Az Ethereum inflációs modellje a Merge után

Az elmúlt évtizedben a kriptovaluták és a mögöttük álló blokklánc technológia valóságos forradalmat indított el a pénzügyek és a digitális tulajdonjogok területén. Ezen innovációk élén az Ethereum áll, a világ második legnagyobb kriptovalutája, amely nem csupán egy digitális fizetőeszköz, hanem egy globális, decentralizált számítógép is, amely okosszerződéseket és dApp-okat (decentralizált alkalmazásokat) futtat. Az Ethereum történetének egyik legmeghatározóbb eseménye 2022. szeptember 15-én következett be, amikor a hálózat sikeresen átállt a Proof-of-Work (PoW) konszenzus mechanizmusról a Proof-of-Stake (PoS) mechanizmusra. Ezt a történelmi pillanatot hívjuk „The Merge”-nek, azaz „Az Egyesülésnek”.

Bár a Merge elsősorban technológiai áttörésként vonult be a köztudatba – hiszen drámaian csökkentette az Ethereum energiafogyasztását –, valójában egy legalább annyira jelentős gazdasági paradigmaváltást is hozott magával. Az ETH, az Ethereum natív kriptovalutájának inflációs modellje gyökeresen megváltozott, és ez alapjaiban formálja át az eszköz értékajánlatát, a hálózat biztonságát és a jövőjét. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan működött az infláció a Merge előtt, milyen változásokat hozott az átállás, és miért beszélünk az ETH kapcsán egyre gyakrabban „ultrahangos pénzről”.

A Merge előtt: A Proof-of-Work (PoW) inflációs modellje

Mielőtt belemerülnénk a Merge utáni modellbe, elengedhetetlen, hogy megértsük, hogyan működött az Ethereum gazdasága a Proof-of-Work (PoW) korszakban. A PoW, amely a Bitcoin által is használt mechanizmus, a bányászok munkáján alapul. Ezek a bányászok nagyteljesítményű számítógépeket üzemeltettek, hogy bonyolult kriptográfiai feladványokat oldjanak meg, és ezzel igazolják a tranzakciókat és új blokkokat adjanak a blokklánchoz.

A bányászok munkájukért jutalmat kaptak, amely két részből állt:

  1. Blokkjutalmak: Minden sikeresen kibányászott blokkért a hálózat új ETH-t generált. A Merge előtt ez a jutalom körülbelül 2 ETH volt blokkonként a Mainneten. Emellett a már működő Beacon Chain (azaz a PoS alapú konszenzus lánc) validátorai is kaptak jutalmakat, ám ez a kibocsátás még nem volt közvetlenül összekapcsolva a Mainnet teljes kibocsátásával.
  2. Tranzakciós díjak: A felhasználók által fizetett díjak, amelyek a bányászokhoz kerültek.

Ez a modell folyamatos és jelentős ETH kibocsátással járt. Az éves inflációs ráta jellemzően 4-5% körül mozgott, ami azt jelentette, hogy az ETH kínálata évről évre növekedett. Bár ez szükséges volt a hálózat biztonságának fenntartásához (a jutalmak motiválták a bányászokat), jelentős eladási nyomást is generált. A bányászoknak ugyanis folyamatosan fedezniük kellett a magas üzemeltetési költségeiket – mint például az energiafogyasztás, a hardver karbantartása és cseréje –, ezért a kapott ETH jutalmaik egy részét vagy egészét gyakran azonnal eladták a piacon. Ez a konstans eladási nyomás hozzájárult ahhoz, hogy az ETH árfolyama bizonyos mértékig korlátozott legyen, és megnehezítse az eszköz „értéktárolóként” való felfogását, legalábbis a Bitcoinnal szemben.

A PoW rendszerrel szembeni kritikák nemcsak a magas energiafogyasztásra összpontosultak, hanem a potenciális centralizációs kockázatokra is, hiszen a bányászati infrastruktúra egyre inkább konszolidálódott nagy bányászfarmok és poolok kezében.

A Merge: Technológiai és gazdasági forradalom

A Merge volt az Ethereum történetének egyik legbonyolultabb és legkritikusabb frissítése. Lényegében a hálózat „szívét” cserélték ki menet közben, anélkül, hogy a rendszer leállt volna. A „Mainnet” (azaz a PoW alapú tranzakciós lánc) egyesült a „Beacon Chainnel” (azaz a PoS alapú konszenzus lánccal). Ez azt jelentette, hogy a tranzakciók hitelesítése és a blokkok hozzáadása a blokklánchoz a továbbiakban már nem a bányászok, hanem a validátorok feladata lett.

A Merge fő előnyei:

  • Drámai energiafogyasztás csökkenés: Az Ethereum energiafelhasználása több mint 99,95%-kal csökkent, ami óriási lépés a fenntarthatóság felé.
  • Fokozott biztonság és decentralizáció: A PoS modell elméletileg növeli a hálózat biztonságát, mivel egy támadáshoz hatalmas mennyiségű ETH stakelésére lenne szükség, amit a hálózat büntethet (slashing). A validátorok eloszlása is potenciálisan decentralizáltabb lehet, mint a bányászati pooloké.
  • A gazdasági modell átalakulása: Ez a legfontosabb szempont ebből a cikk szempontjából. A Merge alapjaiban változtatta meg az ETH kibocsátási mechanizmusát, ezzel megteremtve az „ultrahangos pénz” koncepciójának alapját.

A Merge után: A Proof-of-Stake (PoS) kibocsátási modellje és az EIP-1559

A Merge után az Ethereum inflációs modelljét két fő komponens határozza meg:

  1. A validátoroknak járó staking jutalmak (kibocsátás).
  2. Az EIP-1559 által elégetett tranzakciós díjak (égetés).

1. Staking jutalmak és a dinamikus kibocsátás

A PoS rendszerben a bányászokat a validátorok váltották fel. Ezek a validátorok legalább 32 ETH stakelésével (azaz zárolásával) vehetnek részt a hálózat működtetésében, blokkok validálásában és a tranzakciók véglegesítésében. Munkájukért jutalmat kapnak, ami új ETH kibocsátásával jár.

A PoS kibocsátási modellje azonban jelentősen különbözik a PoW-tól:

  • Dinamikus jutalmak: A validátoroknak járó jutalmak nem fix blokk alapon történnek, hanem a hálózatban stakelt ETH teljes mennyiségétől függnek. Minél több ETH van stakelve, annál alacsonyabb az egyes validátorokhoz jutó éves százalékos hozam (APR), de annál magasabb a teljes, újonnan kibocsátott ETH mennyiség (ugyanakkor ez a növekedés négyzetgyökös skálán történik, ami limitálja a túl gyors inflációt). Ennek az a célja, hogy ösztönözze a stakelést, de ne vezessen kontrollálhatatlan inflációhoz.
  • Jelentősen alacsonyabb kibocsátás: A PoS rendszerben a teljes éves ETH kibocsátás drámaian alacsonyabb, mint a PoW rendszerben volt. Becslések szerint az éves kibocsátás a korábbi 4-5%-ról mindössze 0,5-1%-ra esett vissza a Merge után. Ez önmagában is hatalmas lépés a csökkentett infláció felé.

2. Az EIP-1559 és a tranzakciós díjak elégetése

Az EIP-1559 (Ethereum Improvement Proposal 1559) egy, a Merge előtt, még 2021 augusztusában bevezetett protokoll frissítés volt. Ennek lényege, hogy minden tranzakcióért fizetett díjat két részre oszt:

  • Alapdíj (base fee): Ez az ETH mennyiség automatikusan elégetésre kerül, azaz kivonásra kerül a forgalomból. Az alapdíj dinamikusan változik a hálózati terheltségtől függően; minél nagyobb a hálózat iránti kereslet, annál magasabb az alapdíj, és annál több ETH ég el.
  • Tippdíj (priority fee): Ezt a felhasználók opcionálisan fizetik a validátoroknak, hogy tranzakciójukat gyorsabban feldolgozzák.

Az EIP-1559 bevezetésével az Ethereum egy beépített deflációs mechanizmust kapott. Amikor a hálózat aktivitása magas, és sok tranzakció történik, jelentős mennyiségű ETH ég el. Ez a mechanizmus a Merge előtt is működött, de a Merge után vált igazán fontossá, mert ekkor szűnt meg a magas PoW kibocsátás, amivel az elégetés fel tudta venni a versenyt, sőt, akár meg is haladhatja azt.

A „Hármas Feleződés” (Triple Halving) effektus

A kriptovaluta közösségben gyakran emlegetett „hármas feleződés” kifejezés segít szemléltetni az inflációs modell drámai változását. Bár nem szó szerinti feleződésről van szó, a hatása hasonlóan jelentős:

  1. A PoW bányászjutalmak megszűnése: A Merge-dzsel a bányászoknak járó 2 ETH blokkjutalom megszűnt, ami önmagában is radikálisan csökkentette a kibocsátást.
  2. Alacsonyabb PoS staking jutalmak: A validátoroknak járó jutalmak jelentősen alacsonyabbak, mint a korábbi PoW jutalmak.
  3. Az EIP-1559 tranzakciós díjégetés: Ez a mechanizmus folyamatosan kivonja az ETH-t a forgalomból, ellensúlyozva, sőt bizonyos esetekben felülmúlva a PoS jutalmakból származó új kibocsátást.

Ez a három tényező együttesen azt eredményezi, hogy az Ethereum nettó inflációja a Merge után drasztikusan lecsökkent. A nettó kibocsátást az alábbi egyszerű képlettel írhatjuk le:

Nettó ETH kibocsátás = Új ETH, amit a validátorok kapnak – Elégetett ETH az EIP-1559 révén.

Ez az egyenlet dönti el, hogy az Ethereum egy adott időszakban inflációs vagy deflációs. Ha az elégetett ETH mennyisége meghaladja a validátoroknak kibocsátott ETH mennyiségét, akkor az Ethereum ténylegesen deflációs lesz, azaz a teljes ETH kínálat csökken. Ez már többször is megfigyelhető volt a Merge utáni időszakban, különösen a magas hálózati aktivitású időszakokban.

Az „Ultrasound Money” koncepciója

A Merge utáni Ethereum inflációs modelljének egyik legizgalmasabb következménye az „Ultrasound Money” koncepció megjelenése. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az ETH kínálata nemcsak minimálisra csökkenhet, hanem – a hálózati aktivitástól függően – akár ténylegesen zsugorodhat is, azaz az Ethereum valóban deflációs eszközzé válhat.

Hogy jobban megértsük ennek jelentőségét, érdemes összehasonlítani a Bitcoinnal. A Bitcoin egy szigorúan deflációs eszköz, amelynek maximális kínálata 21 millió érme, és kibocsátási üteme előre meghatározott, fix felezési eseményekkel. Azonban a Bitcoin kínálata folyamatosan növekszik, amíg el nem éri a maximális mennyiséget, még ha egyre lassabban is. Ezzel szemben az Ethereum egy „dinamikusan deflációs” modell, ahol a kínálat *ténylegesen csökkenhet*, és a nettó kibocsátás a hálózati kereslettől függően változik.

Ez a tulajdonság gyökeresen megváltoztatja az ETH értéktároló (store of value) narratíváját. Ha az eszköz kínálata csökken, miközben a kereslet stabil marad vagy növekszik, az elméletileg növeli az eszköz értékét. Az „Ultrasound Money” kifejezés arra utal, hogy az ETH gazdasági modellje még a Bitcoinénál is „szilárdabb” alapokra helyezkedhet, amennyiben a deflációs periódusok gyakorisága és intenzitása tartós marad.

Az új inflációs modell hatása az Ethereum ökoszisztémájára

Az Ethereum új inflációs modellje messzemenő hatásokkal jár a teljes ökoszisztémára és az ETH jövőjére nézve:

  • Csökkentett eladási nyomás: Ahogy említettük, a PoW bányászoknak jelentős költségeik voltak, ezért gyakran kénytelenek voltak eladni a jutalmaikat. A PoS validátorok költségei minimálisak (főleg hardver és internet), és a stakingből származó jövedelmüket gyakrabban tartják meg, vagy újra stakelik. Ez jelentősen csökkenti a hálózat természetes eladási nyomását.
  • Az ETH mint hozamot termelő eszköz: A staking révén az ETH egy hozamot termelő eszközzé válik. Azok, akik stakelik az ETH-jukat, passzív jövedelemhez jutnak, ami vonzóvá teszi az eszköz tartását és növeli a stakelés iránti keresletet. Ez tovább ösztönzi az ETH zárolását, csökkentve a szabadon forgalomban lévő kínálatot.
  • Fokozott szűkösség és értékajánlat: A csökkenő, potenciálisan negatív infláció növeli az ETH szűkösségét. Ez erősíti az eszköz „digitális arany” narratíváját, és potenciálisan hosszú távon pozitívan hathat az árfolyamára.
  • Hálózati biztonság: Az Ethereum biztonsága most a stakelt ETH értékétől függ. Minél magasabb az ETH árfolyama, annál költségesebb és nehezebb lenne egy 51%-os támadást végrehajtani a hálózaton. Az új modell tehát közvetlenül hozzájárul a hálózat stabilitásához és ellenállóképességéhez.
  • Decentralizációval kapcsolatos aggodalmak: Bár a PoS elméletileg decentralizáltabb, a nagy stakelő poolok (például liquid staking protokollok) térnyerése felvethet decentralizációs aggodalmakat. Fontos lesz a jövőben figyelni, hogy a stakelés eloszlása továbbra is eléggé diverzifikált marad-e.

Jövőbeli kilátások és kihívások

Az Ethereum inflációs modellje dinamikus és a hálózati aktivitástól függően változik. Fontos megérteni, hogy nem minden nap és nem minden órában lesz deflációs. Vannak időszakok, amikor a hálózat kevésbé terhelt, kevesebb ETH ég el, és a nettó kibocsátás pozitívvá válhat, tehát az Ethereum enyhe inflációt mutat.

A jövőbeli fejlesztések, mint például a sharding (a hálózat kapacitásának növelése), vagy a Layer-2 megoldások (mint az Arbitrum vagy az Optimism) további fejlődése befolyásolhatja a tranzakciós díjakat és ezzel az elégetett ETH mennyiségét. Ha a Layer-2 megoldások nagymértékben elszívják a tranzakciókat a Mainnetről, az csökkentheti az EIP-1559 által elégetett ETH mennyiségét, ami befolyásolhatja a deflációs tendenciát. Ugyanakkor az L2 megoldások növelhetik a hálózati aktivitást és ezáltal az L1-en (Mainneten) történő tranzakciók iránti igényt, ami növelheti az égetést. Az Ethereum ökoszisztémája folyamatosan fejlődik, és a gazdasági modell ezen változásokkal együtt fog alakulni.

A legfontosabb kihívás az infláció és a hálózat biztonsága közötti optimális egyensúly megtalálása. Elég ETH-t kell kibocsátani ahhoz, hogy ösztönözzük a validátorokat a hálózat fenntartására és biztonságára, de ne túl sokat, hogy fenntartsuk az eszköz szűkösségét és értékét.

Összefoglalás

A Merge és az azt követő inflációs modell megváltozása az Ethereum történetének egyik legfontosabb mérföldköve. Az átállás a Proof-of-Work-ről a Proof-of-Stake-re, az EIP-1559 mechanizmusának dinamikus hatásával kombinálva alapjaiban alakította át az ETH gazdasági profilját. A korábbi, viszonylag magas inflációval járó PoW modell helyett egy olyan rendszer jött létre, amely jelentősen csökkenti a nettó kibocsátást, és hálózati aktivitástól függően akár deflációhoz is vezethet.

Ez a változás nem csupán technológiai bravúr, hanem egy merész gazdasági kísérlet is. Az ETH-t, mint „Ultrasound Money-t” pozícionálja, egy olyan eszközt, amelynek kínálata nemcsak korlátozott, hanem bizonyos körülmények között ténylegesen csökkenhet. Ez az új modell hosszú távon növeli az Ethereum vonzerejét mint digitális értéktárolót, csökkenti az eladási nyomást, és az ETH-t hozamot termelő eszközzé teszi. Az Ethereum gazdasági forradalma még csak most kezdődött el, és izgalmas jövőt ígér a blokklánc technológia egyik zászlóshajója számára.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük