Miért buknak el a legtöbb NFT projekt?

Az elmúlt néhány évben az NFT-k (Non-Fungible Tokenek) robbanásszerűen törtek be a köztudatba, ígérve a digitális tulajdonjog forradalmasítását, a művészek új bevételi forrását és a közösségek soha nem látott erejét. Milliárdos értékű tranzakciók zajlottak, hírességek szálltak be a trendbe, és úgy tűnt, mintha a semmiből épült volna fel egy új, fényes digitális gazdaság. Azonban a kezdeti eufória után a legtöbb NFT projekt sorsa a homályba veszett, értékük drámaian zuhant, és a piac meredek esést produkált. De miért történt ez? Miért buknak el a legtöbb NFT projekt, és mit tanulhatunk ebből a jelenségből?

A spekuláció csapdája és az érték hiánya

Az egyik legfontosabb oka a legtöbb NFT projekt kudarcának a spekulatív buborék volt, amely körülvette őket. Sokan nem a mögöttes technológiában vagy a művészeti értékben látták a lényeget, hanem a gyors meggazdagodás lehetőségében. A „pump and dump” (felpumpálás és eladás) taktikák, a közösségi média hype és a FOMO (Fear Of Missing Out – a kimaradás félelme) vezérelte a piacot. Az emberek azért vásároltak NFT-ket, mert azt hitték, hogy holnap magasabb áron tudják majd eladni, nem pedig azért, mert valódi értéket láttak bennük, vagy valamilyen hasznosságot nyújtottak volna számukra.

Ennek következtében számos NFT projekt indult el anélkül, hogy valós, belső értékkel rendelkezett volna. Sok esetben csupán egy digitális képről, egy PFP (profilkép) kollekcióról vagy egy egyszerű animációról volt szó, amelynek ára kizárólag a kereslet-kínálat, a marketing és a spekulánsok hangulata alapján alakult. Amint a hype alábbhagyott, és a potenciális vevőközönség megcsappant, az ilyen projektek értéke gyorsan nullához közelített. A hagyományos eszközökkel, mint az ingatlan vagy a részvények, ellentétben, ahol a mögöttes eszköz valós értékkel, bevételi potenciállal vagy gazdasági funkcióval bír, sok NFT-nek nem volt ilyen alapja.

Piac telítettség és az alacsony belépési korlát

Az NFT piacra való belépés viszonylag alacsony korlátot jelentett, ami azt eredményezte, hogy pillanatok alatt piac telítettség alakult ki. Bárki, minimális technikai tudással vagy akár egy olcsó grafikussal könnyedén létrehozhatott és elindíthatott egy saját NFT kollekciót. Ez a hatalmas kínálat – ami néha meghaladta a több százezer projektet – azt jelentette, hogy a minőség elmosódott, és a legtöbb projekt egyszerűen elveszett a zajban.

A tízmilliós nagyságrendű NFT projekt közül csak nagyon kevésnek sikerült felkeltenie a figyelmet, és még kevesebbnek fenntartania azt. A projektek többsége soha nem tudott elegendő figyelmet, vagy ami még fontosabb, elegendő vásárlót vonzani ahhoz, hogy életképes legyen. A felhígult piacon a befektetők is nehezen tudták kiszűrni az ígéretes kezdeményezéseket a „másolások” és a rosszul kivitelezett próbálkozások közül.

Rossz kivitelezés, átverések és „rug pull”-ok

Sajnos, mint minden gyorsan fejlődő, szabályozatlan területen, az NFT piacon is megjelentek a rosszindulatú szereplők. Számos projekt bizonyult egyenesen átverésnek vagy „rug pull”-nak (amikor a fejlesztők a befektetők pénzével együtt eltűnnek). Ezek a csalárd tevékenységek komolyan aláásták a befektetők bizalmát az egész piacon, és sokakat elrettentettek attól, hogy valaha is újra NFT-be fektessenek. Az ígéretek gyakran grandiózusak voltak – exkluzív hozzáférés, jövőbeli játékok, metaverzum integrációk –, de a valóságban semmi sem valósult meg belőlük.

De nem csak a szándékosan rosszindulatú projektek buktak el. Sok esetben a kudarc oka egyszerűen a rossz kivitelezés, a tapasztalatlan csapat, a nem létező roadmap (fejlesztési terv) vagy a kommunikáció hiánya volt. Egy sikeres NFT projekt építése komplex feladat, amely technikai tudást, marketinget, közösségépítést és hosszú távú víziót igényel. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a projekt nagy valószínűséggel kudarcra van ítélve.

A közösség ereje – vagy hiánya

Az NFT-k egyik alappillére a közösség. Sok sikeres projekt – mint például a Bored Ape Yacht Club – a rendkívül erős és elkötelezett közösségének köszönheti a sikerét. Ezek a közösségek nemcsak a tokenek tulajdonosait foglalják magukba, hanem egy digitális klubot, egy identitást, egy hovatartozást is kínálnak. A közösség tartja életben a projektet, terjeszti a hírét, és segít új értékeket teremteni.

Azonban a legtöbb NFT projekt nem tudott ilyen erős és organikus közösséget építeni. Sok projekt csak a kezdeti hype-ra támaszkodott, Discord szervereket hozott létre, de nem volt képes fenntartani az elkötelezettséget, interakciót vagy a valódi értékajánlatot. A közösség hiánya vagy passzivitása lassan megöli a projektet, hiszen nincs, aki hirdesse, fejlessze vagy támogassa, és így az érdeklődés gyorsan eltűnik. A Discord csatornák elnéptelenedése, a Twitter aktivitás csökkenése egyértelmű jelei voltak a hanyatlásnak.

A „utility” tévútja és az ígéretek súlya

Az NFT-k kezdeti kritikája az volt, hogy csupán digitális képek. Erre válaszul sok projekt elkezdett úgynevezett „utility” (hasznosság) ígéretet tenni. Ez lehetett hozzáférés exkluzív eseményekhez, jövőbeli airdropok, szavazati jog egy DAO-ban (Decentralizált Autonóm Szervezet), vagy akár karakterek egy blokklánc alapú játékban. A probléma az volt, hogy ezeknek az ígéreteknek a többsége soha nem valósult meg, vagy ha igen, akkor is csekély értékű volt, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az „over-promising and under-delivering” (túlígéret és alulteljesítés) klasszikus esetei voltak ezek. A befektetők úgy érezték, becsapták őket, amikor a megvásárolt tokenjeikhez nem társult a beharangozott előny. Ez a hiányosság különösen rávilágított arra, hogy a valódi, kézzelfogható utility sokkal nehezebben megvalósítható, mint a hype gerjesztése. A jövőben a sikeres NFT projekteknek sokkal konkrétabb és azonnal hozzáférhető hasznosságot kell kínálniuk ahhoz, hogy tartós értéket teremtsenek.

Makrogazdasági tényezők és a medvepiac

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szélesebb makrogazdasági tényezők hatását sem. Az NFT piac csúcsra járatott időszakában rendkívül alacsonyak voltak a kamatlábak, és jelentős mennyiségű pénz áramlott a gazdaságba, ösztönözve a kockázatosabb, spekulatív befektetéseket. Amikor a globális infláció emelkedni kezdett, és a központi bankok megemelték a kamatlábakat, a befektetők kockázatkerülővé váltak.

A kriptopiacot sújtó „kripto tél” és a szélesebb gazdasági bizonytalanság, mint az infláció és a recessziós félelmek, különösen erősen érintették az NFT szektort. Mivel az NFT-k nagy része spekulatív eszköznek számít, az elsődlegesek között voltak, amelyeket eladtak, amint a befektetők cash-re váltottak, vagy biztonságosabb befektetésekbe menekültek. A „bear market” (medvepiac) könyörtelenül szembesítette a projekteket a valósággal, felfedve a gyenge alapokon nyugvó, spekulatív lufikat.

Technikai kihívások és biztonsági rések

Bár a blokklánc technológia rendkívül biztonságos, az NFT projektekhez kapcsolódó smart contract-ok (okosszerződések) és a felhasználói felületek nem mindig voltak hibátlanok. Számos projekt esett áldozatául technikai hibáknak, biztonsági réseknek vagy hekkeléseknek. Ez magában foglalhatta az NFT-k ellopását a felhasználók tárcáiból (phishing támadások révén), a minting folyamat hibáit, amelyek extra tokenek létrehozását tették lehetővé, vagy maguknak a smart contractoknak a sebezhetőségét, amelyeket ki lehetett használni.

Az ilyen incidensek nem csak pénzügyi veszteséget okoztak a felhasználóknak, hanem súlyosan megtépázták a projektek hírnevét és a befektetők bizalmát is. Egy projekt, amely nem tudja garantálni a biztonságot vagy technikai stabilitást, hosszú távon nem maradhat fenn.

Szabályozási bizonytalanság és a jövő árnyai

Az NFT piac nagy része egy szabályozatlan vadnyugatként működött. A szabályozási bizonytalanság továbbra is komoly kockázatot jelent. A kormányok és a pénzügyi hatóságok világszerte próbálják eldönteni, hogyan osztályozzák az NFT-ket: művészeti alkotásnak, gyűjtői tárgynak vagy értékpapírnak tekintendők-e. Ha az NFT-ket értékpapírként sorolják be, az komoly következményekkel járna a kibocsátókra és a kereskedőkre nézve, beleértve a szigorúbb megfelelőségi követelményeket és a jogi felelősséget.

Ez a bizonytalanság elrettenti a nagyobb intézményi befektetőket, és korlátozza az NFT piac mainstream elfogadottságát. Amíg nem tisztázódik a jogi keret, addig az NFT projektek folyamatosan egy lehetséges szabályozási „csapás” árnyékában működnek, ami gátolja a hosszú távú tervezést és az innovációt.

A hosszútávú vízió hiánya a gyors profit reményében

Végül, de nem utolsósorban, sok NFT projekt a gyors profitra, nem pedig a hosszú távú vízióra és fenntartható növekedésre fókuszált. A fejlesztők gyakran csak a kezdeti „mint” fázisra koncentráltak, abban reménykedve, hogy gyorsan el tudják adni az összes tokent, majd eltűnnek. Ez a szemléletmód az alapvető oka annak, hogy a projektek nem voltak képesek túlélni a kezdeti hype-ot és a piaci ingadozásokat.

A sikeres vállalkozások – legyenek azok hagyományosak vagy blokklánc alapúak – egyértelmű célokkal, értékteremtéssel és folyamatos fejlesztéssel rendelkeznek. A legtöbb NFT projektből azonban hiányzott ez a mélység, és nem tudtak alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez vagy a felhasználói elvárásokhoz. A hiányos roadmap vagy a teljesíthetetlen ígéretek mind-mind a hosszú távú elkötelezettség hiányát jelezték.

Mit tanulhatunk a kudarcokból? A jövő útja

Bár a legtöbb NFT projekt kudarcot vallott, ez nem jelenti azt, hogy az egész koncepció értéktelen lenne. Épp ellenkezőleg, a piac egyfajta tisztulási folyamaton ment keresztül. A kudarcok rávilágítottak arra, hogy mi hiányzott: valós utility, erős és fenntartható közösség, tapasztalt és elkötelezett csapat, átlátható kommunikáció, valamint egy hosszú távú vízió.

A jövőben várhatóan a „valódi” NFT projektek fognak előtérbe kerülni, amelyek túlmutatnak a digitális művészet puszta gyűjtésén. Látni fogunk NFT-ket, amelyek digitális identitásként, belépőként eseményekre, tulajdonjogot igazoló dokumentumként (pl. ingatlan), játékokban lévő egyedi tárgyakként, vagy a web3-as platformokhoz való hozzáférés kulcsaként funkcionálnak majd. Azok a projektek, amelyek képesek a blokklánc technológia erejét kihasználni valós problémák megoldására és értékes szolgáltatások nyújtására, azoknak van esélyük a túlélésre és a hosszú távú sikerre.

Összegzés: Az NFT piac érése és a jövő lehetőségei

Az NFT piac a vadnyugati aranyláz fázisából egy érettebb, de kegyetlenebb korszakba lépett. A tömeges kudarcok nem a technológia, hanem a rossz implementáció, a spekuláció és a túlzott hype számlájára írhatók. A kezdeti sokk után a piac lassan kezd magára találni, és a befektetők, fejlesztők egyaránt tanultak a hibákból.

A túlélő és jövőbeli sikeres NFT projektek azok lesznek, amelyek értékteremtőek, relevánsak, és a közösség bevonásával építenek fenntartható ökoszisztémát. Az NFT-k ereje a digitális tulajdonjogban és a decentralizációban rejlik, és ha ezt felelősségteljesen és innovatívan használják ki, mégiscsak forradalmasíthatják a digitális világot. Azonban az úton sokan elbuktak, és ez a lecke mindenki számára tanulságos kell, hogy legyen.