A Nokia N76 2007 januárjában, a Las Vegas-i CES kiállításon mutatkozott be. Piacra kerülése az év első felében történt meg. Egyértelmű volt, hogy a Nokia ezzel a modellel közvetlenül a Motorola RAZR V3 által teremtett piacra kívánt betörni. A célközönség a divatérzékeny felhasználók köre volt. Akik egy látványos, vékony és elegáns telefont kerestek. De nem akartak lemondani az okostelefon funkciókról sem.
Az N76 tehát egy „fashion statement” volt. Egy olyan készülék, amelynek elsődleges vonzerejét a külseje adta. A Nokia N-sorozat tagjaként azonban elvárható volt tőle a multimédiás képességek megléte is. A kihívás az volt, hogy mindezt belepréseljék egy rendkívül vékony házba. Ez kompromisszumokkal járt.
Dizájn: Pengeéles elegancia és a RAZR tagadhatatlan hatása
Az N76 dizájnja tagadhatatlanul a Motorola RAZR V3 által ihletett. A rendkívül vékony (kb. 13.7 mm), szögletes kagyló (flip) formátum azonnal felismerhetővé tette. A készülékház fényes műanyagból készült. Gyakran fémes, krómozott hatású díszítőelemekkel egészítették ki. Két fő színváltozatban volt elérhető: egy merész pirosban és egy elegáns feketében.
A telefon külső oldalán egy tükröződő felületű kijelző kapott helyet. Ez kikapcsolt állapotban valóban tükörként funkcionált. Bekapcsolva pedig megjelenítette az időt, a hívóazonosítót és az értesítéseket. Ez alatt dedikált külső zenevezérlő gombok helyezkedtek el. Ezek lehetővé tették a zenelejátszás vezérlését a telefon kinyitása nélkül. Ez egy praktikus és stílusos megoldás volt.
Kinyitva a telefont feltárult a nagyméretű belső kijelző és a lapos, de használható numerikus billentyűzet. A dizájn összességében modern, éles és feltűnő volt. Az N76 valóban kitűnt a tömegből.
Kijelzők: Kettős látvány a kompakt házban
Az N76 két kijelzővel rendelkezett:
-
Külső kijelző: Egy 1.36 inch átlójú TFT panel volt. Felbontása 160 x 128 pixel, 262 ezer színnel. A tükröződő felület alatt helyezkedett el. Elsősorban információk gyors megjelenítésére és a zenelejátszó vezérlésére szolgált.
-
Belső kijelző: Ez volt a fő megjelenítő. Egy 2.4 inch átlójú TFT kijelző. Felbontása QVGA (240 x 320 pixel) volt. Képes volt 16 millió színárnyalat megjelenítésére. Ez a kijelző jó minőségű, éles és élénk képet adott. Alkalmas volt webböngészésre, képnézegetésre és az S60 felület megjelenítésére. Mérete és minősége megfelelt a korabeli közép- és felső kategóriás okostelefonok standardjának.
Kamera: Multimédiás alapok LED vakuval
Az N-sorozat tagjaként az N76 természetesen kapott kamerát. A készülék alsó felének külső oldalán egy 2 megapixeles szenzor helyezkedett el. Ezt egy LED vaku segítette gyenge fényviszonyok között. A kamera valószínűleg fixfókuszos volt. Vagy csak nagyon alapvető fókuszálási képességekkel rendelkezett.
A képminőség átlagosnak volt mondható a 2 megapixeles kategóriában. Jó fényben elfogadható képeket lehetett vele készíteni. Alkalmas volt egyszerűbb megosztásra vagy MMS küldésre. De nem érte el a korabeli csúcskategóriás N-szériás modellek (pl. N95) szintjét. Videófelvételre QVGA (320 x 240 pixel) felbontásban volt képes. Előlapi kamera nem volt a készülékben. A kamera tehát inkább egy alap multimédiás funkció volt. Nem pedig a telefon fő erőssége.
Operációs rendszer és szoftver: Okosság a vékony, stílusos házban
Az N76 a Symbian OS 9.2 operációs rendszert és a Series 60 (S60) 3rd Edition, Feature Pack 1 (FP1) felhasználói felületet futtatta. Ez ugyanaz a platform volt, mint amit a sikeres E66/E71 páros is használt (bár azok később jelentek meg). Az S60v3.1 egy kiforrott, stabil és funkciókban gazdag rendszer volt. Támogatta a multitaskingot, a testreszabható témákat és a széleskörű alkalmazáskínálatot.
A rendszer jól működött a hagyományos numerikus billentyűzettel és a navigációs gombokkal. Az N76 megkapta az N-sorozat standard multimédiás alkalmazásait. Mint a fejlett zenelejátszó, a RealPlayer videólejátszó és a képnézegető. A felhasználói élmény összességében jó volt. A rendszer gyorsan és megbízhatóan működött a rendelkezésre álló hardveren.
Multimédia: Zene a középpontban, külső vezérléssel és 3.5mm jackkel
Az N76 egyértelműen a multimédiás, különösen a zenei képességekre helyezte a hangsúlyt. Ezt mutatták a dedikált külső zenevezérlő gombok. Ezekkel a telefon kinyitása nélkül lehetett elindítani, megállítani a lejátszást, léptetni a számok között. Ez rendkívül kényelmes volt útközben.
A beépített zenelejátszó támogatta az MP3, AAC és más népszerű formátumokat. A készülék rendelkezett sztereó FM rádióval is. Ami pedig igazán nagy pozitívum volt: az N76 megkapta a szabványos 3.5 mm-es audio jack csatlakozót! Ez lehetővé tette bármilyen hagyományos fülhallgató vagy fejhallgató csatlakoztatását adapter nélkül. Óriási előny volt a zenehallgatás szempontjából. Sok más korabeli Nokia (főleg az E-sorozat) még a 2.5 mm-es vagy a Pop-Port csatlakozót használta.
Kapcsolatok: Kompromisszumok a vékonyság oltárán?
A kapcsolódási lehetőségek terén az N76 némi kompromisszumra kényszerült a vékony dizájn miatt. Támogatta a négysávos GSM hálózatokat. Valamint a UMTS/HSDPA (3.5G) kapcsolatot (akár 3.6 Mbps letöltési sebességgel). Ez gyors mobilinternet elérést biztosított. Rendelkezett Bluetooth 2.0 kapcsolattal (A2DP támogatással). Adatátvitelre és töltésre pedig Mini-USB port szolgált.
Azonban két fontos technológia kimaradt:
- Nincs Wi-Fi: Ez 2007-ben már egyre inkább alapelvárás volt egy okostelefonnál. Hiánya korlátozta a gyors és ingyenes internetkapcsolat lehetőségét.
- Nincs GPS: A helymeghatározás funkció is hiányzott. Így navigációra csak külső GPS vevővel volt alkalmas.
Ezek a hiányosságok, különösen a Wi-Fi elhagyása, sok kritikát váltottak ki. Úgy tűnt, a Nokia a dizájn érdekében feláldozott néhány fontos funkciót. Infravörös port sem volt a készülékben.
Memória és teljesítmény: Elegendő erő a mindennapokhoz
Az N76 belső felhasználói memóriája meglehetősen kicsi volt, mindössze körülbelül 26 MB. Ezért a MicroSD memóriakártya használata elengedhetetlen volt zenék, képek és alkalmazások tárolásához. A telefon hivatalosan 2 GB-os kártyákat támogatott.
A készüléket egy 369 MHz-es órajelű ARM11 processzor hajtotta. Ez ugyanaz a processzor volt, ami később az E66/E71 párosban is dolgozott. A RAM mérete körülbelül 96 MB volt. Ez a hardver megfelelő teljesítményt biztosított az S60v3.1 rendszer és a legtöbb alkalmazás futtatásához. A telefon általában gyorsan és zökkenőmentesen működött.
Akkumulátor és minőségi aggályok: A szépség és vékonyság ára?
A vékony kialakítás egyik ára az akkumulátor méretében mutatkozott meg. Az N76 egy viszonylag kis kapacitású, Nokia BL-4B típusú, 700 mAh-s Lítium-Ion akkumulátort kapott. Ennek eredményeként az üzemidő csak átlagosnak vagy inkább gyengének volt mondható. Intenzívebb használat mellett gyakran napi töltést igényelt. Ez elmaradt a legtöbb N-sorozatú és különösen az E-sorozatú Nokia telefon üzemidejétől.
További problémát jelentettek a minőségi aggályok. Sok felhasználó panaszkodott a festék kopására, lepattogzására. Különösen a krómozott részeken volt ez jellemző. Emellett a zsanér mechanizmus tartósságával kapcsolatban is felmerültek kérdések. Úgy tűnt, a rendkívül vékony dizájn és az anyagválasztás nem mindig állta ki a mindennapi használat próbáját. Ezek a minőségi problémák beárnyékolták a telefon vonzó megjelenését.
Örökség: Divatos próbálkozás ellentmondásokkal és tartóssági kérdésekkel
A Nokia N76 egy ellentmondásos készülék volt. Kétségtelenül lenyűgöző és divatos dizájnnal rendelkezett. Sikeresen ültette át a RAZR által ihletett vékonyságot és stílust a Symbian okostelefonok világába. Erős volt a multimédiás képességekben, különösen a zenelejátszás terén (külső gombok, 3.5mm jack). A Symbian S60v3.1 platform pedig stabil és funkciógazdag alapot biztosított.
Ugyanakkor a kompromisszumok is jelentősek voltak. A Wi-Fi és GPS hiánya, a középszerű akkumulátor-üzemidő és a széles körben jelentett minőségi problémák (festékkopás, zsanér) sok felhasználót elriasztottak vagy csalódást okoztak. Az N76 nem tudta megismételni a RAZR sikerét. De érdekes próbálkozás volt a Nokia részéről a divat és a technológia ötvözésére. Ma ritka és érdekes gyűjtői darab. Különösen, ha sikerül jó állapotban megőrzött példányt találni.
Összegzés: Egy gyönyörű, de törékeny Symbian díva
A Nokia N76 egy merész és stílusos próbálkozás volt a Nokia részéről. Egy ultra-vékony kagylótelefonba sűrítette a Symbian S60 okostelefonok tudását és az N-sorozat multimédiás fókuszát. Legnagyobb vonzerejét a RAZR-ihlette dizájn, a külső zenevezérlő gombok és a 3.5 mm-es audio jack adta. Azonban a vonzó külső mögött komoly kompromisszumok húzódtak. A Wi-Fi és GPS hiánya, a gyenge akkumulátor és a minőségi problémák beárnyékolták a képet. Az N76 így egy ellentmondásos készülék maradt. Egy gyönyörű, de törékeny díva a Nokia Symbian korszakából. Aki a stílust mindenek fölé helyezte.
Leave a Reply