A 2011-es év fordulópontot jelentett a Nokia számára. Miközben a cég a Windows Phone platformra való átállást készítette elő, továbbra is szükség volt versenyképes Symbian készülékekre. Különösen a megfizethetőbb árkategóriában. Erre az igényre válaszul született meg a Nokia 500. A 2011 augusztusában bejelentett okostelefon fő vonzerejét a marketingben a gyors, 1 GHz-es processzor jelentette. Ezt kombinálták a modern Symbian Anna (később Nokia Belle) operációs rendszerrel, kapacitív érintőképernyővel és színes, cserélhető hátlapokkal. A Nokia 500 célja az volt, hogy a sebesség és az okos funkciók élményét eljuttassa a tömegekhez. De vajon a valóságban is beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
Megjelenés és a „gigahertzes” ígéret: Sebesség mindenkinek?
A Nokia 500 2011 harmadik-negyedik negyedévében került a boltokba. Egy olyan időszakban, amikor a piacon egyre-másra jelentek meg az 1 GHz-es processzorral szerelt Androidos okostelefonok. Még a középkategóriában is. A Nokia számára fontos volt, hogy a Symbian platform se maradjon le ebben a „sebességháborúban”. Legalábbis papíron. Az 1 GHz-es órajel komoly marketingértékkel bírt. Azt sugallta, hogy a Nokia 500 egy gyors és reszponzív készülék lesz.
A célközönség egyértelműen a fiatalabb vásárlók, a diákok és azok voltak, akik első okostelefonjukat keresték. Vagy egy megfizethetőbb Symbian készülékre szerettek volna váltani. Fontos volt számukra a modern operációs rendszer, a testreszabhatóság (cserélhető hátlapok), az érintőképernyő és a megfelelő sebesség. Az N500 pontosan ezeket ígérte, versenyképes áron.
Dizájn: Színes, kompakt és testreszabható külső
Az N500 dizájnja a fiatalos lendületet és a testreszabhatóságot tükrözte. Egy klasszikus „candybar” (szelet) érintőképernyős formátumot kapott. Készülékháza teljes egészében műanyagból készült. Kompakt méretei (kb. 111.3 x 53.8 x 14.1 mm) és könnyű súlya (kb. 93 gramm) révén kényelmesen használható és hordozható volt.
Legjellegzetesebb dizájneleme a cserélhető hátlapok rendszere volt. A telefonhoz gyakran több (általában kettő) különböző színű hátlapot is mellékeltek a dobozban. Így a felhasználók könnyedén változtathatták a készülék megjelenését hangulatuknak vagy stílusuknak megfelelően. Számos élénk és visszafogottabb színben volt elérhető. Az előlapon a kijelző alatt a három szokásos Symbian fizikai gomb (hívásindítás, menü, hívásbefejezés/bekapcsolás) kapott helyet. A dizájn összességében egyszerű, funkcionális és vidám volt.
Kijelző: Kapacitív érintés, de TFT technológiával
Az N500 egy 3.2 inch átlójú kapacitív érintőképernyőt kapott. Ez a méret jó kompromisszumot jelentett a használhatóság és a kompaktság között. A kapacitív technológia nagy előrelépés volt a korábbi rezisztív kijelzőkhöz képest. Érzékenyebb, pontosabb és gördülékenyebb érintéses vezérlést tett lehetővé. Támogatta az alapvető többujjas gesztusokat is.
A kijelző felbontása nHD (360 x 640 pixel) volt. Ez ebben a méretkategóriában megfelelő élességet biztosított. A panel technológiája azonban standard TFT LCD volt. Nem pedig a drágább Nokia modellekben használt AMOLED. Ez azt jelentette, hogy a kontrasztarány, a fekete szín mélysége és a betekintési szögek elmaradtak az AMOLED panelekétől. A képminőség összességében elfogadható volt a kategóriában. De nem kiemelkedő.
Kamera: 5 megapixel, de komoly kompromisszumokkal
A kamera terén az N500 papíron jól hangzott az 5 megapixeles felbontásával. Azonban a gyakorlatban ez a kamera jelentős kompromisszumokkal rendelkezett:
- Fixfókusz (Fixed Focus / EDoF): Nem volt autofókusz. Így nem lehetett vele éles közeli képeket készíteni. Csak távolabbi témákra volt optimalizálva.
- Vaku hiánya: Nem volt semmilyen beépített vaku. Ez rendkívül korlátozta a kamera használhatóságát beltérben vagy gyenge fényviszonyok között.
Ezek a hiányosságok azt jelentették, hogy az 5 megapixeles felbontás ellenére a kamera csak nagyon alapvető fotózási feladatokra volt alkalmas. Napsütéses időben, távolabbi témákról lehetett vele elfogadható képeket készíteni. De rossz fényviszonyok között vagy közeli képeknél használhatatlan volt. Videófelvételre VGA (640 x 480 pixel) felbontásban, de csak 15 képkocka/másodperc sebességgel volt képes. Előlapi kamera sem volt. A kamera egyértelműen a költségcsökkentés áldozata lett.
Operációs rendszer: Symbian Anna és Belle – modern élmény elérhető áron
Az N500 egyik legnagyobb vonzereje az volt, hogy a Nokia legfrissebb Symbian verzióit futtatta. Gyárilag Symbian Annával érkezett. Később pedig megkapta a Nokia Belle frissítést is. Ez azt jelentette, hogy a felhasználók egy megfizethető készüléken élvezhették a modernizált Symbian felület előnyeit:
- Testreszabható kezdőképernyők widgetekkel (Belle esetén átméretezhetőek és szabadon elhelyezhetőek).
- Legördülő értesítési sáv gyorskapcsolókkal (Belle).
- Új ikonok, frissített vizuális megjelenés.
- Fejlett multitasking.
- Jobb webböngésző.
- Hozzáférés az Ovi Store alkalmazásboltjához.
Az Anna és Belle rendszerek sokkal felhasználóbarátabbá és modernebbé tették a Symbian élményt. Az N500 révén ezek a fejlesztések egy szélesebb közönség számára váltak elérhetővé.
Hardver és teljesítmény: Az 1 GHz-es ígéret és a GPU hiánya
A Nokia N500 marketingjében központi szerepet kapott az 1 GHz-es processzor. Ez egy ARM11 architektúrájú CPU volt. Papíron ez jelentős sebességnövekedést ígért a korábbi 680 MHz-es Symbian telefonokhoz képest. A készülék 256 MB RAM memóriával is rendelkezett. Ami szintén jónak számított.
Azonban a valós teljesítmény árnyaltabb volt. Kiderült ugyanis, hogy az N500 processzora mellett nem volt dedikált grafikus gyorsító (GPU). Ellentétben a 680 MHz-es N8/C7/E7/E6 modellekkel, amelyek rendelkeztek Broadcom GPU-val. Ez azt jelentette, hogy bár a processzor maga gyors volt, a grafikus feladatokat (pl. a felhasználói felület animációi, játékok, videók) a CPU-nak kellett szoftveresen elvégeznie.
Ennek eredményeként:
- Az általános rendszersebesség és az alkalmazások futtatása valóban gyorsabb lehetett bizonyos esetekben.
- De a felhasználói felület gördülékenysége, az animációk simasága nem feltétlenül javult. Sőt, néha akadozhatott.
- A grafikailag intenzívebb játékok teljesítménye gyenge volt.
Az 1 GHz-es processzor tehát nem hozta meg azt az átütő teljesítménynövekedést, amit a marketing sugallt. A GPU hiánya szűk keresztmetszetet jelentett.
Kapcsolatok: Meglepően teljes körű kínálat a kategóriában
A kapcsolódási lehetőségek terén az N500 kifejezetten jól felszerelt volt az árkategóriájához képest:
- Hálózat: Pentaband 3G (globális HSDPA 14.4 Mbps / HSUPA 5.76 Mbps!). Négysávos GSM/EDGE. Ez kiemelkedően gyors mobilnetet jelentett.
- Helyi kapcsolat: Wi-Fi (802.11 b/g) és Bluetooth 2.1 (A2DP).
- Helymeghatározás: Integrált GPS (A-GPS).
- Vezetékes kapcsolat: Micro-USB port (töltés és adatátvitel).
- Hang: Standard 3.5 mm-es audio jack.
A gyors HSDPA/HSUPA és a Wi-Fi megléte nagy pluszpont volt. Lehetővé tette a kényelmes böngészést és online kapcsolattartást. A GPS pedig az ingyenes Nokia Maps navigációt tette lehetővé.
Memória és tárhely: Beépített alap, bővíthető szabadság
Az N500 2 GB beépített belső tárhellyel rendelkezett. Ez már önmagában is használható mennyiség volt alkalmazások és adatok számára. Ezt tovább lehetett bővíteni MicroSD memóriakártyával, hivatalosan akár 32 GB-ig. Ez a kombináció bőséges és rugalmas tárhelyet biztosított a felhasználóknak.
Akkumulátor: Megbízható üzemidő a mindennapi használatra
Az energiaellátásról egy Nokia BL-4U típusú, 1110 mAh kapacitású Lítium-Ion akkumulátor gondoskodott. Ez ugyanaz a telep volt, mint az E66-ban. Tekintettel a hardverre és a kijelző méretére, ez az akkumulátor jó üzemidőt biztosított. Átlagos használat mellett a telefon kényelmesen kibírta a napot, de akár többet is. Az akkumulátor cserélhető volt.
Örökség: Gyors Symbian a tömegeknek – felemás sikerrel
A Nokia 500 egy érdekes kísérlet volt a Nokia részéről. Megpróbálta a gyorsabb processzort és a modern Symbian Anna/Belle élményt eljuttatni egy megfizethetőbb árkategóriába. Papíron a specifikációk (1GHz CPU, 5MP kamera, HSDPA+, Wi-Fi, GPS) rendkívül vonzóak voltak.
Azonban a valós teljesítményt beárnyékolta a dedikált GPU hiánya. A fixfókuszos, vaku nélküli kamera pedig komoly kompromisszum volt. Ennek ellenére a telefon népszerű lett. Különösen azokban a régiókban, ahol az árérzékenység fontos szempont volt. Sokak számára ez volt az első megfizethető okostelefon modern rendszerrel és jó kapcsolódási lehetőségekkel. Öröksége abban rejlik, hogy megmutatta a Nokia törekvését a Symbian életben tartására a középkategóriában is. De egyben rávilágított a hardveres kompromisszumok veszélyeire is.
Összegzés: Az 1 GHz-es ígéret és a valóság
A Nokia 500 egy megfizethető Symbian Anna/Belle okostelefon volt. Amelyet a gyors, 1 GHz-es processzorával hirdettek. Kapacitív érintőképernyőt, cserélhető színes hátlapokat, 5 megapixeles fixfókuszos kamerát (vaku nélkül) és kiváló kapcsolódási lehetőségeket (HSDPA+, Wi-Fi, GPS) kínált. Bővíthető memóriával és jó akkumulátor-üzemidővel rendelkezett. Azonban a felhasználói élményt némileg rontotta a dedikált grafikus gyorsító hiánya. Ami miatt a teljesítmény nem mindig érte el a várt szintet. És a kamera is komoly kompromisszumokkal bírt. Összességében a Nokia 500 egy ellentmondásos, de sokak számára vonzó készülék volt. Amely sikeresen hozta el a modern Symbian élményt egy szélesebb közönség számára. De nem volt hibátlan.
Leave a Reply