A játékosok és a PC-rajongók évtizedeken át áhítoztak a maximális teljesítményre. Ennek elérésének egyik legizgalmasabb módja a több videokártya együttes használata volt, aminek az Nvidia megoldása az SLI (Scalable Link Interface) nevet viselte. De hol tartunk most? Létezik még az SLI, és ha nem, miért tűnt el a süllyesztőben?
Az SLI dicsőséges korszaka
Az SLI története egészen 2004-ig nyúlik vissza, amikor az Nvidia felvásárolta a 3dfx Interactive-et és annak Scan-Line Interleave (SLI) technológiáját. Az Nvidia adaptálta és újraértelmezte ezt a technológiát, hogy lehetővé tegye két vagy több videokártya együttes használatát egyetlen számítógépen. A cél egyszerű volt: a grafikus teljesítmény növelése, hogy a legújabb játékok a lehető legmagasabb beállításokon, simán futhassanak.
Az SLI korai verziói lenyűgöző eredményeket mutattak. A játékosok hatalmas teljesítményugrásokat tapasztalhattak, különösen a magasabb felbontásokban és grafikai beállítások mellett. Az SLI lehetővé tette a felhasználók számára, hogy olyan teljesítményt érjenek el, amely egyébként csak egy sokkal drágább, egyetlen grafikus kártyával lett volna elérhető. A csúcskategóriás gépeket építők számára az SLI szinte kötelező elem volt.
A technológia népszerűségének csúcsán az Nvidia számos különböző SLI-konfigurációt támogatott, beleértve a 2-utas, 3-utas és 4-utas SLI-t. Ez lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a pénztárcájuknak és a teljesítményigényüknek megfelelően állítsák össze a rendszerüket. A fórumokon és a közösségi médiában elterjedtek a „szörnygépek”, amelyek több csúcskategóriás kártyával dicsekedhettek, és lenyűgöző játékélményt nyújtottak.
A bukás okai
Ahogy az idő haladt, az SLI népszerűsége csökkenni kezdett. Számos tényező járult hozzá ehhez a folyamathoz, és a technológia egyre inkább perifériára szorult.
- Játékfejlesztői támogatás hiánya: Az egyik legfontosabb ok az volt, hogy a játékfejlesztők egyre kevésbé voltak hajlandóak optimalizálni a játékaikat az SLI-re. A több videokártya használata jelentős fejlesztési erőfeszítést igényel, és a játékfejlesztők inkább a szélesebb közönségre koncentráltak, akiknek egyetlen videokártyájuk volt. Emiatt sok játékban az SLI nem nyújtott jelentős teljesítménynövekedést, sőt, esetenként problémákat is okozott, mint például mikroakadás vagy stuttering.
- Skálázási problémák: Az SLI teljesítményének skálázása nem volt mindig ideális. Elméletileg két kártya kétszeres teljesítményt kellene nyújtania, de a valóságban a teljesítménynövekedés gyakran jelentősen elmaradt ettől. A drivereknek és a játékoknak megfelelően kellett optimalizálni, hogy a kártyák hatékonyan működjenek együtt, ami nem mindig sikerült.
- Alternatívák megjelenése: Az egyetlen, erősebb videokártyák fejlődése versenyképes alternatívát jelentett az SLI-vel szemben. Ahogy az Nvidia és az AMD újabb és erősebb kártyákat dobtak piacra, a felhasználók inkább egyetlen csúcskategóriás kártyát választottak, ahelyett, hogy két gyengébbet tettek SLI-be. Egyetlen kártya kevesebb problémával járt, és gyakran hasonló vagy jobb teljesítményt nyújtott.
- Driver problémák: Az SLI megbízható működéséhez kifogástalan driverekre volt szükség. Azonban az Nvidia driverei nem mindig voltak tökéletesek, és gyakran okoztak kompatibilitási problémákat és teljesítményingadozásokat. Ez frusztráló volt a felhasználók számára, és hozzájárult az SLI népszerűségének csökkenéséhez.
- Magasabb költségek és energiafogyasztás: Az SLI-rendszer kiépítése drágább volt, mint egyetlen videokártya vásárlása. Emellett a több kártya jelentősen megnövelte a rendszer energiafogyasztását és hőtermelését, ami nagyobb tápegységet és hatékonyabb hűtést igényelt.
Az SLI vége?
Az Nvidia 2020-ban hivatalosan is bejelentette, hogy megszünteti az SLI támogatását a GeForce RTX 3000-es szériától kezdve. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a jövőbeli játékok nem fognak profitálni a többkártyás rendszerekből.
Bár az SLI, mint olyan, megszűnt, az Nvidia nem hagyta teljesen maga mögött a többkártyás technológiát. Az NVLink nevű technológia továbbra is elérhető a professzionális kártyák (pl. Quadro/RTX A-széria) esetében, de ez elsősorban a munkaállomásokra és a szerverekre összpontosít, ahol a számítási teljesítmény és a memória bővítése a prioritás. Az NVLink nem célja a játékok teljesítményének növelése.
Mi a jövő?
Úgy tűnik, a jövő egyértelműen az egyetlen, rendkívül erős videokártyáké. Az Nvidia és az AMD folyamatosan fejlesztik a kártyáikat, és új architektúrákkal és technológiákkal igyekeznek a lehető legtöbb teljesítményt kihozni egyetlen GPU-ból. A ray tracing és a DLSS technológiák is hozzájárulnak a játékok látványának javításához anélkül, hogy feltétlenül szükség lenne több videokártyára.
Összefoglalva, az SLI dicsőséges napjai elmúltak. A technológia, amely egykor a PC-s játékvilág csúcsát képviselte, a játékfejlesztői támogatás hiánya, a skálázási problémák és az egyre erősebb egykártyás megoldások megjelenése miatt kikopott a piacról. Bár az SLI talán nem tér vissza a játékok világába, a többkártyás technológiák továbbra is fontos szerepet játszanak a professzionális területeken, ahol a számítási teljesítmény kulcsfontosságú.
Leave a Reply