A Meta titkos terve: cenzúrázott Facebook Kínának?
Az utóbbi években több nagy technológiai vállalat is próbálkozott Kínában terjeszkedni, ám a helyi szabályozások miatt ez nem mindig volt egyszerű feladat. Egy friss jelentés szerint a Meta (korábban Facebook) még azt is fontolóra vette, hogy egy speciális, cenzúrázott verziót hozzon létre a közösségi oldalból, és akár a kínai kormánynak is hozzáférést biztosítson a felhasználói adatokhoz.
A Facebook kínai piacra lépési tervei
A The Washington Post beszámolója szerint Sarah Wynn-Williams, a vállalat korábbi globális politikai igazgatója egy 78 oldalas panaszt nyújtott be az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez (SEC). Ebben az egyik legérdekesebb pont a Facebook kínai piacra lépési stratégiája volt, amelynek részeként egy cenzúrázott változatot terveztek bevezetni, amely megfelelne a helyi szabályozásoknak.
A jelentés szerint a Meta egy olyan eszköz fejlesztésén dolgozott, amely lehetővé tette volna bizonyos tartalmak kiszűrését, hogy azok ne jelenhessenek meg a kínai felhasználók számára. Emellett felmerült annak lehetősége is, hogy a cég hozzáférést biztosítson a kínai hatóságoknak a felhasználói adatokhoz. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a Facebookot már 2009-ben tiltólistára helyezték Kínában.
A Project Aldrin: titkos fejlesztés
A The New York Times már 2016-ban beszámolt egy ilyen fejlesztésről, amelyet belső körökben „Project Aldrin” néven emlegettek. A projekt célja az volt, hogy egy olyan Facebook-verziót hozzanak létre, amely megfelel a kínai kormány elvárásainak. Wynn-Williams szerint a Facebook 2014-ben egy külön csapatot hozott létre a fejlesztés koordinálására.
A jelentések szerint a Facebook tárgyalásokat is folytatott kínai tisztviselőkkel. A megbeszéléseken felmerült, hogy a cégnek biztosítania kellene a hatóságok számára a felhasználók adatainak megtekintését, valamint egy nagy létszámú moderátorcsapatot kellene alkalmaznia a nem megfelelő tartalmak eltávolítására.
A Meta hivatalos álláspontja
Andy Stone, a Meta szóvivője elismerte, hogy a vállalat korábban érdeklődött a kínai piac iránt, de azt is hozzátette, hogy Mark Zuckerberg végül 2019-ben elállt ettől a tervétől. Wynn-Williams könyve azonban rávilágít arra, hogy a cég milyen messzire ment volna annak érdekében, hogy megvesse a lábát Kínában.
Etikai kérdések és következmények
A Meta kínai tervei komoly etikai kérdéseket vetnek fel. Vajon egy globális közösségi médiaóriásnak mennyire szabad alkalmazkodnia egy autoriter rezsim elvárásaihoz? A felhasználói adatokhoz való hozzáférés biztosítása különösen érzékeny téma, hiszen ez nemcsak a magánélet védelmét sértheti, hanem politikai visszaélésekhez is vezethet.
Bár a Meta végül letett a kínai piacra lépésről, a történet jól példázza, hogy a nagy technológiai vállalatok milyen kompromisszumokat hajlandók megkötni a terjeszkedés érdekében. A kérdés már csak az, hogy ezek a kompromisszumok milyen hatással lehetnek a globális online szabadságra és a felhasználói jogokra.
Összegzés
A Meta és más technológiai óriások régóta próbálnak belépni a kínai piacra, de a helyi szabályozások miatt ez mindig komoly akadályokba ütközött. A friss jelentések szerint a Facebook egy cenzúrázott verziót hozott volna létre, és akár a kínai kormánynak is hozzáférést adott volna a felhasználói adatokhoz. Bár a vállalat végül visszalépett a tervtől, a történet rávilágít arra, hogy milyen dilemmák elé állítja a techcégeket a piacszerzés és az etikai elvek közötti egyensúly megtalálása.
Leave a Reply