A magyar kormány egy új, a tavaszi adócsomag részeként elfogadott törvénymódosítással igyekszik egyenlőbb versenyfeltételeket teremteni a hazai pénzügyi piacon. A jogszabály, amely jelenleg Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására vár, kifejezetten a Revoluthoz hasonló neobankokat és fintech cégeket célozza meg. A cél az, hogy a jövőben ezek a szereplők se kerülhessék el a tranzakciós illeték megfizetését. Ez a lépés megszüntetheti a Revolut egyik legfőbb versenyelőnyét a hagyományos magyar bankokkal szemben.
Új adószabályozás a láthatáron: Célkeresztben a Revolut és a többi modern pénzügyi szolgáltató
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, úgynevezett salátatörvénybe rejtett 79-es paragrafus egyértelműen a Revolut és a hozzá hasonló, határokon átívelő pénzügyi szolgáltatók működésére reflektál. Bár a törvény minden neobankot érinthet, beleértve a magyar BinX-et is, a több mint kétmillió magyar ügyféllel rendelkező Revolut kiemelt célpontnak tűnik. A vállalat az elmúlt években jelentős piaci részesedést szerzett a vásárlások, a devizaváltások és az utalások piacán. Nagyban köszönhetően a kedvező díjstruktúrájának.
A jogi kiskapu bezárása: Hogyan működik a tranzakciós illetékre vonatkozó törvénymódosítás?
A vita középpontjában a belső elszámolású műveletek adóztatása áll. A Revolut eddig jellemzően azzal érvelt, hogy a saját rendszerén belüli, két Revolut-felhasználó közötti pénzmozgások nem minősülnek hagyományos banki tranzakciónak. Hanem csupán belső, könyvelési átvezetések. Emiatt pedig nem esnek a magyar tranzakciós illeték hatálya alá. A friss, az Országgyűlés által már elfogadott törvényszöveg azonban pontosan ezt a jogi kiskaput igyekszik bezárni.
A módosítás szerint pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni minden olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a szolgáltató csökkenti a fizető fél számláján nyilvántartott összeget. A törvény külön kiemeli, hogy ez független a művelet pénzforgalmi elszámolásától. Ez a megfogalmazás egyértelműen a neobankok belső műveleteit célozza.
A hagyományos bankok és a fintech cégek versenye: Egyenlő feltételekért folytatott hosszú harc
A hazai bankok régóta lobbiznak a Revolut és más fintech cégek által élvezett szabályozási előnyök megszüntetéséért. Érvelésük szerint nem fair a verseny. Hiszen míg nekik meg kell felelniük a szigorú magyarországi szabályoknak és adóterheknek (mint a bankadó, az extraprofitadó, a tranzakciós illeték, a kamatstopok vagy a kötelező ATM-telepítés), addig a határokon átívelő, gyakran külföldi székhelyű fintechek ezeket részben vagy egészben megússzák. A mostani új adóintézkedések ennek a helyzetnek a korrigálására tett kísérletként is értelmezhetők. A cél egy egyenlőbb versenyfeltételeket biztosító szabályozói környezet megteremtése.
A Revolut helyzete Magyarországon: Jelentős piaci szereplő, amelynek egyik fő előnye most veszélybe került
A Revolut rendkívül népszerűvé vált Magyarországon. A felhasználók kedvelik az egyszerű kezelőfelületét, a kedvező devizaváltási árfolyamait és az ingyenes, azonnali, felhasználók közötti pénzküldési lehetőséget. Ez utóbbi volt az egyik legfőbb vonzereje. A tranzakciós illeték esetleges bevezetése ezekre a belső utalásokra alapjaiban változtathatja meg a szolgáltatás vonzerejét. Elképzelhető, hogy a Revolut kénytelen lesz áthárítani a plusz költségeket a felhasználókra. Ez pedig csökkentheti a versenyelőnyét.
Mi várható a jövőben? Az új szabályozás lehetséges következményei a magyar pénzügyi piacra
A nagy kérdés az, hogy mi fog történni a gyakorlatban, amennyiben a köztársasági elnök aláírja a törvényt. Hirtelen megugrik-e a Revoluttól és más neobankoktól a költségvetésbe befolyó tranzakciós illeték? Vagy az élelmes piaci szereplők találnak egy újabb jogi megoldást, amellyel továbbra is elkerülhetik a fizetést? A felhasználók szempontjából pedig az a legfontosabb kérdés, hogy a szolgáltatások díjai emelkedni fognak-e a jövőben. A magyar pénzügyi piac mindenképpen izgalmas változások előtt áll.
Összegzés: A Revolut egyik legfőbb előnye szűnhet meg Magyarországon a közeljövőben
A salátatörvénybe rejtett módosítás egyfajta „mérgezett pirulaként” hathat a neobankok jelenlegi magyarországi üzleti modelljére. A tranzakciós illeték kiterjesztése a belső műveletekre egyértelműen a hagyományos bankok érdekérvényesítő képességét mutatja. Ugyanakkor egy lépés lehet egy egységesebb és méltányosabb pénzügyi szabályozási rendszer felé. A végső hatásokat azonban csak a törvény hatályba lépése és a piaci szereplők reakciói után láthatjuk majd tisztán. Az új adóintézkedések mindenképpen újraírhatják a játékszabályokat.
Leave a Reply