Keresőoptimalizálással (SEO) és online marketinggel foglalkozva valószínűleg nem egyszer találkozott már azzal a frusztráló jelenséggel, hogy a Google Analytics riportokban a „kulcsszavak” szekcióban a megszokott és elvárt keresési kifejezések helyett rendre a „(not provided)” (nem szolgáltatott) felirat dominál. Ez a jelenség sokak számára ad okot fejtörésre, és joggal merül fel a kérdés: miért van ez így, és mit tehetünk, hogy mégis értékes információkhoz jussunk a felhasználók keresési szokásairól?
Ebben a részletes útmutatóban átfogóan vizsgáljuk meg a „(not provided)” kulcsszavak hátterét, okait, hatásait és azokat a stratégiákat, amelyek segítségével továbbra is hatékonyan optimalizálhatjuk weboldalunkat a keresőmotorokra és a felhasználókra.
A „(not provided)” megjelenésének története és okai
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, érdemes visszatekinteni a múltba. Valamikor régen, a 2010-es évek elejéig a Google Analytics teljes részletességgel mutatta meg, hogy a felhasználók milyen kulcsszavakra keresve jutottak el weboldalunkra. Ez aranybánya volt a SEO szakemberek és marketingszakértők számára, hiszen pontosan láthattuk, mi érdekli a látogatókat, és ennek alapján finomhangolhattuk tartalmainkat, stratégiánkat.
A váltás: HTTPS és az adatvédelem előtérbe kerülése
A változás 2011 októberében kezdődött, amikor a Google bejelentette, hogy a bejelentkezett (pl. Gmail-fiókkal) felhasználók keresési lekérdezéseit titkosítani fogja. Ez azt jelentette, hogy az ilyen felhasználók által generált keresések nem fognak megjeleníteni kulcsszavakat a Analyticsben, hanem a már ismert „(not provided)” feliratot mutatják. Akkoriban ez még viszonylag kis szeletét érintette a teljes organikus forgalomnak.
A fordulópont 2013-ban érkezett el, amikor a Google bevezette, hogy szinte minden keresési lekérdezést, függetlenül attól, hogy a felhasználó be van-e jelentkezve vagy sem, titkosított kapcsolaton (HTTPS) keresztül bonyolít le. Ezt követően az organikus kulcsszavak adatainak túlnyomó része – egyes becslések szerint akár 90-95%-a is – eltűnt a Google Analyticsből, és átadta helyét a rettegett „(not provided)” feliratnak.
Miért tette ezt a Google? – A felhasználói adatvédelem a középpontban
A Google hivatalos álláspontja szerint ennek a lépésnek az elsődleges oka a felhasználói adatvédelem megerősítése. Bár a weboldaltulajdonosok számára ez komoly információveszteséget jelentett, a Google azzal érvelt, hogy a felhasználók privát adatait, beleértve a keresési lekérdezéseket is, meg kell védeni a potenciális visszaélésektől és lehallgatástól. A HTTPS kapcsolat titkosítja az adatforgalmat a felhasználó böngészője és a Google szerverei között, és amikor a felhasználó egy titkosított Google keresési eredményoldalról kattint át egy weboldalra, a keresési kulcsszó információja nem kerül továbbításra a céloldalnak.
Ez a döntés összhangban van a szélesebb körű internetes trenddel, amely a fokozott biztonságra és a felhasználók személyes adatainak védelmére helyezi a hangsúlyt. Gondoljunk csak a GDPR-ra és más adatvédelmi szabályozásokra, amelyek egyre szigorúbbá válnak. A Google ezen lépése tehát egy hosszú távú stratégia része volt, nem csupán egy pillanatnyi döntés.
Technikai magyarázat: Hogyan működik a „(not provided)”?
Amikor egy felhasználó keres egy kifejezésre a Google-ben, a böngészője egy kérést küld a Google szervereinek. Ha ez a kérés HTTPS-en keresztül történik (ami ma már az alapértelmezett), a teljes kommunikáció titkosított. A Google elküldi a keresési eredményeket, és amikor a felhasználó rákattint az egyik organikus linkre, a böngésző átirányítja őt a céloldalra.
A böngésző ebben a folyamatban elküld egy „referrer” (hivatkozó) információt a céloldalnak, amely elvileg tartalmazná a keresőmotor címét és a keresési kulcsszót. Azonban, ha a keresés HTTPS-en keresztül történt (ami a Google esetében mindig így van), a Google szándékosan eltávolítja a kulcsszó-paramétert ebből az információból, vagy lecseréli azt a „(not provided)” értékre, mielőtt azt továbbítaná az Analyticsnek. Ezzel biztosítja, hogy a weboldal tulajdonosa ne lássa a felhasználó pontos keresési lekérdezését, még akkor sem, ha az ő weboldala is HTTPS-en fut.
A „(not provided)” hatása a SEO-ra és a digitális marketingre
A kulcsszavak láthatatlanná válása jelentős kihívás elé állította a SEO és digitális marketing szakértőket. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb hatásokat:
- Részletes kulcsszóadatok elvesztése: A legnyilvánvalóbb hatás, hogy már nem láthatjuk, melyik konkrét kulcsszó hozott forgalmat egy adott oldalra, vagy mely kulcsszavak konvertáltak. Ez megnehezíti a célzott kulcsszóstratégiák kialakítását.
- A felhasználói szándék megértésének nehézségei: Régen a kulcsszavak segítségével könnyedén megfejthettük a felhasználók szándékát (pl. információs, tranzakciós, navigációs). A „(not provided)” világában ezt csak közvetett adatokból tudjuk következtetni.
- Tartalomoptimalizálási kihívások: Nehezebb azonnali visszajelzést kapni arról, hogy egy adott tartalom mennyire sikeresen céloz meg bizonyos kulcsszavakat és felhasználói igényeket.
- ROI mérésének bonyolultsága: A konverziók kulcsszavakhoz való közvetlen hozzárendelése sokkal összetettebbé vált, ami megnehezíti a marketing kampányok megtérülésének pontos mérését.
- Hagyományos SEO módszerek átalakulása: A puszta kulcsszósűrűségre és a „keyword stuffingra” épülő stratégiák még inkább értelmüket vesztették, a hangsúly a témakörökön, a felhasználói élményen és a minőségi tartalmon lett.
Hogyan szerezzünk vissza kulcsszó-insightokat? – Alternatív stratégiák és eszközök
Bár a „(not provided)” egy valós korlát, számos módszer és eszköz áll rendelkezésünkre, hogy továbbra is értékes információkhoz jussunk az organikus keresési forgalmunkról és a felhasználói viselkedésről. A kulcs a különböző adatforrások okos kombinációja.
1. Google Search Console (GSC) – A legfontosabb alternatíva
A Google Search Console (korábbi nevén Google Webmaster Tools) vált a kulcsszó-adatok elsődleges forrásává. Itt továbbra is láthatjuk, hogy mely kulcsszavakra keresve jelenik meg weboldalunk a Google találati listáin, mennyi megjelenést (impressziót) és kattintást (click) kap, valamint milyen az átlagos pozíciója (average position) és átkattintási aránya (CTR). Fontos megérteni a különbséget:
- Google Search Console: Azt mutatja meg, milyen keresési lekérdezésekre jelent meg a weboldalunk a Google-ben, és mennyi kattintást kapott a Google találati listáján.
- Google Analytics: Azt mutatja meg, mi történt a weboldalunkon, miután a felhasználó rákattintott egy linkre a Google találati listájáról (vagy más forrásból).
Bár a GSC nem kapcsolja össze a kulcsszavakat közvetlenül a GA-beli munkamenetekkel és konverziókkal, rendkívül értékes insightokat nyújt a kulcsszó-teljesítményről. Használjuk arra, hogy azonosítsuk az alulteljesítő kulcsszavakat, a lehetséges új kulcsszó lehetőségeket és a tartalom optimalizálási területeket.
2. Google Ads (korábbi nevén Google AdWords)
Ha fizetett hirdetéseket (PPC kampányokat) futtat a Google Ads platformon, akkor itt továbbra is részletes kulcsszó adatokat láthat. Ezek az adatok bár fizetett forgalomból származnak, gyakran jó indikátorként szolgálhatnak az organikus keresési szándékok megértéséhez, különösen a tranzakciós jellegű kulcsszavak esetében.
3. Google Analytics: Céloldal elemzése (Landing Pages)
Bár a kulcsszavak hiányoznak, a Google Analytics továbbra is megmutatja, melyek a legnépszerűbb céloldalak (Landing Pages) az organikus forgalomból. Ez rendkívül hasznos! Ha tudjuk, mely oldalra érkezett a felhasználó, gyakran következtetni tudunk a keresési szándékára. Például, ha egy termékoldalra érkezik valaki, valószínűleg vásárlási szándéka van; ha egy blogposztra, akkor információt keres. Kombináljuk ezt a GSC adataival: nézzük meg a GSC-ben, hogy mely kulcsszavak vezettek az adott céloldalra.
4. Google Analytics: Belső keresés elemzése (Site Search)
Ha weboldala rendelkezik belső keresőfunkcióval, feltétlenül állítsa be annak nyomon követését a Google Analyticsben. Ez az adatforrás felbecsülhetetlen értékű lehet, mert pontosan megmutatja, mit keresnek a felhasználók, miután már megérkeztek a weboldalára. Ez közvetlenül jelzi az érdeklődési körüket, a hiányzó tartalmat, vagy a navigációs problémákat.
5. Google Trends
A Google Trends egy ingyenes eszköz, amely segít felmérni a kulcsszavak népszerűségét az idő múlásával. Ezen kívül releváns és kapcsolódó keresési lekérdezéseket is javasol, amelyek segíthetnek új tartalomötleteket találni és megérteni a szezonális ingadozásokat.
6. Harmadik féltől származó SEO eszközök
Számos professzionális SEO eszköz (pl. SEMrush, Ahrefs, Moz, Ubersuggest) létezik, amelyek segítenek a kulcsszókutatásban és a versenytárselemzésben. Ezek az eszközök becsléseket adnak a kulcsszavak forgalmára, nehézségére és a weboldal pozícióira. Bár nem mutatnak valós Analytics adatokat az Ön weboldaláról, nagyszerűek a piaci trendek és a versenytársak stratégiáinak felmérésére.
7. Tartalom és Felhasználói élmény (UX) fókusz
A „(not provided)” korszakában még inkább felértékelődik a minőségi tartalom és a kiváló felhasználói élmény. Fókuszáljon arra, hogy átfogó, releváns és értékes tartalmat hozzon létre, amely kielégíti a felhasználók igényeit, nem csak egy-egy kulcsszóra optimalizálva. Gondoljon a tartalom „témaköreire” (topic clusters) és a hosszú távú (long-tail) kulcsszavakra.
- Célközönség megértése: Ismerje meg mélyen célközönségét, demográfiai adatait, fájdalompontjait és kérdéseit.
- Témakör-alapú tartalomstratégia: Ahelyett, hogy egyedi kulcsszavakra vadászna, építsen tartalmat szélesebb témakörök köré. Hozzon létre alapvető (pillar) tartalmakat, amelyeket kisebb, kapcsolódó blogposztokkal támogat.
- Kérdések megválaszolása: Gondoljon arra, milyen kérdéseket tesznek fel a felhasználók, és adja meg a válaszokat a tartalmában. Használja a „People Also Ask” szekciót a Google találati oldalakon.
- Strukturált adatok (Schema Markup): Segítsen a Google-nek jobban megérteni a tartalom jelentését a strukturált adatok használatával.
A jövő és a gondolkodásmód változása
Valószínű, hogy a Google nem fog visszatérni a régi, részletes kulcsszóadatok szolgáltatásához. Az adatvédelem iránti igény csak növekedni fog, és a technológia is ebbe az irányba halad. Ez azt jelenti, hogy nekünk, digitális marketingeseknek is alkalmazkodnunk kell.
A hangsúlynak el kell tolódnia a puszta kulcsszókutatásról a holisztikusabb keresőoptimalizálásra, amely középpontjában a felhasználó, a tartalom minősége és a weboldal általános tekintélye (domain authority) áll. Ahelyett, hogy egyetlen kulcsszóra optimalizálnánk, gondoljunk inkább a felhasználó útjára (user journey), a szándékára, és arra, hogyan tudjuk a legátfogóbb és legértékesebb élményt nyújtani a számára.
Összefoglalás
A „(not provided)” kulcsszavak megjelenése a Google Analytics riportokban a felhasználói adatvédelem fokozásának eredménye. Bár kezdetben komoly fejtörést okozott a SEO szakembereknek, a digitális marketing világa alkalmazkodott ehhez a változáshoz. Ma már számos hatékony stratégia és eszköz áll rendelkezésünkre, hogy a hiányzó adatok ellenére is mélyreható insightokat szerezzünk a felhasználói keresési szokásokról és a weboldalunk teljesítményéről.
A kulcs a különböző adatforrások (Google Search Console, Google Ads, belső keresés, céloldal elemzés) kombinálása, a felhasználói élményre és a minőségi, témakör-alapú tartalomra való fókuszálás. Ne feledjük, a Google célja mindig is az volt, hogy a legjobb és legrelevánsabb tartalmat kínálja a felhasználóknak. Ha mi is erre törekszünk, akkor a „(not provided)” korlátai ellenére is sikeresek lehetünk a keresőoptimalizálás terén.
Leave a Reply