Raspberry Pi mint webszerver: Apache és NGINX telepítése egyszerűen

Üdvözöllek a digitális otthon világában, ahol a lehetőségek tárháza szinte végtelen! Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogyan hozhatnál létre saját weboldalt, blogot, fájlszervert, vagy akár egy okosotthon vezérlőrendszert anélkül, hogy drága tárhelyszolgáltatókra lennél utalva, akkor jó helyen jársz. A válasz egy apró, mégis hihetetlenül sokoldalú eszközben rejlik: a Raspberry Pi-ben.

Ebben az átfogó útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan alakíthatod át a Raspberry Pi-det egy teljes értékű webszerverré. Két népszerű és erőteljes szerverszoftvert is megismerünk: az Apache-ot és az NGINX-et. Mire a cikk végére érsz, nem csak sikeresen telepíted ezeket a rendszereket, de megérted a különbségeket is, és képes leszel kiválasztani a számodra legmegfelelőbbet.

1. Miért épp a Raspberry Pi mint webszerver?

A Raspberry Pi egy hitelkártya méretű, alacsony költségű számítógép, amelyet eredetileg oktatási célokra fejlesztettek ki. Azonban az évek során bebizonyosodott, hogy sokkal többre képes, mint pusztán kódolási alapok tanítására. Számtalan projekt alapját képezi, az okos tükröktől kezdve a retro játékkonzolokig, és kiválóan alkalmas arra is, hogy webszerverként funkcionáljon.

A Raspberry Pi mint webszerver előnyei:

Költséghatékony: Egy Pi beszerzése jóval olcsóbb, mint egy dedikált szerver bérlése vagy egy nagyteljesítményű számítógép üzemeltetése.
Alacsony fogyasztás: Rendkívül kevés energiát fogyaszt, így a 24/7 üzemeltetés is gazdaságos.
Kompakt méret: Kis helyen elfér, szinte bárhova elrejthető.
Rugalmasság és irányítás: Teljes kontrollt kapsz a szerver felett, szabadon konfigurálhatod és testreszabhatod az igényeid szerint.
Tanulási lehetőség: Kiváló platform a Linux, a hálózatok és a szervermenedzsment alapjainak elsajátítására.
DIY szellem: Az elkészítés öröme, a saját, kézzel épített szerver érzése felbecsülhetetlen.

2. Mire lesz szükséged? Az előkészületek.

Mielőtt belevágnánk a szoftveres beállításokba, győződj meg róla, hogy minden hardveres és szoftveres előfeltétel rendelkezésre áll:

Raspberry Pi: Bármely modell alkalmas lehet, de a 3B+, 4 vagy az újabb 5-ös modell ajánlott a jobb teljesítmény érdekében.
MicroSD kártya: Legalább 16 GB-os, Class 10 vagy UHS-I besorolású (minél gyorsabb, annál jobb).
Tápegység: A Raspberry Pi modelljének megfelelő, stabil tápegység.
Hálózati kábel (Ethernet) vagy Wi-Fi adapter: Az internetkapcsolathoz. Vezetékes kapcsolat ajánlott a stabilitás miatt.
Számítógép: Az SD kártya előkészítéséhez és az SSH kapcsolathoz.
Kártyaolvasó: Az SD kártya írásához.
Monitor, billentyűzet, egér (opcionális): Ha nem SSH-n keresztül szeretnéd beállítani (de az SSH ajánlott a későbbi távoli eléréshez).

3. A Raspberry Pi alapvető beállítása

Az első és legfontosabb lépés az operációs rendszer (OS) telepítése a Pi-re.

3.1. Raspberry Pi OS telepítése

A hivatalos és leginkább ajánlott operációs rendszer a Raspberry Pi OS (korábbi nevén Raspbian). Szerver célokra a „Lite” verzió a legjobb választás, mivel nincs grafikus felülete, kevesebb erőforrást fogyaszt, és gyorsabb.

Töltsd le a Raspberry Pi Imager szoftvert a Raspberry Pi hivatalos weboldaláról a számítógépedre.
Indítsd el az Imager-t.
Válaszd ki a megfelelő OS-t: „Raspberry Pi OS (Other)” menüpont alatt a „Raspberry Pi OS Lite (64-bit)” vagy „Raspberry Pi OS Lite (32-bit)” verziót. A 64-bites ajánlott, ha a Pi-d támogatja.
Válaszd ki az SD kártyádat.
Kattints a „Gear” ikonra (beállítások). Itt engedélyezheted az SSH-t, beállíthatod a felhasználónevet és jelszót (változtasd meg az alapértelmezettet!), konfigurálhatod a Wi-Fi-t, és beállíthatod a lokális nyelvet/időzónát. Ezek a lépések jelentősen megkönnyítik a későbbi munkát.
Kattints a „WRITE” gombra, és várd meg, amíg az Imager elkészíti az SD kártyát.

Miután elkészült, helyezd be az SD kártyát a Pi-be, csatlakoztasd az Ethernet kábelt (vagy győződj meg a Wi-Fi beállítások helyességéről) és a tápegységet. A Pi elindul.

3.2. SSH engedélyezése és távoli hozzáférés

Ha az Imagerben engedélyezted az SSH-t, akkor ez a lépés már kész. Ha nem, akkor utólag is megteheted, ha van monitorod és billentyűzeted a Pi-hez. A parancssorba írd be:

sudo raspi-config

Navigálj az „Interface Options” menüpontra, majd az „SSH” opcióra, és engedélyezd.

A Pi IP címét megtalálhatod a routered admin felületén, vagy ha közvetlenül a Pi-n dolgozol:

hostname -I

Ezután a számítógépedről SSH-n keresztül bejelentkezhetsz a Pi-re (Windows alatt használhatsz PuTTY-t, vagy PowerShellt; Linux/macOS alatt a terminált):

ssh felhasználóneved@a_pi_ip_címe

Például: ssh [email protected] (ha az alapértelmezett felhasználónév maradt, és ez az IP-cím).

3.3. Rendszerfrissítés

Mielőtt bármit is telepítenénk, mindig frissítsük a rendszert. Ez biztosítja a legújabb szoftververziókat és biztonsági javításokat:

sudo apt update
sudo apt upgrade -y

4. Webszerverek alapjai: Apache és NGINX bemutatása

Mielőtt rátérnénk a telepítésre, érdemes megérteni, mi is az a webszerver, és mi a különbség a két főszereplőnk, az Apache és az NGINX között.

A webszerver egy szoftver, amely a HTTP (Hypertext Transfer Protocol) kéréseket fogadja a webböngészőktől (kliensektől), és válaszként weboldalakat vagy egyéb tartalmakat (képeket, videókat stb.) küld vissza. Ő az a kapocs, ami lehetővé teszi, hogy weboldalak megjelenjenek a böngésződben.

Apache HTTP Server

Az Apache a világ legelterjedtebb webszerver szoftvere, már évtizedek óta. Moduláris felépítésű, rendkívül rugalmas és sokoldalú. Könnyen konfigurálható a `.htaccess` fájlokon keresztül, ami a kezdők számára is egyszerűvé teszi az alapvető beállításokat. Kiválóan alkalmas dinamikus weboldalak futtatására (pl. PHP-val). Erőforrás-igénye azonban nagyobb lehet, különösen nagy forgalom esetén.

NGINX (Engine-X)

Az NGINX egy viszonylag újabb szereplő, de gyorsan népszerűvé vált a nagy teljesítményű webhelyek körében. Eredetileg a „C10k probléma” (egyszerre 10 000 kapcsolat kezelése) megoldására tervezték. Esemény-alapú architektúrája miatt kiválóan skálázható, hatékonyan kezeli a nagyszámú egyidejű kapcsolatot alacsony erőforrás-felhasználás mellett. Gyakran használják reverse proxy-ként, load balancer-ként vagy HTTP cache-ként is. Hátránya lehet, hogy a konfigurációja kevésbé intuitív, mint az Apache-é, és nincs `.htaccess` támogatás.

5. Apache webszerver telepítése és konfigurálása

Most, hogy tisztában vagyunk az alapokkal, telepítsük az Apache-ot a Raspberry Pi-re.

5.1. Apache telepítése

A telepítés egyszerű:

sudo apt install apache2 -y

Ezzel a parancs letölti és telepíti az Apache szervert és annak alapvető függőségeit.

5.2. Tűzfal beállítása (UFW)

A biztonság alapvető. Az UFW (Uncomplicated Firewall) egy felhasználóbarát tűzfalfelület a Linux rendszereken. Engedélyeznünk kell a HTTP (80-as port) és HTTPS (443-as port) forgalmat.

sudo apt install ufw -y
sudo ufw enable
sudo ufw allow 'Apache Full'
sudo ufw status

Az ufw status parancs ellenőrizni fogja, hogy a szabályok élnek-e.

5.3. Működés ellenőrzése

Nyisd meg a böngésződet a számítógépeden, és írd be a Raspberry Pi-d IP címét (pl. http://192.168.1.100). Ha minden rendben van, látnod kell az Apache alapértelmezett üdvözlőoldalát: „Apache2 Debian Default Page”.

5.4. Apache alapkonfiguráció és PHP támogatás

Az Apache alapértelmezett dokumentumgyökere (document root), ahol a weboldalaid fájljai találhatóak, a `/var/www/html` könyvtár. A /var/www/html/index.html fájl az, amit az alapértelmezett oldalként láttál. Ezt módosíthatod, vagy létrehozhatsz új fájlokat.

PHP telepítése Apache-hoz:
A legtöbb dinamikus weboldal (pl. WordPress) PHP-t használ. Telepítsük a PHP-t és a szükséges modult az Apache-hoz:

sudo apt install php libapache2-mod-php -y

Engedélyezd a PHP modult, ha még nem lenne engedélyezve, és indítsd újra az Apache-ot:

sudo a2enmod php*
sudo systemctl restart apache2

Hozd létre egy tesztfájlt a document root-ban (phpinfo.php néven):

sudo nano /var/www/html/phpinfo.php

Illesszd be a következő tartalmat, majd mentsd el (Ctrl+O, Enter, Ctrl+X):

<?php phpinfo(); ?>

Látogasd meg a böngésződben: http://a_pi_ip_címe/phpinfo.php. Ha látod a PHP információs oldalát, a PHP sikeresen települt.

Virtuális hostok (Virtual Hosts):
Ha több weboldalt szeretnél futtatni egy Raspberry Pi-n, akkor virtuális hostokat kell beállítanod. Ez lehetővé teszi, hogy különböző domain neveket vagy alkönyvtárakat különböző weboldalakhoz rendelj. Az Apache konfigurációs fájljai a `/etc/apache2/sites-available/` könyvtárban találhatók. Létrehozhatsz egy új konfigurációs fájlt, például `sajatoldal.conf` néven, majd engedélyezheted az a2ensite paranccsal.

6. NGINX webszerver telepítése és konfigurálása

Most pedig térjünk át az NGINX telepítésére. Ha mindkét szervert kipróbálnád, győződj meg róla, hogy az Apache le van állítva, mielőtt az NGINX-et elindítod, különben portütközés lép fel (mindkettő a 80-as és 443-as portot szeretné használni).

sudo systemctl stop apache2
sudo systemctl disable apache2

Ezzel az Apache leáll, és nem indul el automatikusan a rendszerindításkor.

6.1. NGINX telepítése

Az NGINX telepítése is hasonlóan egyszerű:

sudo apt install nginx -y

6.2. Tűzfal beállítása (UFW) NGINX-hez

Ha már beállítottad az UFW-t az Apache-hoz, akkor a ‘Apache Full’ szabályt helyettesítheted az ‘Nginx Full’ szabállyal.

sudo ufw delete allow 'Apache Full'
sudo ufw allow 'Nginx Full'
sudo ufw status

6.3. Működés ellenőrzése

Látogasd meg újra a Raspberry Pi-d IP címét a böngésződben. Ha minden rendben van, az NGINX alapértelmezett üdvözlőoldalát („Welcome to nginx!”) kell látnod.

6.4. NGINX alapkonfiguráció és PHP-FPM támogatás

Az NGINX alapértelmezett dokumentumgyökere szintén a `/var/www/html` könyvtár. Az NGINX konfigurációs fájljai a `/etc/nginx/sites-available/` könyvtárban találhatók. Az alapértelmezett konfiguráció az `default` nevű fájlban van.

PHP-FPM telepítése NGINX-hez:
Az NGINX nem képes közvetlenül értelmezni a PHP fájlokat, hanem a PHP-FPM (FastCGI Process Manager) szolgáltatásra támaszkodik.

sudo apt install php-fpm -y

Ezután konfigurálnunk kell az NGINX-et, hogy továbbítsa a PHP kéréseket a PHP-FPM-nek. Nyisd meg az alapértelmezett NGINX konfigurációs fájlt:

sudo nano /etc/nginx/sites-available/default

Keresd meg a location ~ .php$ { ... } részt (általában kommentelve van), és távolítsd el a kommenteket (a # karaktereket) a blokk elejéről és végéről, valamint a benne lévő sorok elejéről. Győződj meg róla, hogy a `fastcgi_pass` sor a következőre mutat: `unix:/run/php/phpX.X-fpm.sock;` (ahol X.X a PHP verziószám, pl. `php7.4-fpm.sock` vagy `php8.2-fpm.sock`).

A végső blokknak valahogy így kell kinéznie (a verziószám eltérhet):

    # pass PHP scripts to FastCGI server
    #
    location ~ .php$ {
            include snippets/fastcgi-php.conf;
            fastcgi_pass unix:/run/php/php7.4-fpm.sock;
    }

Mentsd el a fájlt (Ctrl+O, Enter, Ctrl+X). Teszteld az NGINX konfigurációt, majd indítsd újra:

sudo nginx -t
sudo systemctl restart nginx

Hozd létre a phpinfo.php fájlt, ahogyan az Apache-nál is tetted (ha már megvan, hagyd változatlanul):

sudo nano /var/www/html/phpinfo.php

Tartalom:

<?php phpinfo(); ?>

Látogasd meg a böngészőben: http://a_pi_ip_címe/phpinfo.php. Ha látod a PHP információs oldalát, az NGINX sikeresen kommunikál a PHP-val.

Server blockok (Server Blocks):
Az NGINX-nél a virtuális hostok megfelelője a server blockok. Ezek a `/etc/nginx/sites-available/` könyvtárban tárolódnak. A `.conf` kiterjesztésű fájlokat a `/etc/nginx/sites-enabled/` könyvtárba kell linkelni az ln -s paranccsal, majd újra kell indítani az NGINX-et, hogy érvénybe lépjenek.

7. Apache vs. NGINX: Melyiket válaszd a Pi-re?

Most, hogy mindkét szervert telepítetted (vagy legalábbis megismerted a telepítés lépéseit), felmerül a kérdés: melyiket használd a Raspberry Pi-n?

Egyszerűség és széleskörű támogatás: Ha kezdő vagy, és egy egyszerűbb, széles körben dokumentált megoldást keresel, az Apache jó választás lehet. A `.htaccess` fájlok kényelmesek a gyors konfigurációhoz.
Teljesítmény és erőforrás-hatékonyság: Ha a legmagasabb teljesítményre és a lehető legalacsonyabb erőforrás-felhasználásra törekszel, különösen nagy forgalom vagy sok egyidejű kapcsolat esetén, az NGINX a befutó. A Raspberry Pi korlátozott erőforrásai miatt ez egy fontos szempont lehet.
Reverse Proxy: Az NGINX kiválóan alkalmas reverse proxy-ként, ami azt jelenti, hogy az NGINX fogadja a bejövő kéréseket, és továbbítja azokat egy másik szervernek (pl. egy Apache szervernek, ami a dinamikus tartalmat generálja). Ez a kombináció a legjobbja mindkét világnak: az NGINX hatékonyan szolgálja ki a statikus tartalmakat, és kezeli a sok kapcsolatot, míg az Apache a PHP feldolgozásért felel.

A Raspberry Pi esetében, mivel az erőforrások korlátozottak, az NGINX gyakran jobb választás lehet a natív webszerver szerepére. De ha ragaszkodsz az Apache kényelméhez, az is teljesen használható. A lényeg, hogy válaszd ki azt, amelyik jobban illeszkedik a projektedhez és a tudásszintedhez.

8. Biztonság mindenekelőtt! Fontos tanácsok.

Egy webszerver, különösen, ha az internetre van kitéve, potenciális célpont a rosszindulatú támadások számára. Ne hagyd figyelmen kívül a biztonsági lépéseket!

Rendszeres frissítések: Tartsd naprakészen a rendszert és az összes telepített szoftvert:
```
sudo apt update && sudo apt upgrade -y
```
SSH biztonság:
- Változtasd meg az alapértelmezett `pi` felhasználó jelszavát.
- Ne engedélyezd a root bejelentkezést SSH-n keresztül.
- Használj kulcs alapú hitelesítést jelszó helyett.
- Változtasd meg az SSH alapértelmezett 22-es portját egy másikra (pl. 2222).
Tűzfal (UFW): Ahogy már beállítottuk, az UFW segítségével csak a szükséges portokat engedélyezd (80, 443, és a módosított SSH port).
HTTPS (SSL/TLS) – Let’s Encrypt: Mindig használj HTTPS-t, ha lehetséges, különösen, ha bejelentkezési adatok vagy érzékeny információk áramolnak. A Let’s Encrypt ingyenes SSL/TLS tanúsítványokat biztosít. Ehhez szükséged lesz egy domain névre.
Admin felületek védelme: Ha olyan alkalmazásokat futtatsz, amelyeknek van admin felülete (pl. WordPress admin), mindig erős jelszavakat használj, és fontold meg a hozzáférés korlátozását IP cím alapján vagy kétfaktoros hitelesítés beállítását.
Jogosultságok: Győződj meg róla, hogy a weboldal fájljai a megfelelő felhasználóhoz tartoznak (általában `www-data` az Apache és NGINX esetén), és a minimális szükséges jogosultságokkal rendelkeznek (pl. 644 a fájlokra, 755 a könyvtárakra).

9. Elérhetőség az interneten: Domain és port továbbítás

Ha azt szeretnéd, hogy a webszervered az otthoni hálózatodon kívülről is elérhető legyen, két további lépésre lesz szükséged:

Port továbbítás (Port Forwarding): A routereden be kell állítanod a port továbbítást. Ez azt jelenti, hogy a routered 80-as (HTTP) és 443-as (HTTPS) portjára érkező kéréseket átirányítja a Raspberry Pi-d belső IP címére. Fontos tudni, hogy ez biztonsági kockázatot jelent, mivel közvetlenül kiteszed a szerveredet az internetnek.
Dinamikus DNS (Dynamic DNS – DDNS): Az otthoni internetkapcsolatok általában dinamikus IP címmel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az IP címed időről időre változhat. Egy DDNS szolgáltatás (pl. No-IP, DuckDNS) segít abban, hogy a webszervered mindig ugyanazon a domain néven legyen elérhető, még akkor is, ha az IP címed változik.

10. Összefoglalás és további lépések

Gratulálunk! Eljutottál a cikk végére, és remélhetőleg most már egy működő webszerverrel büszkélkedhetsz a Raspberry Pi-eden, legyen az Apache vagy NGINX alapú. Megtanultad az alapokat, a telepítést, a konfigurációt, és a legfontosabb biztonsági tanácsokat is.

Ez azonban csak a kezdet. A Raspberry Pi mint webszerver számtalan további lehetőséget rejt magában:

Weboldal készítés: Telepíts rá egy tartalomkezelő rendszert (CMS) mint a WordPress, Joomla, vagy Drupal, és hozd létre saját blogodat vagy honlapodat.
Adatbázis szerver: Telepíthetsz MySQL/MariaDB vagy PostgreSQL adatbázis szervert is, ami elengedhetetlen a dinamikus weboldalakhoz.
Fájlszerver: Hozz létre egy Nextcloud vagy Owncloud szervert, hogy saját „felhődet” üzemeltethesd.
Git szerver: Tárold a kódjaidat helyben egy Gitea vagy GitLab szerveren.
Okosotthon központ: Integráld Home Assistant-tal vagy más okosotthon szoftverrel.

A legfontosabb, hogy kísérletezz, tanulj, és élvezd a barkácsolás örömét! A Raspberry Pi közösség hatalmas, rengeteg segítséget és inspirációt találhatsz online, ha valahol elakadsz. Sok sikert a saját webszervered megépítéséhez és üzemeltetéséhez!