A közösségi média, különösen a TikTok, egyre inkább elsődleges információforrássá válik sokak számára, még az olyan érzékeny területeken is, mint a mentális egészség. Egy friss, átfogó vizsgálat azonban riasztó képet fest a platformon elérhető népszerű tanácsok minőségéről. Kiderült, hogy a mentális jólléttel kapcsolatos legnézettebb videók jelentős része nem csupán haszontalan, de akár kifejezetten káros téves információkat is terjeszthet. Szakemberek és politikusok egyaránt a szabályozás szigorítását sürgetik.
A TikTok mentális egészségügyi tartalmainak árnyoldalai: Megdöbbentő arányú félretájékoztatás
A The Guardian által koordinált vizsgálat során szakpszichológusok, pszichiáterek és tudományos kutatók elemezték a TikTokon a #mentalhealthtips (mentális egészség tippek) címke alatt található 100 legnépszerűbb videót. Az eredmény megdöbbentő: a vizsgált tartalmak több mint fele, pontosan 52 videó, tartalmazott valamilyen téves információt vagy potenciálisan káros tanácsot. Számos további videó pedig homályos, általánosító vagy egyszerűen haszontalan volt a mentális problémákkal küzdők számára.
A problémás tartalmak között akadtak egészen bizarr „gyors megoldások”, mint például narancsevés zuhanyzás közben a szorongás csökkentésére. Gyakori volt a tudományosan nem igazolt hatású étrend-kiegészítők (például sáfrány vagy magnézium-glicinát) népszerűsítése szorongásoldóként. Emellett olyan videók is nagy népszerűségre tettek szert, amelyek egy órán belüli traumafeldolgozást ígértek. Vagy éppen teljesen normális emberi érzelmi reakciókat állítottak be súlyos mentális zavarok, például borderline személyiségzavar vagy bántalmazás tüneteként.
Szakértői vélemények: A helytelenül használt nyelvezet és a túlzott leegyszerűsítés súlyos veszélyei
A vizsgálatban részt vevő szakemberek egyöntetűen aggodalmuknak adtak hangot. David Okai, a King’s College London neuropszichiáter tanácsadója szerint egyes posztok helytelenül használják a terápiás nyelvezetet. Felcserélik például a jóllét, a szorongás és a mentális zavar fogalmait. Ez zavart okozhat abban, hogy mi is valójában a mentális betegség. Sok videó szűk személyes tapasztalatokon és anekdotikus bizonyítékokon alapuló, általánosító tanácsokat ad. Ezek „nem feltétlenül alkalmazhatók általánosan” – tette hozzá. A terápia folyamatát is gyakran a valóságnál sokkal egyszerűbbnek, szinte varázsütésszerű megoldásként mutatják be.
Dan Poulter volt egészségügyi miniszter, jelenleg az NHS (brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) pszichiátere, arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány videó mindennapi érzelmeket és élményeket patologizál. Azt sugallják, hogy ezek súlyos mentális betegség diagnózisával egyenértékűek. „Ez félrevezető információt nyújt a befolyásolható embereknek, és trivializálhatja a súlyos mentális betegségekkel élő emberek élettapasztalatait” – emelte ki. Amber Johnston, a Brit Pszichológiai Társaság által akkreditált pszichológus szerint a traumával kapcsolatos videók többsége bár tartalmazhat némi igazságmagot, általánosít. Minimalizálja a poszttraumás stressz-zavar (PTSD) vagy a trauma tüneteinek összetettségét. „Azt sugallják, hogy mindenki ugyanazt a PTSD-t éli át, hasonló tünetekkel, amelyeket könnyen meg lehet magyarázni egy 30 másodperces videóban. Az igazság az, hogy a PTSD és a trauma tünetei nagyon egyéni élmények” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a TikTok által sugallt „titkos, univerzális tippek” akár ronthatnak is a nézők állapotán. Kudarcérzést kelthetnek, amikor ezek a „csodamódszerek” nem működnek.
A TikTok védekezése: Szólásszabadság és a proaktív tartalomeltávolítás ígérete
A TikTok szóvivője a vizsgálattal kapcsolatban többek között a szólásszabadságra hivatkozott. Úgy vélte, a tanulmány módszertanának egyértelmű korlátai vannak. Azt sugallja, hogy az embereknek nem szabadna megosztaniuk saját történeteiket. A platform szerint eltávolítják azokat a videókat, amelyek visszatartják az embereket az orvosi segítség kérésétől. Vagy veszélyes kezeléseket népszerűsítenek. Hozzátették, hogy az Egyesült Királyságban a mentális egészségügyi állapotokkal kapcsolatos keresések esetén a felhasználókat az NHS hivatalos információihoz is elirányítják. A cég proaktívan együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és az NHS szakértőivel. Céljuk a megbízható információk terjesztése és a káros, félrevezető tartalmak 98%-ának eltávolítása még a bejelentés előtt.
Politikai és szabályozási visszhang: Szigorúbb fellépés és a felhasználók védelmének szükségessége
A parlamenti képviselők és szakértők elítélendőnek és aggasztónak nevezték a közösségi médiában terjedő, mentális egészséggel kapcsolatos téves információk áradatát. Sürgették a kormányt, hogy erősítse meg a szabályozást. Chi Onwurah, a Munkáspárt képviselője elmondta, hogy az általa vezetett technológiai bizottság vizsgálja a problémát. Jelentős aggályok merültek fel az Online Safety Act (brit online biztonsági törvény) hatékonyságával kapcsolatban. Különösen a hamis és/vagy káros tartalmak, valamint az azokat ajánló algoritmusok kezelése terén. Paulette Hamilton, szintén munkáspárti képviselő és az egészségügyi választott bizottság elnöke, hangsúlyozta, hogy a közösségi médiában található „tippek” nem helyettesíthetik a szakképzett szakemberek által nyújtott támogatást. Professzor Bernadka Dubicka, a Royal College of Psychiatrists online biztonsági vezetője szerint a mentális betegségeket csak képzett szakember által végzett átfogó értékelés alapján lehet diagnosztizálni.
A felelősség kérdése és a felhasználók kritikus gondolkodásának fontossága
Ez a helyzet rávilágít a platform felelősségének összetett kérdésére. Hol húzódik a határ a szabad véleménynyilvánítás és a felhasználók védelme között? Különösen akkor, ha potenciálisan sérülékeny, mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberekről van szó. A platformoknak komolyabb erőfeszítéseket kellene tenniük a káros és félrevezető tartalmak kiszűrésére. Ugyanakkor a felhasználóknak is kulcsfontosságú a médiaértés és kritikus gondolkodás fejlesztése. Képesnek kell lenniük felismerni a megbízhatatlan forrásokat.
Összegzés: A mentális egészség a digitális korban – óvatosság és kizárólag hiteles források keresése
A The Guardian vizsgálata komoly figyelmeztetés. Az online mentális egészségügyi tanácsok között rengeteg a téves, sőt, potenciálisan káros tartalom. A felhasználóknak rendkívül óvatosnak kell lenniük. Kizárólag hiteles, szakmai forrásokból tájékozódjanak mentális egészségügyi kérdésekben. Az influenszerek és a közösségi média „gurui” által kínált gyors megoldások helyett képzett pszichológusok, pszichiáterek és orvosok tanácsait kell keresni. Az online tér hasznos lehet a tudatosság növelésében. De a diagnózis és a kezelés minden esetben szakember feladata. A felhasználók védelme közös felelősség.
Leave a Reply