Ahogy beköszönt a nyári kánikula, a legtöbb háztartásban előkerül az örök kérdés: hogyan használjuk a légkondicionálót a legokosabban? A két legelterjedtebb stratégia hívei ádáz vitákat folytatnak. Egyesek szerint a klímát érdemes egész nap alacsony fokozaton járatni. Míg mások esküsznek rá, hogy csak akkor szabad bekapcsolni, amikor otthon vagyunk. De vajon melyik módszerrel érhető el a nagyobb energiamegtakarítás? A válasz meglepő módon nem egyértelmű. Függ a külső hőmérséklettől, a lakás szigetelésétől és a saját komfortérzetünktől is.
A két elterjedt klímahasználati stratégia: Folyamatos hűtés vagy szakaszos működtetés?
A vita két alapvető logika mentén zajlik. Az egyik tábor a folyamatos, szinten tartó hűtés mellett érvel. Szerintük a klímának sokkal több energiára van szüksége ahhoz, hogy egy felforrósodott, 30-32 fokos lakást lehűtsön 24 fokra. Mintha egész nap egyenletesen kellene tartania ezt a hőmérsékletet. Ez a logika hasonlít ahhoz, ahogyan a modern elektronikai eszközeinkről gondolkodunk.
A másik tábor a szakaszos működtetés híve. Ők azt mondják, felesleges energiapazarlás egész nap hűteni egy üres lakást. Szerintük a legjobb megoldás, ha csak akkor kapcsoljuk be a készüléket, amikor hazaérünk. Így a klíma csak néhány órát működik naponta. De vajon melyik megközelítés igazolja a várakozásokat a valóságban?
Mit mond a tudomány? A szélsőséges hőség esetének tanulságai és a kísérletek
Szakemberek lemodellezték a két stratégia hatékonyságát extrém meleg éghajlaton. A Conversation oldalon megosztott eredményeik szerint egy 110 négyzetméteres lakást vizsgáltak az arizonai (száraz) és a georgiai (párás) kánikulában. Az első esetben a klíma egész nap 24 fokon tartotta a lakást. A másodikban 8 órára kikapcsolták, hagyták 31,5 fokra felmelegedni, majd onnan hűtötték vissza.
Az adatokból kiderült, hogy hiába kellett kicsit több energia a felforrósodott lakás visszahűtéséhez, az összfogyasztás mégis kevesebb volt, mint amikor a gépek egész nap működtek. Az arizonai melegben a nálunk is népszerű split klímák éves szinten 494 kWh-t fogyasztottak folyamatos működéssel, míg nyolcórás szünettel csak 469-et. A párásabb Georgiában is hasonló volt a helyzet (424 kWh vs. 409 kWh). A tanulság: extrém forróságban hatékonyabb és olcsóbb, ha napközben nem megy a légkondi.
És mi a helyzet a mérsékeltebb nyarakon? A bostoni kísérlet meglepő eredményei
Magyarországon persze a klíma általában mérsékeltebb, mint Arizonában. A hazai viszonyokhoz közelebb álló kísérletet végzett a Wirecutter bostoni újságírója. A teszt során azt vizsgálták, mi a jobb: ha egész nap 22 fokra hűtik a lakást, vagy ha 12 és 17 óra között pihentetik a gépet. A külső hőmérséklet eközben elérte a 33 fokot. Az eredmények meglepőek voltak. A split egység 7 kWh energiát fogyasztott, amikor időszakosan pihentették. És mindössze 4 kWh-t, amikor egész nap 22 fokon tartották a lakást. Tehát mérsékeltebb időjárási viszonyok között jobban megérheti folyamatosan, alacsony fokozaton járatni a klímát.
A legjobb kompromisszum: A hőmérséklet tudatos emelése a teljes kikapcsolás helyett
A két kísérletből is látszik, hogy nincs egyetlen, mindenkire érvényes igazság. A fogyasztás sok mindenen múlhat. Ilyen a klíma típusa, az energiahatékonysága, a külső hőmérséklet és a lakás szigetelésének minősége. Azonban a szakértők szerint létezik egy arany középút. Ha spórolni akarunk, nem kell teljesen kikapcsolni a légkondit, amikor elmegyünk otthonról. Elég, ha feljebb állítjuk a termosztátot. Például 21 fok helyett 24-25 fokra. Így a lakás nem forrósodik fel teljesen. A visszahűtés sokkal kevesebb energiát igényel majd. Ráadásul a gép élettartamát is megnövelhetjük, ha kap néhány óra pihenőt a legmelegebb időszakban.
A nagyobb kép: A légkondicionálás ördögi köre és a környezeti hatások vizsgálata
Bár a légkondi egy fantasztikus találmány a kényelmünk szempontjából, fontos tisztában lenni a környezeti hatásaival is. A világ légkondicionálói rengeteg energiát használnak. Ezt az energiát sokszor fosszilis energiahordozók elégetésével állítják elő. Így a klímahasználat hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ironikus módon minél többet légkondizunk, annál melegebb lesz a bolygónk. Az idényjellegűen megjelenő hatalmas plusz fogyasztás az áramhálózatot is megterheli. Ez nyáron akár áramkimaradásokhoz is vezethet, ahogy arra már több európai országban is volt példa. Emellett a klímák kültéri egységei ontják magukból a meleget. Ezzel tovább fűtik a városokat, erősítve a hősziget-hatást.
Összegzés: Gyakorlati tippek a tudatos és takarékos klímahasználathoz a mindennapokban
A villanyszámla csökkentése és a környezet védelme érdekében érdemes megfogadni néhány tanácsot. A legfontosabb a tudatos klímahasználat. Használjunk redőnyt vagy sötétítő függönyt az ablakokon a legmelegebb órákban! Ne hűtsük a lakást 19 fokra, amikor kint 30 foknál is melegebb van! Egy drágább, de energiahatékonyabb klíma hosszú távon jobban megéri. És ne feledjük: a legjobb megoldás gyakran a hőmérséklet emelése kikapcsolás helyett. Mérlegeljük, hogy egy adott pillanatban valóban szükség van-e a hűtésre. Ezzel nemcsak pénzt takaríthatunk meg, de a bolygónkat is kíméljük.
Leave a Reply