A 2010-es évek elején az okostelefonok piacát az Android és az iOS dominálta. A Nokia, amely ekkor már a Microsofttal kötött stratégiai szövetség révén a Windows Phone platformra koncentrált, egy meglepő lépésre szánta el magát. 2014 elején bemutatta a Nokia X készüléket. Ez volt az első tagja egy rövid életű termékcsaládnak. Amely Android (AOSP) alapokon nyugodott. De nem tartalmazta a Google szolgáltatásait. Helyettük a Nokia és a Microsoft saját ökoszisztémáját kínálta. Egy Windows Phone-ra emlékeztető csempés felülettel. Az X egy merész kísérlet volt. Célja a belépő szintű okostelefonok piacának meghódítása volt. De sorsa hamar megpecsételődött.
A kísérlet háttere és céljai: Android Google nélkül?
A Nokia X 2014 februárjában, a Mobile World Congress-en mutatkozott be. Piacra kerülése márciusban kezdődött meg. Megjelenésekor sokakat meglepett. Hiszen a Nokia ekkor már hivatalosan a Windows Phone mellett kötelezte el magát. Miért volt szükség egy Android alapú telefonra?
A Nokia célja valószínűleg az volt, hogy:
- Versenyezzen az ultra-olcsó Androidos készülékekkel a fejlődő piacokon. Ahol a Windows Phone nehezen tudott érvényesülni.
- Áthidalja a szakadékot a hagyományos Asha feature phone-ok és a drágább Lumia Windows Phone okostelefonok között.
- Becsalogassa a felhasználókat a Nokia és a Microsoft ökoszisztémájába (HERE Maps, MixRadio, Outlook, OneDrive). Még akkor is, ha Android alapú telefont használnak.
- Kihasználja az Android alkalmazások hatalmas kínálatát. (Bár a Google Play Áruház hiánya ezt bonyolította.)
A célközönség az első okostelefonjukat vásárlók, az árérzékeny felhasználók és azok voltak, akik vonzódtak az Android nyújtotta alkalmazásmennyiséghez. De esetleg a Nokia márkát preferálták.
Dizájn: Színes polikarbonát ház, egyetlen navigációs gombbal
Az Nokia X dizájnja a Lumia és az Asha sorozatok stílusjegyeit ötvözte. Egy egyszerű „candybar” (szelet) érintőképernyős formát kapott. A készülékház színes polikarbonátból készült. Élénk árnyalatokban (zöld, piros, ciánkék, sárga, fekete, fehér) volt elérhető. Ez fiatalos, vidám megjelenést kölcsönzött neki. Az összeszerelési minőség az árkategóriának megfelelő, alapvetően jó volt.
Az előlapon a kijelző alatt mindössze egyetlen kapacitív „Vissza” gomb kapott helyet. A Home és a multitasking funkciókat gesztusokkal vagy a rendszeren belüli megoldásokkal érték el. Ez a minimalista megközelítés egyszerűsítette a dizájnt. Méretei (kb. 115.5 x 63 x 10.4 mm) és súlya (kb. 129 gramm) kényelmes használatot biztosítottak.
Kijelző: IPS LCD alap WVGA felbontással, kapacitív érintéssel
Az Nokia X egy 4.0 inches IPS LCD kapacitív érintőképernyőt kapott. Az IPS technológia jó betekintési szögeket és elfogadható színvisszaadást biztosított. Ami előrelépés volt a korábbi olcsóbb Asha modellek TFT paneljeihez képest. A felbontás WVGA (480 x 800 pixel) volt. Ez ezen a méreten nem volt túl éles (kb. 233 ppi). De az árkategóriában elfogadhatónak számított. A kijelzőt karcálló üveg védte. A kapacitív érintésérzékelés pedig gördülékenyebb vezérlést tett lehetővé. Mint a korábbi rezisztív kijelzők.
Operációs rendszer: Nokia X Platform – Android AOSP, Google nélkül, Nokia stílusban
Az Nokia X igazi különlegessége az operációs rendszere volt. A Nokia X Software Platform 1.0 egy erősen módosított Android 4.1.2 (Jelly Bean) AOSP (Android Open Source Project) változatra épült. Ez azt jelentette, hogy nem tartalmazta a Google Mobile Services (GMS) csomagot:
- Nincs Google Play Áruház: Az alkalmazásokat a Nokia Store-ból, más harmadik féltől származó Android alkalmazásboltokból vagy közvetlenül APK fájlok telepítésével (sideloading) lehetett beszerezni. Ez jelentősen korlátozta az elérhető alkalmazások körét és kényelmét.
- Nincsenek Google alkalmazások: Hiányoztak az olyan népszerű Google appok, mint a Gmail, YouTube, Google Maps, Google Drive. Ezek helyett a Nokia és a Microsoft saját alternatíváit kínálta (pl. Outlook, HERE Maps, OneDrive, MixRadio).
- Windows Phone-szerű felület: A felhasználói felület erősen emlékeztetett a Windows Phone csempés rendszerére. Az alkalmazásokat testreszabható méretű csempék formájában jelenítette meg a kezdőképernyőn.
- Fastlane: Az Asha Platformból átvett Fastlane nézet egy második kezdőképernyőként funkcionált. Itt jelentek meg az értesítések, legutóbbi tevékenységek, gyakran használt alkalmazások. Egy oldalra simítással lehetett elérni.
A rendszer célja az volt, hogy az Android rugalmasságát ötvözze a Nokia/Microsoft ökoszisztémájával és egyedi felhasználói felületével. Azonban a GMS hiánya és a módosított felület kompatibilitási problémákat és korlátozott funkcionalitást eredményezett sok Android alkalmazás esetében.
Hardver és teljesítmény: Kompromisszumok az ár alacsonyan tartása érdekében
Az Nokia X hardvere az ultra-alacsony árkategóriának megfelelően szerény volt:
- Processzor: Qualcomm Snapdragon S4 Play (MSM8225) chipset. Kétmagos, 1.0 GHz-es órajelű Cortex-A5 CPU. Ez egy belépő szintű processzor volt.
- GPU: Adreno 203. Alapszintű grafikus teljesítmény.
- RAM: Mindössze 512 MB operatív memória.
Ez a hardver, még a módosított Androiddal is, gyakran lassúnak és akadozónak bizonyult. Az Android rendszer alapvetően több erőforrást igényelt, mint a Series 40. Az 512 MB RAM szűk keresztmetszetet jelentett. A multitasking korlátozott volt. Az alkalmazások lassan töltődtek be. Összetettebb feladatok vagy játékok futtatása komoly kihívást jelentett. A teljesítménybeli problémák voltak a készülék egyik legfőbb kritikusi pontjai.
Kamera: Csak a legszükségesebb – 3MP, fix fókusz, vaku nélkül
A kamera terén az Nokia X a minimumot hozta:
- 3.15 megapixeles (gyakran 3MP-ként hivatkozott) szenzor.
- Fixfókuszos.
- Nincs vaku.
Ez a kamera csak jó fényviszonyok mellett, távolabbi témákról volt képes elfogadható, de alacsony minőségű képeket készíteni. Makróra és gyenge fényre alkalmatlan volt. Videófelvételre FWVGA (480p) felbontásban, 30 képkocka/másodperc sebességgel volt képes. Előlapi kamera nem volt. A kamera egyértelműen nem tartozott a telefon erősségei közé. Csak alapvető, alkalmi fotózásra volt használható.
Kapcsolatok és memória: 3G, Wi-Fi és Dual SIM opció
Kapcsolódás terén az Nokia X elfogadhatóan teljesített az árkategóriájában:
- Hálózat: Négysávos GSM. Kétsávos UMTS/HSDPA (7.2 Mbps).
- SIM: Elérhető volt Single SIM és Dual SIM (Dual Standby) változatban is.
- Helyi kapcsolat: Wi-Fi (802.11 b/g/n) és Bluetooth 3.0 (A2DP).
- Helymeghatározás: GPS (A-GPS).
- Vezetékes kapcsolat: Micro-USB 2.0 port (töltéshez és adatátvitelhez).
- Hang: Standard 3.5 mm-es audio jack.
A 3G és Wi-Fi megléte pozitívum volt. Lehetővé tette a használhatóbb internetezést.
Memória terén:
- Belső tárhely: 4 GB. Ebből a rendszer és az előre telepített alkalmazások jelentős részt foglaltak el.
- MicroSD kártya foglalat: A tárhely akár 32 GB-os kártyával bővíthető volt. Ez elengedhetetlen volt a felhasználói adatok tárolásához.
Akkumulátor: Megfelelő üzemidő a szerény hardverhez
Az energiaellátásról egy Nokia BN-01 típusú, 1500 mAh kapacitású Lítium-Ion akkumulátor gondoskodott. Ez a telep, kombinálva a takarékos hardverrel, jó akkumulátor-üzemidőt biztosított. Átlagos használat mellett kibírta a napot. Az akkumulátor cserélhető volt.
A Nokia X rövid élete és ellentmondásos öröksége
A Nokia X sorozat (beleértve az X-et, X+-t és XL-t) rendkívül rövid életű volt. Néhány hónappal a bemutatása után a Microsoft, amely időközben véglegesítette a Nokia mobil üzletágának felvásárlását, bejelentette a Nokia X termékvonal megszüntetését. A Microsoft egyértelműen a Windows Phone platformra kívánt koncentrálni. Az Android alapú kísérletet zsákutcának minősítették.
A Nokia X fogadtatása vegyes volt:
- Pozitívumok: Olcsó ár, Nokia dizájn és minőségérzet (az árkategórián belül), HERE Maps, MixRadio, Dual SIM opció.
- Negatívumok: Lassú teljesítmény, Google Play Áruház és Google szolgáltatások hiánya, korlátozott alkalmazás kompatibilitás, gyenge kamera.
Sokan úgy érezték, hogy a Nokia X egy érdekes koncepció volt rossz kivitelezéssel. Vagy egyszerűen túl későn érkezett. A Microsoft döntése pedig végleg megpecsételte a sorsát. A Nokia X2 (Android) volt az utolsó, rövid próbálkozás. De azt is hamar leállították.
Ma az Nokia X leginkább egy mobiltechnológiai érdekességként, egyfajta kuriózumként él az emlékezetben. Egy emlékeztető a Nokia utolsó, Microsoft előtti kísérleteire. És a mobilpiac akkori dinamikájára. Gyűjtők számára érdekes lehet ritkasága és egyedi szoftveres megoldása miatt.
Összegzés: Merész kísérlet, de kudarcra ítélve
A Nokia X egy ultra-megfizethető okostelefon-szerű készülék volt. Amely a Nokia X Software Platformot (egy erősen módosított Android AOSP-t) futtatta. Windows Phone-ra emlékeztető csempés felülettel és Fastlane nézettel rendelkezett. Célja az volt, hogy a Nokia és Microsoft szolgáltatásait eljuttassa az Android világába. De Google Play Áruház és GMS nélkül. 4.0 inches WVGA IPS kijelzőt, kétmagos processzort, 512 MB RAM-ot, alapvető 3MP kamerát (vaku nélkül), 3G, Wi-Fi, GPS kapcsolatot és Dual SIM opciót kínált. Bővíthető memóriával és jó akkumulátor-üzemidővel. Azonban a gyenge teljesítmény, a Google szolgáltatások hiánya és a Microsoft általi gyors megszüntetése miatt nem tudott sikeres lenni. Egy érdekes, de végül elbukott kísérlet maradt a Nokia történetében.
Leave a Reply