Üdvözöllek, Fedora felhasználó! Valószínűleg már te is találkoztál azzal a frusztráló pillanattal, amikor egy régóta használt, vagy éppen egy új, izgalmas szoftvert kerestél a Fedora alapértelmezett tárolóiban, de a dnf install parancs csak egy csalódott üzenetet küldött vissza: „Nincs megfelelő csomag.” Mi történik ilyenkor? Miért van az, hogy egy olyan népszerű és innovatív disztribúció, mint a Fedora, nem tartalmaz minden létező szoftvert az alapértelmezett kínálatában? A válasz nem egyszerű, de mélyen gyökerezik a Fedora filozófiájában, elveiben és a nyílt forráskódú ökoszisztéma összetettségében. Ebben a cikkben feltárjuk az okokat, és bemutatjuk, hol találhatod meg azokat az alkalmazásokat, amelyekre szükséged van.
A Fedora filozófiája: A nyílt forráskódú elkötelezettség
A Fedora Project a Red Hat közösségi hátterű és szponzorált kísérleti platformja. Célja, hogy élvonalbeli, nyílt forráskódú technológiákat és innovációkat mutasson be. Ez a „nyílt forráskódú elkötelezettség” a Fedora létének alapköve, és minden döntésüket befolyásolja, különösen ami a szoftverek felvételét illeti az alapértelmezett tárolókba.
1. Szigorú licencpolitikák: Csak szabad és nyílt forráskódú szoftverek
A Fedora egyik legfontosabb alapelve, hogy csak és kizárólag olyan szoftvereket terjeszt, amelyek megfelelnek a szabad szoftver és a nyílt forráskód definíciójának. Ez azt jelenti, hogy minden szoftvernek, amely az alap tárolókba kerül, rendelkeznie kell egy megfelelő, nyílt forráskódú licenccel (pl. GPL, MIT, BSD). Ennek következtében számos népszerű, de zárt forráskódú vagy licenc-szempontból problematikus alkalmazás eleve kizárásra kerül. Gondoljunk például a Microsoft Office-ra, az Adobe Photoshop-ra, vagy akár sok játékra, amelyek mind proprietáris, azaz zárt forráskódú szoftverek.
2. Szabadalmi és jogi aggályok: A „szennyezett” szoftverek kizárása
A licencelés mellett a szabadalmak is komoly fejtörést okozhatnak. Számos multimédiás kodek, mint például az MP3, a H.264 (videó) vagy az AAC (hang), szabadalmakkal védett technológiákat használ. Bár az ilyen kodekek implementációja lehet nyílt forráskódú (pl. FFmpeg), a szabadalmi díjak vagy a szabadalomsértési perek lehetősége miatt a Fedora nem terjesztheti ezeket az alap tárolóiban. Ha a Fedora megtenné, jogi kockázatnak tenné ki magát és a fejlesztőket. Ezért van az, hogy az alaprendszer telepítése után gyakran nem tudsz azonnal bizonyos videófájlokat lejátszani vagy streamelni.
3. „Upstream First” filozófia: A projekt eredetiségének tisztelete
A Fedora erősen támogatja az „Upstream First” elvet. Ez azt jelenti, hogy ha egy hibát vagy egy új funkciót szeretnének bevezetni egy szoftverbe, akkor azt először magában az eredeti (upstream) projektben próbálják megvalósítani, nem pedig csak a Fedora csomagban javítani. Ez biztosítja, hogy a Fedora a lehető legközelebb maradjon a projekt eredeti állapotához, csökkenti a karbantartási terheket, és hozzájárul az egész nyílt forráskódú ökoszisztéma fejlődéséhez. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha egy projekt nem aktív, vagy nem fogad el bizonyos változtatásokat, akkor az adott szoftver nehezebben kerül be a Fedora tárolókba.
4. Karbantartási kapacitás és minőségbiztosítás
A Fedora egy hatalmas, de mégis közösségi alapokon nyugvó projekt. Minden csomagnak, amely bekerül a tárolókba, valakinek karbantartania kell, biztosítania kell a frissítéseket, a hibajavításokat és a kompatibilitást a rendszer többi részével. Ha nincs elegendő önkéntes fejlesztő vagy karbantartó egy adott szoftverhez, vagy ha a szoftver minősége, stabilitása nem éri el a Fedora elvárásait, akkor az nem kerül be az alap tárolókba. A biztonság is kiemelt szempont: minden szoftvert alaposan átvizsgálnak, mielőtt a felhasználókhoz kerülne.
5. Redundancia és alternatívák
Néha egy szoftver egyszerűen azért nem kerül be, mert már létezik egy másik, hasonló funkciójú, szabad és nyílt forráskódú alternatíva az alap tárolókban. A Fedora nem akarja feleslegesen duplikálni a funkciókat, inkább a jól bevált, minőségi FOSS (Free and Open Source Software) megoldásokra koncentrál.
Hol találhatók meg a hiányzó szoftverek?
Felmerül a kérdés: ha a Fedora ennyire szigorú, akkor hogyan juthatunk hozzá azokhoz a szoftverekhez, amelyekre a mindennapi életben szükségünk van, mint például a Google Chrome, az NVIDIA driverek, a Zoom vagy a Spotify? Szerencsére a Linux és a Fedora ökoszisztéma számos megoldást kínál erre a problémára.
1. RPM Fusion: A Fedora felhasználók legjobb barátja
Az RPM Fusion egy különálló, harmadik féltől származó tárológyűjtemény, amelyet a Fedora közösség tagjai tartanak fenn, de nem hivatalosan a Fedora Project része. Ez a tárolórendszer áthidalja a Fedora szigorú licencpolitikája és a felhasználói igények közötti szakadékot. Az RPM Fusion három fő kategóriába sorolja a szoftvereket:
- Free (Szabad): Olyan nyílt forráskódú szoftverek, amelyek jogi okok (pl. szabadalmi korlátozások) miatt nem kerülhetnek be a hivatalos Fedora tárolókba (pl. multimédia kodekek, mint az FFmpeg, vagy a VLC média lejátszó).
- Nonfree (Nem szabad): Olyan szoftverek, amelyek zárt forráskódúak, de szabadon terjeszthetők (pl. NVIDIA grafikus illesztőprogramok, Broadcom Wi-Fi driverek, vagy bizonyos szoftverek, mint a Google Chrome, bár az utóbbi gyakran saját tárolóval rendelkezik).
- Tainted (Szennyezett, korábban Tainted Free és Tainted Nonfree): Ez a kategória korábban olyan szoftvereket tartalmazott, amelyek szabadalmi vagy egyéb jogi aggályok miatt problémásak lehetnek bizonyos régiókban. Manapság az RPM Fusion Free és Nonfree tárolók már magukban foglalják ezeket a szoftvereket is, egyszerűsítve a felhasználó dolgát.
Az RPM Fusion tárolók engedélyezése általában az első lépés, amit egy Fedora telepítés után megtesznek a felhasználók, hogy hozzáférjenek a teljes multimédiás funkcionalitáshoz és a proprietáris hardver illesztőprogramokhoz. Ezek telepítése viszonylag egyszerű parancsokkal történik, és biztonságosnak tekinthető, mivel a közösség aktívan fenntartja őket.
sudo dnf install https://download1.rpmfusion.org/free/fedora/rpmfusion-free-release-$(rpm -E %fedora).noarch.rpm
sudo dnf install https://download1.rpmfusion.org/nonfree/fedora/rpmfusion-nonfree-release-$(rpm -E %fedora).noarch.rpm2. Flatpak és Flathub: A univerzális csomagkezelés jövője
A Flatpak egy modern, univerzális csomagformátum, amely alkalmazásokat és azok függőségeit tartalmazza egy izolált környezetben (sandbox). Ez azt jelenti, hogy az alkalmazások külön futnak a rendszer többi részétől, növelve a biztonságot és a stabilitást. A Flathub pedig a Flatpak alkalmazások legnagyobb központosított tárolója. Számos népszerű, zárt forráskódú alkalmazás érhető el a Flathubon, például a Spotify, Zoom, Microsoft Teams, Discord, VLC, GIMP, és sok más.
A Fedora alapértelmezetten támogatja a Flatpak-ot, és a GNOME Software (szoftverközpont) is képes közvetlenül telepíteni alkalmazásokat a Flathubról (a Flathub tároló hozzáadása után). Ez egyre népszerűbb módszer, mivel kiküszöböli a disztribúció-specifikus csomagolás bonyolultságát és a licencproblémákat, hiszen a Flatpak az alkalmazás fejlesztőjétől érkezik, nem a Fedora közösségétől.
flatpak remote-add --if-not-exists flathub https://flathub.org/repo/flathub.flatpakrepo
flatpak install flathub com.spotify.Client3. Snap: A Canonical által fejlesztett alternatíva
Hasonlóan a Flatpak-hoz, a Snap is egy univerzális csomagformátum, amelyet a Canonical (az Ubuntu mögött álló cég) fejlesztett ki. Bár a Snap rendszert jobban integrálták az Ubuntuval, Fedora alatt is használható. A Flathubhoz hasonlóan a Snap Store is számos proprietáris és nyílt forráskódú alkalmazást kínál. Azonban a Fedora közösség általában a Flatpakot preferálja az open-source alapelvek és a decentralizáltabb természet miatt, így a Snap telepítése és használata a Fedora alatt kevésbé elterjedt.
sudo dnf install snapd
sudo systemctl enable --now snapd.socket
sudo ln -s /var/lib/snapd/snap /snap
sudo snap install spotify4. AppImage: Hordozható alkalmazások
Az AppImage egy másik hordozható formátum, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen fájlként letölts és futtass szoftvereket. Nincs szükség telepítésre, és a legtöbb disztribúción működik. Ideális olyan szoftverekhez, amelyek ritkán frissülnek, vagy ha nem akarsz extra tárolókat hozzáadni a rendszeredhez. Az AppImage fájlokat általában a szoftver fejlesztőjének weboldaláról lehet letölteni, futtathatóvá tenni, majd egyszerűen elindítani.
5. Közvetlen letöltés és harmadik féltől származó tárolók
Bizonyos szoftverek, mint például a Google Chrome vagy a VS Code, saját hivatalos tárolókat biztosítanak Linux disztribúciókhoz, beleértve a Fedorát is. Ezeket a tárolókat általában egyszerűen hozzá lehet adni a DNF (Fedora csomagkezelő) rendszerhez, így a szoftver automatikusan frissülni fog. Mindig légy óvatos harmadik féltől származó tárolók hozzáadásával, és csak megbízható forrásokból származóakat használj! Olvasd el a szoftver hivatalos dokumentációját a tároló hozzáadásával kapcsolatos utasításokért.
Például Google Chrome esetén:
sudo dnf config-manager --add-repo https://dl.google.com/linux/chrome/rpm/stable/x86_64/google-chrome.repo
sudo dnf install google-chrome-stableA Fedora útja és a felhasználói igények metszéspontja
A Fedora Project egyértelműen elkötelezett a nyílt forráskódú ideálok és a technológiai innovációk iránt. Ez a szigorú megközelítés biztosítja a rendszer tisztaságát, stabilitását és a közösség által fenntartott minőséget. Ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy a felhasználóknak gyakran szükségük van proprietáris szoftverekre és kodekekre a mindennapi munkához és szórakozáshoz.
Éppen ezért a Fedora közösség aktívan támogatja és elfogadja az olyan kiegészítő tárolók létezését, mint az RPM Fusion, és szorosan együttműködik az olyan technológiákkal, mint a Flatpak. Ezek a megoldások lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy rugalmasan bővítsék rendszerüket anélkül, hogy a Fedora alapfilozófiájából engednének. Ez egy pragmatikus megközelítés, amely tiszteletben tartja a szoftverszabadság elvét, miközben kiszolgálja a modern felhasználók gyakorlati igényeit.
Összefoglalás
Amikor legközelebb nem találsz egy szoftvert a Fedora alap tárolókban, már tudni fogod, hogy ez nem egy hiba, hanem egy tudatos döntés eredménye. A licencelés, a szabadalmi jogok, a karbantartási kapacitás és a nyílt forráskódú alapelvek mind szerepet játszanak ebben. De szerencsére a Linux ökoszisztéma gazdag és sokszínű, és számos alternatívát kínál a „hiányzó” szoftverek beszerzésére. Az RPM Fusion, a Flathub/Flatpak és más lehetőségek révén a Fedora továbbra is egy rendkívül sokoldalú és használható disztribúció marad, amely a szabadság és a funkcionalitás tökéletes egyensúlyát kínálja a felhasználóknak.
Leave a Reply