A mesterséges intelligencia (MI), különösen a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek, egyre mélyebben integrálódnak a mindennapi életünkbe, a munkától kezdve egészen a tanulásig. Azonban egy, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által végzett friss kísérlet eredményei komoly kérdéseket vetnek fel a technológia hosszú távú hatásaival kapcsolatban. A kutatás szerint az MI túlzott használata negatívan befolyásolhatja az emberi intellektust. Különösen a tanulási és emlékezési képességeket. Úgy tűnik, egyfajta „kognitív adósságot” halmozhatunk fel a rövid távú kényelemért cserébe.
Az MIT kísérlete: Hogyan befolyásolja a ChatGPT az agyi aktivitást és a tudás rögzülését?
A kutatás keretében a tudósok 54 egyetemi hallgatót osztottak három csoportra. Mindegyik csoportnak egy adott témáról kellett dolgozatot írnia, de különböző eszközök használatával.
- Az első csoport kizárólag a ChatGPT segítségét vehette igénybe.
- A második csoportnak hagyományos keresőmotorokkal kellett felkutatnia az információkat.
- A harmadik, kontrollcsoport tagjai számára pedig megtiltották mind az MI, mind a keresők használatát.
A kísérlet közben a résztvevő hallgatók agyi tevékenységét elektroenkefalográfiával (EEG) mérték. Különös tekintettel az alfa, béta, théta és delta frekvenciasávokra, hogy feltérképezzék a neurális aktivitást. Az eredmények nem voltak meglepőek. A ChatGPT-t használó csoportban mindvégig sokkal gyengébb volt az agyi hálózatok közötti kommunikáció, mint a másik két csoport esetében. A legnagyobb agyi aktivitást a digitális eszközöktől teljesen letiltott csoport tagjainál mérték. Ez arra utal, hogy az MI használata csökkentheti a kognitív erőfeszítést.
A letaglózó eredmény: Az MI által írt szöveg és az emberi emlékezet hiánya
Bár az alacsonyabb agyi aktivitás önmagában még nem feltétlenül jelentene sokat, a kutatók egy letaglózó eredményt kaptak, amikor a dolgozatok elkészülte után kikérdezték a hallgatókat. A GPT-t használó csoport tagjainak 83,3 százaléka egyetlen, általa nem sokkal korábban „írt” mondatot sem tudott felidézni a saját dolgozatából. Ezzel szemben a másik két csoportban ez az arány mindössze 11,1% volt. A keresőt használó és a digitális eszközöktől eltiltott csoport tagjainak 88%-a képes volt felidézni saját munkájának legalább egyes részeit.
Ez a drámai különbség arra utal, hogy a mesterséges intelligencia használata lényegében megbénítja vagy kikapcsolja az agy azon képességét, hogy a szöveges anyagban szereplő információkat feldolgozza és pontosan megjegyezze. A tanulási folyamat így felszínessé válhat.
A hosszú távú hatások: A „kognitív adósság” és a képességek leépülésének veszélye
A kutatás leginkább aggasztó következtetése a hosszú távú hatásokra vonatkozik. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogyan teljesítenek azok, akik hozzászoktatták az agyukat az MI használatához, ha később más körülmények között kell dolgozniuk. Amikor a korábbi ChatGPT-használókat arra kérték, hogy most a mesterséges intelligencia nélkül írják meg a következő dolgozatukat, majdnem ugyanolyan rossz eredményeket produkáltak, mint korábban. 78%-uk továbbra sem tudott egyetlen mondatot sem idézni az éppen, már önállóan összeállított munkájából.
Ez arra utal, hogy a rendszeres MI-használat nem csupán az adott feladat során csökkenti a kognitív teljesítményt. Hanem hosszú távon is negatív hatással lehet a memorizációs képességekre. Az MIT kutatói szerint az eredmények fényében mindenkit óvatosságra intenek a nagy nyelvi modellek túlzott használatával kapcsolatban. Úgy tűnik, a rendszeres igénybevételük egyfajta „kognitív adósságot” halmozhat fel.
A kritikus gondolkodás és a tanulási folyamat veszélyben lehet a jövőben?
Az MIT kutatásának eredményei komoly kérdéseket vetnek fel az oktatás és a tudásalapú munka jövőjével kapcsolatban. Bár a gépi értelem segítségével a felhasználók rövid távon látszólag gyorsabb és jobb minőségű munkákat készíthetnek, hosszú távon ezért komoly árat fizethetnek. A kritikus gondolkodás képességének gyengülésével, a memória romlásával és a beszűkült agyi aktivitással. Fontos különbséget tenni aközött, hogy az MI-t mint egy kutatást segítő eszközt használjuk, vagy mint egy olyan megoldást, amely helyettünk gondolkodik és alkot.
Összegzés: Az MIT kutatóinak figyelmeztetése a tudatos és felelősségteljes MI-használatról
A mostani kutatás egy komoly figyelmeztetés a mesterséges intelligencia korában. Bár ezek az eszközök rendkívül hasznosak lehetnek, fontos, hogy tudatosan és mértékkel használjuk őket. Nem szabad, hogy helyettesítsék a valódi tanulási folyamatot, a mélyebb megértést és a kritikus gondolkodást. A technológia fejlődése mellett legalább annyira fontos az emberi intellektus és a kognitív képességek megőrzése is. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség az MI hosszú távú neurológiai hatásainak feltárására. Addig is az óvatosság és a tudatos használat a legfontosabb. Az emberi intellektus megőrzése közös felelősségünk.
Leave a Reply