Hogyan válassz megfelelő méretű külső merevlemezt a backup számára?

A digitális világban az adataink felbecsülhetetlen értékűek. Legyen szó családi fényképekről, fontos dokumentumokról, munkahelyi projektekről vagy kedvenc filmgyűjteményünkről, mindannyian tudjuk, milyen érzés elveszíteni valamit, ami digitálisan tárolva volt. Egy váratlan merevlemez-hiba, egy elhibázott frissítés, egy rosszindulatú vírus vagy akár egy egyszerű emberi hiba percek alatt eltüntetheti értékes emlékeinket vagy hosszú órák munkáját. Éppen ezért az adatmentés, vagy ahogy gyakran nevezzük, a backup, nem luxus, hanem alapvető szükséglet. A leggyakoribb és legpraktikusabb megoldás erre a célra egy külső merevlemez.

De hogyan válasszuk ki a sokféle kapható modell közül azt, amelyik valóban megfelel az igényeinknek? A legfontosabb kérdés, ami felmerül, a kapacitás. Túl kicsi meghajtó vásárlása azt jelenti, hogy hamarosan újat kell vennünk, túl nagy pedig felesleges pénzkidobás lehet. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan mérjük fel a jelenlegi és jövőbeli tárhelyszükségletünket, milyen tényezőket vegyünk figyelembe a döntés során, és hogyan találjuk meg a tökéletes külső merevlemez partnert a biztonságos backup érdekében.

Miért olyan fontos a megfelelő méretű külső merevlemez?

A backup lényege, hogy adataink másolata biztonságban legyen. Ha a mentéshez használt külső merevlemez túl kicsi, folyamatosan válogatnunk kell, mi az, ami elfér, és mi az, ami nem. Ez nem csak frusztráló, hanem növeli az emberi hiba kockázatát is, hiszen könnyen elfelejthetünk lementeni valamit. Ezen kívül a rendszeres, automatizált mentések sem fognak működni, ha a tárhely megtelik. Egy túl nagy meghajtó ellenben felesleges költséget jelent, különösen, ha a pénztárcánk szűkös. A cél az optimális egyensúly megtalálása.

Az első lépés: Jelenlegi adatmennyiség felmérése

Mielőtt bármit is vennénk, tudnunk kell, mennyi adatot kell lementenünk. Ez az első és legfontosabb lépés a megfelelő külső merevlemez kapacitás kiválasztásához.

Hogyan ellenőrizzük a felhasznált tárhelyet?

Windows operációs rendszeren:
Nyissuk meg a „Fájlkezelőt” (My Computer/Ez a gép). Kattintsunk jobb egérgombbal arra a meghajtóra (pl. C:), amelyen az adataink vannak, majd válasszuk a „Tulajdonságok” opciót. A megjelenő ablakban láthatjuk a meghajtó teljes kapacitását, a szabad területet és a felhasznált területet egy kördiagramon. Fontos, hogy ne csak a „Dokumentumok”, „Képek”, „Videók” mappák tartalmát nézzük, hanem vegyük figyelembe az asztalunkon lévő fájlokat, a letöltött programokat, játékokat és minden egyéb digitális tartalmat, ami a számítógépünkön van. Ha több partíciónk van (pl. C: és D:), mindegyiket ellenőrizzük.
macOS operációs rendszeren:
Kattintsunk az Apple menüre a bal felső sarokban, majd válasszuk az „Erről a Macről” opciót. Itt kattintsunk a „Tárhely” fülre. Egy grafikonon láthatjuk a felhasznált tárhely részletes lebontását kategóriák szerint (Alkalmazások, Dokumentumok, Képek, Rendszeradatok stb.). Ez a funkció nagyon hasznos a tárhely elemzésében.
Egyéb eszközök:
Ne feledkezzünk meg más eszközökről sem! Ha a telefonunkról, táblagépünkről vagy egy másik számítógépről is szeretnénk adatokat menteni, azok adatmennyiségét is fel kell mérni. A telefonoknál ezt általában a Beállítások -> Tárhely menüpont alatt találjuk.

A leggyakoribb hiba, hogy csak a látható fájlokat vesszük figyelembe. Gondoljunk a rendszerfájlokra, a rejtett mappákra, a programokra és játékokra is. Ha teljes rendszerképet (system image) szeretnénk készíteni, akkor az operációs rendszer és a telepített programok is bele fognak számítani, ami jelentősen megnövelheti a szükséges tárhely mennyiségét.

Jövőbeli növekedés előrejelzése: Gondolkodjunk előre!

A jelenlegi adatmennyiség csak a kiindulópont. Senki sem akarja évente új külső merevlemezt vásárolni, ezért kulcsfontosságú, hogy előrevetítsük, mennyi új adatot generálunk majd a jövőben. Gondolkodjunk a következő szempontok szerint:

Fényképek és videók: Mennyi új képet és videót készítünk havonta? A modern okostelefonok és kamerák egyre nagyobb felbontású anyagokat rögzítenek, ami azt jelenti, hogy egy-egy fájl mérete is növekszik. Egy 4K-s videó percenként több száz megabájtnyi helyet foglal el.
Dokumentumok és projektek: Ha dolgozunk, tanulunk, vagy kreatív tevékenységet végzünk, valószínűleg folyamatosan új dokumentumokat, prezentációkat, kódokat vagy tervezési fájlokat hozunk létre.
Szoftverek és játékok: Az új szoftverek és videójátékok telepítése szintén nagy tárhelyet igényelhet, és ha ezeket is szeretnénk menteni, azzal számolni kell.
Általános növekedési faktor: Egy általános ökölszabály szerint érdemes legalább 20-30%-os éves növekedéssel számolni az adatmennyiségünknél. Ha nagy videókat szerkesztünk, vagy fotózunk, ez az arány sokkal magasabb is lehet. Becsüljük meg, hogy egy év alatt mennyi új adatunk keletkezik, és szorozzuk meg ezt az értéket 2-3 évvel.

A 3-2-1 szabály és a többszörös mentés: Miért van szükség több helyre?

Az IT biztonságban jól ismert 3-2-1 backup szabály azt javasolja, hogy minden fontos adatunkról legalább három másolatot tartsunk, két különböző adathordozón, és ebből legalább egy másolat legyen fizikailag egy másik helyen (pl. felhőben vagy egy másik külső merevlemezen egy másik címen). Ez azt jelenti, hogy ha például van 1 TB adatunk, akkor nem elég egyetlen 1 TB-os külső merevlemez. Szükségünk lehet két 1 TB-os vagy egy nagyobb 2 TB-os meghajtóra, ha egyetlen eszközre szeretnénk két másolatot tenni, plusz egy felhőalapú megoldásra. Ez a stratégia hangsúlyozza, hogy a backup kapacitás kiválasztásakor nem csak a forrásadatok méretét, hanem a biztonsági másolatok számát is figyelembe kell venni.

A mentés típusa: Fájl vagy rendszerkép?

A mentés típusa jelentősen befolyásolja a szükséges tárhely mennyiségét:

Fájl- és mappaszintű mentés: Ez a leggyakoribb típus, amikor csak bizonyos fájlokat és mappákat másolunk át a külső merevlemezre. Ekkor csak az általunk kiválasztott adatok méretével kell számolnunk. Ez igényel a legkevesebb tárhelyet.
Teljes rendszerkép (System Image) mentése: Ez a legátfogóbb megoldás, amely a teljes operációs rendszert, az összes telepített programot, beállítást és fájlt is lementi. Egy rendszerképből visszaállítva a gépünk pontosan olyan lesz, mint a mentés pillanatában. Ez a típusú mentés igényel a legtöbb tárhelyet, általában a rendszermeghajtó teljes kapacitásának megfelelő méretet, még akkor is, ha az nincs teljesen megtöltve. Ha például a C: meghajtónk 500 GB-os, és 200 GB van rajta, akkor is célszerű legalább 500 GB-os külső merevlemezt választani a rendszerképhez, mivel a programok és az operációs rendszer számára fenntartott hely is belekerül a képbe.
Differenciális és inkrementális mentés: Ezek a módszerek helyet takarítanak meg azáltal, hogy csak a változásokat mentik az utolsó teljes (vagy az utolsó differenciális) mentés óta. Az első mentés azonban így is teljes méretű lesz, és a későbbiek során is szükség van elegendő tárhelyre a változások tárolásához. Hosszú távon ezek a módszerek kevesebb tárhelyet igényelnek, de az első teljes mentéshez és a verziók megtartásához még mindig jelentős kapacitás szükséges.

Kapacitás számítása: Az ökölszabály

A fenti szempontok figyelembevételével számos szakértő javasolja, hogy legalább kétszeres, de inkább háromszoros kapacitású külső merevlemezt válasszunk, mint amennyi a jelenlegi adatmennyiségünk. Miért? A 3-2-1 szabály miatt, a jövőbeli növekedés miatt és azért, hogy legyen elegendő hely több mentési pont (verzió) tárolására.

Példák a kapacitás kiválasztására:

Alapszintű felhasználó (dokumentumok, fényképek, e-mailek):
Jelenlegi adatok: ~250-500 GB.

Ajánlott külső merevlemez kapacitás: 1 TB – 2 TB. Ez elegendő helyet biztosít a jövőbeli növekedésre, és akár több mentési pontot is tárolhatunk.
Haladó felhasználó (nagy felbontású fényképek, Full HD/4K videók, szoftverek, játékok):
Jelenlegi adatok: ~1 TB – 2 TB.

Ajánlott külső merevlemez kapacitás: 4 TB – 8 TB. Ez lehetővé teszi nagy mennyiségű médiafájl és rendszerkép tárolását több évre előre.
Professzionális felhasználó (videószerkesztők, grafikusok, fejlesztők):
Jelenlegi adatok: 2 TB – 5 TB vagy több.

Ajánlott külső merevlemez kapacitás: 8 TB – 20 TB vagy akár még nagyobb, RAID rendszerek alkalmazása. Ezen a szinten már több meghajtó, esetleg hálózati tárhely (NAS) is szóba jöhet, ahol a meghajtók kapacitása összeadódik, és adatbiztonsági funkciókat is kínál (pl. tükrözés).

Technikai szempontok, amik befolyásolják a választást

A kapacitáson túl van néhány más fontos tényező is, ami segíthet a döntésben.

Csatlakozási felület és sebesség

USB 3.0/3.1/3.2: A legelterjedtebb csatlakozási szabvány. Gyorsabb, mint a régi USB 2.0, és elegendő sebességet biztosít a legtöbb felhasználó számára. Az USB 3.2 Gen 2 (10 Gbps) már nagyon gyors adatátvitelt tesz lehetővé.
USB-C: Egyre gyakoribb, megfordítható csatlakozó, amely támogatja az USB 3.x szabványokat és néha a Thunderboltot is. Kényelmes és modern.
Thunderbolt (pl. Thunderbolt 3/4): A leggyorsabb csatlakozási felület, különösen a professzionális felhasználók számára, akik óriási fájlokat mozgatnak. Jelentősen drágábbak az ilyen meghajtók, de a sebességük verhetetlen.

Meghajtó típusa: HDD vagy SSD?

HDD (Hard Disk Drive):
A hagyományos forgólemezes merevlemez. Előnyei:
- Alacsonyabb ár/GB arány: Sokkal olcsóbb, mint az SSD, különösen nagyobb kapacitás esetén. Ideális a nagyméretű, ritkábban hozzáférhető backup tárolására.
- Nagyobb kapacitás: Könnyedén elérhetők 4 TB, 8 TB, sőt 16 TB-os vagy nagyobb HDD-k is.
Hátrányai:
- Lassabb: Az írási/olvasási sebesség alacsonyabb.
- Sérülékenyebb: Mozgó alkatrészei miatt érzékenyebb a fizikai behatásokra, ütődésekre.
- Hangosabb: Működés közben zajt adhat.
Ajánlott: Hosszútávú, nagy mennyiségű adat archiválására, ahol a sebesség nem kritikus tényező.
SSD (Solid State Drive):
A flash alapú, mozgó alkatrész nélküli meghajtó. Előnyei:
- Rendkívül gyors: Sokkal gyorsabb, mint a HDD, ami jelentősen felgyorsítja a mentési és visszaállítási folyamatokat.
- Tartósabb: Nincsenek mozgó alkatrészei, ezért sokkal ellenállóbb az ütődésekkel és esésekkel szemben. Ideális utazáshoz, hordozható backup megoldásnak.
- Csendes: Teljesen zajtalanul működik.
Hátrányai:
- Magasabb ár/GB arány: Sokkal drágábbak, különösen nagyobb kapacitás esetén.
- Alacsonyabb kapacitás (külső meghajtóként): Bár léteznek nagy kapacitású külső SSD-k is, általában 1-4 TB-ig a legelterjedtebbek, és az ár drámaian növekszik a kapacitás növelésével.
Ajánlott: Gyors és gyakori mentésekhez, hordozható megoldásokhoz, vagy ha a tartósság kiemelten fontos.

Hordozhatóság és tápellátás

2.5 hüvelykes (külső tápellátás nélküli): Ezek a kisebb méretű meghajtók közvetlenül az USB portról kapják az energiát, így rendkívül hordozhatóak. Kapacitásuk általában 1-5 TB között mozog. Ideálisak utazáshoz vagy ha a kábelek számát minimalizálnánk.
3.5 hüvelykes (külső tápellátású): Ezek a nagyobb méretű meghajtók külső tápegységet igényelnek, és kevésbé hordozhatóak. Kapacitásuk azonban sokkal nagyobb lehet (akár 20 TB vagy több is). Otthoni, asztali backup megoldásnak ideálisak, ahol a legnagyobb tárhelyre van szükség.

Márka és megbízhatóság

Válasszunk megbízható márkát! Olyan gyártók, mint a Western Digital (WD), Seagate, Toshiba, Samsung, SanDisk vagy LaCie már bizonyítottak a piacon. Érdemes ellenőrizni a garanciát is, mivel ez sokat elárul a gyártó termékébe vetett bizalmáról.

Gyakori hibák és hasznos tippek a backuphoz

Túl kicsi meghajtó vásárlása: Ez az egyik leggyakoribb hiba. Mindig vegyünk figyelembe egy bőkezű növekedési faktort, különösen, ha a médiafájlok mennyisége növekszik.
Nem tervezés jövőbeli növekedésre: Ne csak a ma létező adatokkal számoljunk. Gondoljuk át, 2-3 év múlva mennyi tárhelyre lehet szükségünk.
Nem ellenőrizni a backupot: A mentés elkészítése csak a fél siker. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy az adatok valóban visszaállíthatók-e. Ne várjuk meg a katasztrófát!
Egyetlen backup pontra támaszkodás: A 3-2-1 szabály nem véletlenül létezik. Egyetlen külső merevlemez is tönkremehet, elveszhet, vagy ellophatják. Fontos a redundancia.
Titkosítás fontossága: Ha érzékeny adatokat mentünk, győződjünk meg róla, hogy a külső merevlemez titkosítva van. Sok meghajtóhoz jár ehhez szoftver, vagy az operációs rendszerünk (pl. BitLocker Windows-on, FileVault macOS-en) is képes erre.
Rendszeres karbantartás: Időnként futtassunk le lemezellenőrzést a külső merevlemezen, hogy megbizonyosodjunk annak épségéről.

Összefoglalás

A megfelelő méretű külső merevlemez kiválasztása a backup számára nem ördöngösség, de igényel némi előzetes tervezést és mérlegelést. Mérjük fel alaposan a jelenlegi adatmennyiségünket, gondoljunk a jövőbeli növekedésre, és vegyük figyelembe a mentési stratégia (fájlmentés, rendszerkép, 3-2-1 szabály) követelményeit. Döntésünket befolyásolhatja még a csatlakozási sebesség, a meghajtó típusa (HDD vs. SSD), a hordozhatóság és természetesen a költségvetés.

Ne feledjük, az adatok biztonsága a legfontosabb. Egy jól megválasztott és rendszeresen használt külső merevlemez békét és nyugalmat ad, tudva, hogy értékes digitális kincseink biztonságban vannak. Fektessünk időt és energiát a helyes döntés meghozatalába, mert ez hosszú távon megtérülő befektetés lesz adataink védelmében.