A magyar kormány az őszi ülésszak törvényalkotási tervei között szerepelteti egy új, dedikált hatóság, a Mesterséges Intelligencia Hivatal létrehozását. A 444.hu által kiszúrt tervezet egyértelműen jelzi, hogy Magyarország is felkészül a mesterséges intelligencia (MI) technológiák szélesebb körű szabályozására. A lépés szorosan kapcsolódik az Európai Unió átfogó MI rendeletéhez, az AI Act-hez. Célja egy olyan hazai felügyeleti szerv létrehozása, amely biztosítja az uniós előírások betartását és a technológia felelősségteljes alkalmazását.
Új hatóság születik: A Mesterséges Intelligencia Hivatal várható feladatai és szerepe
Bár magáról a hivatalról egyelőre kevés részletes információ áll rendelkezésre, a törvényalkotási tervezetből kiderül, hogy a létrehozásáért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felel. Az Országgyűlés várhatóan novemberben fog dönteni a törvényjavaslatról. Az új hivatal feladata valószínűleg az EU AI Act rendelkezéseinek hazai érvényesítése, a piacfelügyelet ellátása, valamint a kockázatosnak minősített MI-rendszerek ellenőrzése lesz. Ez egy fontos lépés a kockázatalapú szabályozás magyarországi meghonosítása felé.
Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Törvénye: A kockázatok szerinti szabályozás
Az új magyar hivatal működésének keretét az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Törvénye (AI Act) adja. Ezt a rendeletet 2023 nyarán fogadták el, és 2024 augusztusában lépett hatályba. Az AI Act a világ első átfogó MI-szabályozása. Lényege, hogy a mesterséges intelligenciát használó rendszereket a társadalomra jelentett kockázataik alapján szabályozza. A rendelet négy kockázati kategóriát határoz meg. Ezek alapján ír elő különböző mértékű kötelezettségeket a fejlesztők és az üzemeltetők számára.
A kockázati szintek részletesen: A spamszűrőktől a szigorúan tiltott rendszerekig
Az AI Act által meghatározott kategóriák a következők:
- Minimális vagy semmilyen kockázat: Ide tartoznak például az MI-alapú videojátékok vagy a spamszűrők. Ezekre nem vonatkoznak különösebb új kötelezettségek.
- Csekély kockázat: Ide sorolhatók például a chatbotok vagy a tartalomkészítő MI-rendszerek (pl. deepfake videók). Ezekre átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak. A felhasználókat egyértelműen tájékoztatni kell arról, hogy egy géppel lépnek interakcióba, vagy hogy a látott tartalom mesterségesen generált.
- Nagy kockázatú rendszerek: Ez egy szigorúan szabályozott kategória. Ide tartoznak például a kritikus infrastruktúrákban, az orvosi diagnosztikában, az önvezető járművekben vagy a bűnüldözésben (pl. biometrikus azonosítás) használt MI-rendszerek. Ezeknek szigorú biztonsági, átláthatósági és minőségbiztosítási követelményeknek kell megfelelniük.
- Elfogadhatatlan kockázatú rendszerek: Ezek azok az alkalmazások, amelyek alapvető veszélyt jelentenek az emberek biztonságára, jogaira vagy megélhetésére. Használatuk az EU-ban szigorúan tilos. Ide tartozik például a polgárok pontozásán alapuló társadalmi kreditrendszerek kialakítása. Vagy a valós idejű biometrikus adatgyűjtés és az érzelemfelismerő rendszerek alkalmazása bizonyos kontextusokban.
A magyarországi helyzet és a kormányzati célok: Felzárkózás az uniós átlaghoz
A mesterséges intelligencia szabályozása a tavalyi (2024) magyar EU-elnökség alatt is fontos téma volt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy bár a magyar cégek lemaradtak az MI-technológiák alkalmazásában az uniós átlagtól, azért léteznek sikertörténetek is. A most tervezett Mesterséges Intelligencia Hivatal létrehozása egy újabb lépés lehet abba az irányba, hogy Magyarország aktívabban vegyen részt az MI-korszak alakításában. A hivatal nemcsak felügyeleti szervként működhet, hanem ösztönözheti is a felelős innovációt. Segítheti a hazai vállalkozások felzárkózását.
Összegzés: Magyarország felkészül az MI-korszak szabályozásának kihívásaira
A Mesterséges Intelligencia Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat benyújtása egy fontos és időszerű lépés. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése elengedhetetlenné teszi a megfelelő jogi és intézményi keretek kialakítását. Az európai uniós rendelethez való igazodás biztosítja, hogy a Magyarországon alkalmazott MI-rendszerek megfeleljenek a közös európai értékeknek és biztonsági elvárásoknak. A nagy kérdés az lesz, hogy az új hivatal milyen hatékonysággal tudja majd ellátni feladatait. Hogyan tudja megtalálni az egyensúlyt a technológiai innováció ösztönzése és a polgárok jogainak védelme között. A novemberi parlamenti döntés egy új fejezetet nyithat a magyar technológia-szabályozás történetében.
Leave a Reply