A Nokia N-sorozata a 2000-es évek közepén a multimédiás képességekre kihegyezett okostelefonok csúcsát jelentette. 2006 áprilisában a Nokia bemutatta a Nokia N72 modellt. Ez a készülék egy érdekes helyet foglalt el a kínálatban. Lényegében a rendkívül sikeres Nokia N70 újratervezett, átcímkézett változata volt. Bizonyos kulcsfontosságú funkciókat azonban elhagytak belőle. A cél egy divatosabb megjelenésű, talán kedvezőbb árú készülék létrehozása volt. Olyan piacokra szánták, ahol a legújabb hálózati technológiák (mint a 3G) még nem voltak elterjedtek. Vagy ahol a felhasználók számára a stílus fontosabb volt a teljes körű funkcionalitásnál. Ismerjük meg alaposabban ezt a divatos Symbian okostelefont!
Megjelenés és piaci stratégia: Divatfókusz és szegmentáció
A Nokia N72 2006 közepén került a boltokba. Nem hozott technológiai áttörést. Stratégiai szempontból viszont érdekes volt. A Nokia ezzel a modellel egyértelműen a stílusérzékenyebb vásárlókat célozta meg. Illetve azokat a piacokat, ahol a 3G hálózatok és a Wi-Fi még nem voltak általánosak. Lényegében az N70 bevált hardveres és szoftveres alapjait csomagolták egy új, vonzóbb külsőbe. Ezzel egy szélesebb közönség számára tették elérhetővé az N-sorozat élményét.
A készülék gyakran élénk, divatos színekben volt kapható. Ilyen volt a fényes fekete és a jellegzetes rózsaszín. Ez is a célközönség preferenciáit tükrözte. Az N72 tehát a Nokia platform-újrahasznosítási és piaci szegmentációs stratégiájának egyik példája volt. Egy sikeres termék alapjain hoztak létre egy új, specifikus igényeket kielégítő változatot.
Dizájn: Stílus és a praktikus, aktív lencsevédő csúszka
Az N72 dizájnja jelentősen eltért az N70 kissé konzervatívabb megjelenésétől. A készülékház fényes, csillogó műanyagból készült. A formák lágyabbak, gömbölyítettebbek voltak. A telefon legjellegzetesebb külső jegye a hátlapon található aktív csúszó lencsevédő volt. Ez a mechanizmus nemcsak védte a kamera lencséjét a karcoktól és szennyeződésektől. Hanem a fedél elcsúsztatásával automatikusan aktiválta a kamera alkalmazást is. Ez egy praktikus és stílusos megoldás volt.
A billentyűzet elrendezése és formája is eltért az N70-étől. Az N72 gombjai talán divatosabbak, egyedibb formájúak voltak. Illeszkedtek a telefon általános, stílusosabb koncepciójához. A készülék méretei (kb. 108.8 x 53.3 x 21.8 mm) és súlya (kb. 124 gramm) hasonlóak voltak az N70-éhez. Kényelmesen használható volt egy kézzel is. Összességében az N72 egy látványosabb, divatosabb telefon benyomását keltette, mint elődje.
Kijelző: Megbízható S60 kép a megszokott minőségben
A kijelző terén az N72 nem hozott változást az N70-hez képest. Ugyanazt a 2.1 inch átlójú TFT panelt használta. Felbontása 176 x 208 pixel volt. Képes volt 262 ezer színárnyalat megjelenítésére. Ez a kijelző a Symbian S60 2nd Edition platform standardjának számított.
Képminősége a korában jónak számított. Elég éles volt a szövegek olvasásához. A színek élénkek voltak. Alkalmas volt képek és egyszerűbb videók megtekintésére. Bár felbontása és mérete elmaradt a későbbi S60v3 modellekétől (pl. E70, E90). A maga idejében és kategóriájában teljesen megfelelő vizuális élményt nyújtott.
Kamera: 2 megapixel védett lencsével és LED vakuval
Az N72 megörökölte az N70 2 megapixeles kameráját. Ez a kamera jó minőségűnek számított 2006-ban. Képes volt részletgazdag fényképek készítésére jó fényviszonyok mellett. A kamerát egy LED vaku segítette gyenge fényben. Bár ennek hatótávolsága korlátozott volt. Valószínűleg fixfókuszos volt a kamera. Vagy csak nagyon alapszintű fókuszálási mechanizmussal rendelkezett.
Ahogy korábban említettük, a kamera legnagyobb különlegessége az aktív csúszó lencsevédő volt. Ez praktikus védelmet nyújtott. És gyors hozzáférést biztosított a kamera funkcióhoz. Videófelvételre a készülék CIF (352 x 288 pixel) felbontásban volt képes. Ez megfelelt a korabeli átlagnak. Összességében az N72 kamerája egy jól használható, megbízható egység volt. Alkalmas a mindennapi pillanatok megörökítésére.
Operációs rendszer: Kiforrott Symbian S60v2 platformmal a fedélzeten
A Nokia N72 a Symbian OS 8.1a operációs rendszert futtatta. A felhasználói felület pedig a Series 60 (S60) 2nd Edition, Feature Pack 2 (FP2) volt. Ez a platform a maga idejében rendkívül fejlett és kiforrott volt. Támogatta a multitaskingot, a testreszabható témákat, és széles alkalmazáskínálat volt elérhető rá.
Az S60v2 FP2 felület logikus és viszonylag könnyen kezelhető volt a navigációs gombok segítségével. Stabil és megbízható működést biztosított. Bár 2006-ban már megjelent az újabb S60 3rd Edition platform (pl. az E-sorozatban). Az S60v2 FP2 még mindig erős és versenyképes rendszernek számított. Különösen azokban a szegmensekben, ahová az N72-t szánták.
Multimédia képességek: Zene és rádió a szórakozásért
Az N-sorozatú örökséghez híven az N72 erős multimédiás képességekkel rendelkezett. Beépített sztereó zenelejátszója támogatta a népszerű formátumokat (MP3, AAC, eAAC, eAAC+). Lehetővé tette a felhasználók számára, hogy kedvenc zenéiket magukkal vigyék. A készülék rendelkezett sztereó FM rádióval is. Ez további szórakozási lehetőséget nyújtott.
Videók lejátszására a RealPlayer alkalmazás szolgált. A telefon képes volt kezelni a korabeli mobil videóformátumokat. A multimédiás tartalmak tárolásához memóriakártyára volt szükség (lásd később). A zenehallgatáshoz a Nokia saját Pop-Port csatlakozóján keresztül lehetett fülhallgatót csatlakoztatni. Vagy Bluetooth headsetet használni.
Kapcsolatok: A kompromisszumok árnyékában – 3G és Wi-Fi nélkül
A Nokia N72 legjelentősebb eltérése az N70-hez képest a kapcsolódási lehetőségek terén volt. Míg az N70 egy teljes értékű 3G telefon volt Wi-Fi képességgel (egyes változatokban), addig az N72-ből ezek a funkciók kimaradtak.
Az N72 egy háromsávos GSM (900/1800/1900 MHz) telefon volt. Adatátvitelre a GPRS és az EDGE technológiákat támogatta. Az EDGE már elfogadható sebességet nyújtott böngészéshez és e-mailezéshez. De messze elmaradt a 3G sebességétől. A Wi-Fi hiánya azt jelentette, hogy a gyors internetkapcsolat csak mobilhálózaton keresztül volt elérhető. Nem lehetett otthoni vagy nyilvános Wi-Fi hálózatokra csatlakozni.
További fontos különbség volt az előlapi kamera hiánya. Míg az N70 rendelkezett ilyennel a videóhívásokhoz (3G hálózaton), az N72-ből ez is kimaradt. A készülék rendelkezett Bluetooth 2.0 kapcsolattal. Valamint a már említett Pop-Port csatlakozóval. Ez a jelentős funkcionalitásbeli visszalépés egyértelműen pozicionálta az N72-t. Mint egy alacsonyabb kategóriájú, specifikus piacokra szánt modellt.
Memória és hardver: N70 alapokon, RS-MMC bővítéssel
Az N72 belső hardvere nagyrészt megegyezett az N70-ével. Meghajtásáról egy Texas Instruments OMAP 1710 processzor gondoskodott. Ennek órajele 220 MHz volt. A belső felhasználói memória körülbelül 20 MB volt. Ez rendkívül kevésnek számított. Alkalmazások és adatok tárolására elengedhetetlen volt a memóriabővítés.
A telefon RS-MMC (Reduced Size MultiMediaCard) típusú memóriakártyákat fogadott. Ez egy kisebb méretű változata volt a korábbi MMC kártyáknak. A foglalat gyakran hot-swap képes volt. Vagyis a kártyát a telefon kikapcsolása nélkül is lehetett cserélni. A készülékhez általában egy kisebb kapacitású (pl. 64 MB vagy 128 MB) kártyát mellékeltek. A maximálisan támogatott méret valószínűleg 1 vagy 2 GB volt.
Akkumulátor: Hosszú játékidő és megbízhatóság
Az N72 energiaellátásáról a rendkívül elterjedt és megbízható Nokia BL-5C típusú Lítium-Ion akkumulátor gondoskodott. Ennek kapacitása 970 mAh volt. Mivel a telefonból hiányoztak az energiaigényesebb 3G és Wi-Fi rádiók, az N72 kifejezetten jó üzemidővel rendelkezett.
A felhasználók hosszú beszélgetési és készenléti időre számíthattak. Átlagos használat mellett a telefon akár több napig is kibírta egyetlen feltöltéssel. Ez vonzóvá tette azok számára, akiknek fontos volt a megbízhatóság és a hosszú működési idő.
Az N72 viszonya az N70-hez: Több mint testvérek, de kevesebb funkcióval
Fontos tisztán látni a Nokia N72 és N70 közötti kapcsolatot. Az N72 nem egy teljesen új modell volt. Hanem az N70 hardveres és szoftveres alapjaira épülő, újratervezett változat. A fő különbségek:
- Dizájn: Az N72 divatosabb, fényesebb külsőt kapott, aktív lencsevédővel.
- Kapcsolatok: Az N72-ből hiányzott a 3G és a Wi-Fi.
- Előlapi kamera: Az N72 nem rendelkezett előlapi kamerával.
Ezek a különbségek egyértelműen megmutatták, hogy a Nokia az N72-vel egy másik piaci szegmenst célzott meg. Ahol a legújabb technológiák helyett a dizájn, a stílus és talán az ár volt a fontosabb.
Örökség: Divatos N-sorozatú kompromisszumokkal és tartós népszerűséggel
A Nokia N72 sikeres modell volt a maga célpiacán. Népszerű volt a stílusos megjelenése, a megbízható működése és a jó multimédiás képességei miatt. Bebizonyította, hogy a Nokia képes ugyanazt a technológiai alapot többféleképpen is csomagolni. Különböző felhasználói igények kielégítésére.
Bár technológiai szempontból kompromisszumos megoldás volt (az N70-hez képest). Sok felhasználó számára a divatos külső és a kedvezőbb ár ellensúlyozta a hiányzó funkciókat. Az N72 emlékeztet arra az időszakra, amikor a mobiltelefonok még erősen divatcikkek is voltak. A gyártók nagy hangsúlyt fektettek a megjelenésre és a színekre. Ma kedvelt retró darab, különösen a rózsaszín és fekete változatok.
Összegzés: Stílusos átirat, tudatos kompromisszumokkal
A Nokia N72 egy stílusorientált Symbian S60v2 okostelefon volt. Amely az N70 bevált alapjaira épült. Legfőbb vonzerejét divatos dizájnja, a fényes színváltozatok és az egyedi csúszó lencsevédő adta. Megőrizte az N70 jó 2 megapixeles kameráját, multimédiás képességeit (zene, FM rádió) és kiváló akkumulátor-üzemidejét. Azonban fontos kompromisszumot jelentett a 3G és a Wi-Fi kapcsolat hiánya. Ezzel a Nokia egyértelműen pozicionálta a készüléket. Azoknak szánta, akiknek a stílus és az alapvető okostelefon funkciók fontosabbak voltak a legújabb hálózati technológiáknál. Az N72 egy sikeres példája volt a Nokia piaci szegmentációs stratégiájának. Egy divatos köntösbe bújtatott, megbízható N-sorozatú élményt kínált.
Leave a Reply