MeeGo: Egy ígéretes Linux alapú mobil OS tündöklése és bukása - Részletes történet

A mobil operációs rendszerek történetében voltak nagy sikertörténetek és csendes kudarcok. És volt a MeeGo. Egy rendkívül ambiciózus, Linux alapú, nyílt forráskódú projekt. Amely 2010-ben született két iparági óriás, a Nokia és az Intel együttműködéséből. Célja egy sokoldalú, modern platform létrehozása volt. Okostelefonokra, táblagépekre, netbookokra és más eszközökre egyaránt. A MeeGo ígéretes technológiát és innovatív ötleteket vonultatott fel. Különösen a Swipe UI kezelőfelület révén. Mégis, rövid és viharos élete végül a széttöredezéshez vezetett. De öröksége tovább él utódprojektekben. Ez a cikk kizárólag a MeeGo történetét, technológiáját és hatását vizsgálja.

A születés körülményei: Maemo és Moblin egyesülése a Linux Foundation alatt

A MeeGo létrejöttének gyökerei két korábbi projekthez nyúlnak vissza:

Nokia Maemo: A Nokia Linux alapú platformja volt. Főként internettáblagépeken (pl. N800, N810) és a csúcskategóriás N900 okostelefonon használták. Debian alapokon nyugodott. Erős közösségi támogatással rendelkezett. De a Nokia kereste a módját egy modernebb, érintés-központúbb rendszer létrehozására.
Intel Moblin: Az Intel által fejlesztett Linux disztribúció volt. Elsősorban az Intel Atom processzoros netbookokra és mobil internetes eszközökre (MID) optimalizálták. Célja az Intel hardverének jobb szoftveres támogatása volt a mobil szegmensben.

2010 februárjában, a barcelonai Mobile World Congress (MWC) kiállításon a Nokia és az Intel bejelentette a két platform egyesítését. Így született meg a MeeGo. A projektet a Linux Foundation fogadta be. Ez biztosította a nyílt forráskódú fejlesztési modellt és a semleges irányítást. A cél egy egységes, skálázható platform létrehozása volt. Amely vonzó alternatívát kínálhat az iOS és az Android rendszerekkel szemben.

Architektúra és technológiai alapok: Nyílt, rugalmas és Qt alapú

A MeeGo egy rétegzett architektúrára épült. Alapját a Linux kernel adta. Ez biztosította a hardveres absztrakciót és az alapvető rendszerfunkciókat. Erre épültek a Core OS szolgáltatások. Ezek feleltek a rendszer alapvető működéséért (pl. energiagazdálkodás, kapcsolatkezelés). Ezeket nagyrészt a Maemo és Moblin rendszerekből vették át és integrálták.

A fejlesztők számára legfontosabb réteg az alkalmazás keretrendszer volt. A MeeGo elsődleges fejlesztői platformként a Qt frameworköt választotta. Ez egy rendkívül erőteljes, C++ alapú, platformfüggetlen keretrendszer volt. (A Qt-t a Nokia vásárolta fel korábban.) A Qt használata lehetővé tette a fejlesztők számára, hogy olyan alkalmazásokat írjanak, amelyek viszonylag könnyen hordozhatók voltak különböző MeeGo eszközökre. Sőt, akár más platformokra (pl. Symbian, Windows, macOS, Linux) is. Ez nagy előnyt jelentett az ökoszisztéma építésében.

A rendszer támogatta a webes technológiákat is (HTML5). Valamint más programozási nyelveket és keretrendszereket is lehetett használni. A nyílt forráskódú modell lehetővé tette a közösség számára a fejlesztésbe való bekapcsolódást. És a rendszer szabad testreszabását.

Felhasználói élmények (UX): Egy rendszer, több arc – fókuszban a Swipe UI

A MeeGo egyik leginnovatívabb koncepciója a különböző felhasználói élmények (UX) létrehozása volt ugyanazon az alaprendszeren. A cél az volt, hogy minden eszköztípus (okostelefon, táblagép, netbook, autós rendszer) a saját formátumához és használati módjához legjobban illeszkedő felületet kapja.

Több UX változat fejlesztése indult meg:

Handset UX (Kézi eszköz UX): Ez volt a legismertebb és legkidolgozottabb változat. Kifejezetten okostelefonokra tervezték. Ennek legfontosabb eleme a forradalmi Swipe UI volt. Ez a felület teljesen elhagyta a fizikai navigációs gombokat az előlapról. A kezelés érintéses gesztusokra épült. A képernyő széléről indított simításokkal lehetett váltani a nézetek között, bezárni alkalmazásokat vagy visszalépni. Három fő nézete volt: Események (értesítések, feedek), Alkalmazásrács és a Futó alkalmazások (multitasking). Ez a felület rendkívül fluid, intuitív és elegáns volt. A Nokia N9 ezen a felületen (pontosabban annak Harmattan nevű Nokia-specifikus implementációján) mutatkozott be.
Netbook UX: Ezt a változatot netbookokra optimalizálták. Valószínűleg a Moblin felületéből indult ki. Nagyobb képernyőre, billentyűzetre és egérre/touchpadra tervezett felületet kínált.
Tablet UX: Táblagépekre szánt felület fejlesztése is folyt. Célja a nagyobb érintőképernyők kihasználása volt. Tartalomfogyasztásra és produktivitásra egyaránt.
In-Vehicle Infotainment (IVI) UX: Autós információs és szórakoztató rendszerekhez készült felület. Nagy ikonokkal, egyszerű kezelhetőséggel vezetés közben.

Ez a moduláris UX megközelítés a MeeGo egyik legnagyobb erőssége lehetett volna. Lehetővé téve egy egységes platform használatát nagyon eltérő eszközökön.

Fejlesztés, alkalmazások és az ökoszisztéma kihívásai

A Qt framework választása fejlesztői szempontból előnyös volt. Egy modern, jól dokumentált és platformfüggetlen eszközt adott a kezükbe. A Nokia és az Intel is próbálta támogatni a fejlesztőket. Saját alkalmazásboltjaikon (Ovi Store, Intel AppUp) keresztül tervezték terjeszteni a MeeGo alkalmazásokat.

Azonban egy új platform számára ökoszisztémát építeni mindig óriási kihívás. Az iOS és az Android már jelentős előnyre tett szert alkalmazáskínálatban és fejlesztői bázisban. A MeeGo-nak gyorsan kellett volna felzárkóznia. Hogy vonzóvá váljon a felhasználók és a fejlesztők számára egyaránt. A projekt nyílt forráskódú jellege lehetőséget adott volna egy erős közösség kialakulására. De a platform rövid élete ezt nem tette lehetővé.

A rövid tündöklés és a belső kihívások

A MeeGo indulásakor nagy volt az optimizmus. A Nokia és az Intel egyesített ereje, a Linux Foundation támogatása és az innovatív technológiai alapok (Qt, Swipe UI) komoly potenciált ígértek. Az első fejlesztői verziók és bemutatók pozitív fogadtatásra találtak.

Azonban a színfalak mögött valószínűleg kihívásokkal is küzdöttek. Két eltérő kultúrájú cég (Nokia, Intel) és két különböző platform (Maemo, Moblin) egyesítése technikailag és szervezetileg sem volt egyszerű feladat. Elképzelhetőek voltak eltérő prioritások és stratégiai elképzelések a két fő támogató között. Mindeközben a mobilpiac rendkívül gyorsan változott. Az iOS és az Android egyre erősebbé vált. A nyomás folyamatosan nőtt.

A vég kezdete: Nokia drámai stratégiaváltása és következményei

A MeeGo projekt sorsát alapvetően a Nokia 2011 eleji stratégiai döntése pecsételte meg. Stephen Elop, a Nokia akkori vezérigazgatója híres „égő platform” (burning platform) memójában vázolta a cég nehéz helyzetét. Majd bejelentették a stratégiai partnerséget a Microsofttal. A Nokia úgy döntött, hogy elsődleges okostelefon platformként a Windows Phone rendszert fogja használni.

Ez a döntés gyakorlatilag halálos ítéletet jelentett a MeeGo okostelefonos jövőjére nézve a Nokiánál. Bár a cég kiadta a már fejlesztés alatt álló Nokia N9-et MeeGo Harmattannal. De világossá tették, hogy ez lesz az első és egyben utolsó ilyen készülékük. Ezzel a MeeGo elvesztette legfontosabb támogatóját az okostelefon szegmensben.

Fragmentáció és az utódprojektek: Tizen és Sailfish OS

A Nokia kihátrálása után a MeeGo projekt nem szűnt meg teljesen. De alapvetően átalakult és széttöredezett:

Tizen: Az Intel nem adta fel a Linux alapú mobil OS reményét. Összefogtak a Samsunggal és a Linux Foundationnel. A MeeGo kódbázisát és koncepcióit (valamint a Samsung korábbi LiMo platformját) felhasználva létrehozták a Tizen operációs rendszert. A Tizen később főként a Samsung okosóráiban, okostévéiben és néhány belépő szintű okostelefonjában jelent meg.
Jolla és Sailfish OS: A Nokia MeeGo fejlesztőcsapatának számos tagja nem értett egyet a Windows Phone irányváltással. Kiléptek a cégtől és megalapították saját vállalatukat, a Jollát. Céljuk a MeeGo örökségének továbbvitele volt. Létrehozták a Sailfish OS nevű operációs rendszert. Amely erősen épít a MeeGo alapokra és különösen a Swipe UI gesztusvezérlési filozófiájára. A Jolla kiadott néhány saját telefont. Valamint licencelte a Sailfish OS-t más gyártóknak és kormányzati projekteknek. A Sailfish OS közössége ma is aktív.

Ezen kívül kisebb, független projektek is felhasználták a MeeGo nyílt forráskódú komponenseit.

Örökség: Több mint egy elfeledett rendszer – a hatás tovább él

Bár a MeeGo mint önálló, széles körben elterjedt platform megbukott, öröksége jelentős.

Swipe UI: Az N9-en bemutatott gesztus alapú kezelőfelület forradalmi volt. Számos elemét és ötletét később más mobil operációs rendszerek is átvették vagy ihletet merítettek belőle.
Qt on Mobile: A MeeGo bizonyította a Qt framework erejét és alkalmasságát modern, érintésvezérelt mobil felületek létrehozására.
Utódprojektek: A Tizen és a Sailfish OS révén a MeeGo technológiai alapjai és szellemisége tovább él. Ezek a rendszerek továbbra is használatban vannak különböző eszközökön.
„Mi lett volna ha”: A MeeGo és különösen a Nokia N9 sokak számára szimbolizálja a Nokia elszalasztott lehetőségét. Egy emlékeztető arra, hogy a cég képes volt kiemelkedő innovációra a saját platformjain is. Mielőtt a Windows Phone útra lépett volna.

A MeeGo tehát több mint egy elfeledett operációs rendszer. Egy fontos fejezet a mobiltechnológia történetében. Egy ambiciózus kísérlet, amely bár kereskedelmi szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Technológiai és dizájn szempontból maradandó hatást gyakorolt az iparágra.

Összegzés: Egy ígéretes jövőkép töredékei

A MeeGo egy Linux alapú, nyílt forráskódú operációs rendszer volt. A Nokia Maemo és az Intel Moblin platformjainak egyesítésével jött létre 2010-ben. Célja egy sokoldalú rendszer létrehozása volt okostelefonokra, táblagépekre és más eszközökre. A Qt frameworkre épült. Legismertebb megnyilvánulása a Nokia N9 telefonon bemutatott innovatív Swipe UI volt. A projekt azonban rövid életűnek bizonyult. Főként a Nokia Windows Phone melletti stratégiai döntése miatt elvesztette legfontosabb támogatóját. A MeeGo szétesett, de technológiai öröksége tovább él a Tizen és a Sailfish OS platformokban. Valamint a mobil felhasználói felületekre gyakorolt hatásában. A MeeGo egy emlékezetes példája egy nagy potenciállal rendelkező projektnek. Amely a piaci és stratégiai körülmények áldozatává vált.