MI a pszichológus szerepében? Chatbotok mentális támogatásként – előnyök és veszélyek

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új kapukat nyitott az élet számos területén, beleértve a mentális egészség támogatását is. Egyre többen fordulnak olyan chatbotokhoz, mint a ChatGPT, lelki tanácsokért vagy egyszerűen csak egy „meghallgató fülért”. Felmerül azonban a kérdés: képes-e egy algoritmus valódi segítséget nyújtani, és hol húzódnak a technológia határai ezen érzékeny területen? Szakértők szerint, bár az MI ígéretes lehetőségeket rejt, a valódi pszichoterápiát nem helyettesítheti.

Az MI mint digitális lelkisegély: Növekvő tendencia és szakértői vélemények

A PLOS Mental Health és a Nature szaklapokban megjelent friss tanulmányok szerint az MI bizonyos esetekben, például párterápiában vagy a hagyományos pszichoterápia kiegészítőjeként, akár hasznos is lehet. Vajda János pszichológus és ügyvéd, a Mindennapi Pszichológia Magazin által szervezett eseményen tartott előadásában azonban óvatosságra intett. Rámutatott, hogy az MI fejlődése nem lineáris. Ami tegnap még elmélet volt, az ma már gyakorlati alkalmazássá válhat. Ugyanakkor az MI történetét gyakran a kitörő lelkesedést követő nagy csalódások, az úgynevezett „MI-telek” jellemzik. Ez abból adódik, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni az algoritmusok előtt álló feladatok valódi komplexitását.

Az emberi kötődés az MI-hez: Az Eliza-effektustól a digitális szerelemig – Miért vonzódunk a gépekhez?

Az emberi vonzódás a gépi intelligenciához nem új keletű. Már 1966-ban, amikor Joseph Weizenbaum megalkotta az ELIZA nevű chatbotot, amely egy pszichoterapeutát utánzott egyszerű mintázatfelismeréssel és sablonválaszokkal, a felhasználók erős érzelmi reakciókat mutattak. Úgy érezték, Eliza megérti őket, és hamarosan intim részleteket osztottak meg vele. Vajda János szerint ez jól mutatja az emberek hajlamát az antropomorfizációra. Arra, hogy emberi tulajdonságokkal ruházzanak fel élettelen dolgokat vagy programokat. „Túlbecsüljük egy egyszerű program képességeit azért, mert a válaszai emberinek tűnnek” – mondta, kiemelve a nyelvi forma megtévesztő erejét.

Ez a tendencia a későbbi, fejlettebb MI-asszisztensek (Siri, Alexa) és társkereső chatbotok (pl. Replika) esetében tovább erősödött. Egy 2023-as felmérés szerint a Replika-felhasználók több mint 10 százaléka számolt be arról, hogy képes romantikus szerelmet érezni digitális partnere iránt. Vajda szerint az MI és az emberek közötti kötődés valószínűleg egy kialakulóban lévő norma, nem pedig múló divat. Az igazi kérdés az, hogyan tudjuk ezt a kötődést úgy alakítani, hogy megőrizzük emberségünket. Evolúciós szempontból nem meglepő ez a vonzódás. Az emberben veleszületett a hiperaktív ágensfelderítő eszköz (HADD). Ez azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk tudatot és szándékot feltételezni ott is, ahol az valójában nincs. Hasonlóan ahhoz, ahogy alakzatokat látunk a felhőkben.

Az MI „empátiájának” természete és az emberi agy sajátos reakciói a gépekre

De vajon képes-e az MI valódi empátiára? Vajda János szerint a kognitív empátiát, azaz a másik nézőpontjának mentális reprezentálását és az arra való megfelelő reflektálást az MI akár utánozni is tudja. Azonban az affektív empátiára, a mélyebb azonosulásra és a másik állapotának átérzésére egyértelműen nem képes. Hiszen nem rendelkezik testtel, idegrendszerrel. Ennek ellenére érdekes módon a felhasználók gyakran empatikusabbnak ítélik meg az MI válaszait, mint az emberekét. Egy 2025-ös kísérlet kimutatta, hogy a résztvevők az MI által generált empatikus válaszokat előnyben részesítették és együttérzőbbnek értékelték az emberi válaszadókhoz képest. Sőt, egy 2013-as német kísérlet szerint az emberek agyában hasonló empátiakörök aktiválódnak egy bántalmazott robotdinoszaurusz láttán, mintha embert bántalmaznának.

A digitális társak árnyoldalai: Az „hátborzongató völgy” jelensége és a valóságtól való elszakadás

Persze nemcsak szimpátiát érezhetünk a robotok iránt, hanem némi szorongást is. Különösen akkor, ha már túlságosan emberszerűvé válnak, de mégsem tökéletesen azok. Ez az úgynevezett „hátborzongató völgy” (uncanny valley) jelensége. Az ilyen humanoid tárgyak nyugtalanságot és ellenszenvet válthatnak ki belőlünk. Vajda szerint ennek is evolúciós okai vannak. Törzsi alapon működünk, és az idegen, aki hasonlít ránk, de mégis más, potenciális veszélyforrást jelenthet. Felmerül a kérdés, hogy az MI állandó, 24 órás elérhetősége nem vezet-e idegrendszerünk átstrukturálódásához. Egy kutatás kimutatta, hogy akik több hónapig naponta interakcióba lépnek egy chatbottal, azok akkor is érzékelik az MI jelenlétét, amikor offline vannak.

Az MI-alapú mentális támogatás határai: Hol húzódik a technológia kompetenciája?

Vajda János három fő MI-típust különböztet meg működési logika alapján. Vannak a szenzoros észlelésen alapuló rendszerek (pl. Affectiva, Hume), amelyek képeket, hangokat, mimikát elemeznek. Léteznek szabályalapú vagy pszichometrikus MI-k (pl. Woebot, Crashbot), amelyek strukturált adatokkal dolgoznak és például kognitív terápiás beszélgetésekben lehetnek hasznosak. És végül ott vannak a nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló rendszerek, mint a ChatGPT vagy a Replika, amelyek szöveget generálnak.

Vajda szerint az MI 24 órás elérhetősége valóban segítség lehet a mentálisan sérülékeny vagy érzékeny emberek számára. Azonban hangsúlyozza, hogy az MI nem helyettesítheti a képzett szakemberek által végzett pszichoterápiát. Felhasználói élmény szempontjából talán nem mindig fontos, hogy az MI képes-e valódi érzésekre. Hiszen a legtöbb ember nem is a másik valódi érzéseire vágyik, hanem arra, hogy őt magát megértsék. Az MI pedig paradox módon sokszor jobban „viselkedik” ezekben a helyzetekben, mint az emberek. Olyan, mint egy idealizált szülői alak. De ez nem pótolja a valódi emberi kapcsolatokat és a szakértő segítséget.

Összegzés: Az MI a pszichológiában – Értékes eszköz, hasznos kiegészítő, de nem emberi pótlék

Az emberi empátia és az MI közötti különbség alapvető. Bár a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lehet bizonyos mentális egészségügyi problémák enyhítésében, a tudatosság növelésében vagy akár a terápia kiegészítőjeként, nem szabad elfelejtenünk korlátait. A mentális egészségügyi támogatás komplex és felelősségteljes feladat. A valódi emberi kapcsolatok, a mély empátia és a képzett szakemberek által nyújtott terápia nélkülözhetetlen marad. Az MI ígéretes lehetőségeket rejt. De használata során mindig szem előtt kell tartanunk az etikai megfontolásokat és az emberi tényező fontosságát. Az érzelmi kapcsolat MI-vel egy új, feltérképezésre váró terület.