harc egy folyamatos, dinamikus folyamat, amely állandó éberséget és innovációt igényel a közösség minden tagjától.